Vélemény

A Politico pénteki számának Paola Tamma és a budapesti születésű Lili Bayer által jegyzett cikke szerint Orbán Viktor túszul ejtette az Uniót. Milliárdokat követelne cserébe azért, hogy az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segély és a globális társasági adó megvétózásáról lemondjon.

Egyes oroszországi történészek felidéznek egy legendaszerű történetet, miszerint Sztálin, aki rossz viszonyban volt fiával, egyszer így korholta őt: „Netán Sztálinnak képzeled magad? Te nem vagy Sztálin. És én sem vagyok Sztálin” – dörgött az akkori teljhatalmú nagyúr, s közben a falon lévő nagy rajzra mutatott, melyen az ő nagy méretű rajzolt képe volt látható. „Látod, ő Sztálin!” – mondta.

A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány 2007-ben elhunyt alapító elnökének, Domokos Gézának a kezdeményezésére 1996-tól Kriterion Koszorúval jutalmazza azokat az erdélyi fogantatású, kiváló szellemi teljesítményeket, amelyek nem csupán az erdélyi magyarság tudástárát gazdagítják és alkotókészségét bizonyítják, hanem értékteremtésüknél fogva Európa és a világ szellemi áramlataiba is bekapcsolják ezt a közösséget.

Elutasította az Európai Unió Bírósága (EUB) az RMDSZ és a Minority SafePack kezdeményezést támogató kisebbségi szervezetek óvását az Európai Bizottság azon döntése ellen, miszerint nincs szükség újabb közösségi jogalkotásra a nemzeti kisebbségek védelmében, mert a meglévő szabályozás kielégítő.

Tegnap az Egyesült Nemzetek Szervezetének becslése szerint, a Föld népessége elérte a 8 milliárdot. A világ össznépessége kevesebb mint 12 év alatt nőtt 7-ről 8 milliárdra. Úgy becsülik, hogy a 20. század közepén tapasztalt nagymértékű népességnövekedés üteme valamelyest lassult, így 15 év múlva, 2037-ben éri el a Föld lakossága a 9 milliárdot, míg nagyjából 2080-ra várható, hogy elérjük a 10-et.

Harmincöt évvel ezelőtt történhetett az eset, pontosan már nem emlékszem. Akkoriban egyik munkatársammal – mindketten géplakatosok voltunk egy rég megboldogult könnyűipari gyárban, boldogok az asszonyok között – gyakran töltöttük együtt a szabadidőt is. Remek hanglemezgyűjteménye volt, s időnként lemezeket cseréltünk, ha már eluntuk a sajátjaink hallgatását.

Hogy Ukrajna és Kína korábban is élénk gazdasági kapcsolatban álltak egymással, azt korábban is tudtam, sőt azt is, hogy Ukrajna csodálatos termőföldjeinek közel egyharmadát – még Ukrajna oroszok általi lerohanása előtt – a kínaiak bérelték. (A maradékot az amerikaiak vásárolták fel valamivel később.)

Az egykori mitológiai borbély nem tudta magában tartani a tikot, miszerint magas rangú kliensének, Midász királynak szamárfülei nőttek. Annyira szorította bensőjét a közlési vágy, hogy kénytelen volt egy gödörbe kiáltani: „Mídásznak számárfülei vannak!” Vesztére tette: a nádas ugyanis világgá susogta ezt az infót, a borbély pedig életével lakolt az indiszkrécióért.

A napokban az egyik erdélyi magyar közszolgálati rádióban végig hallgattam közel egy órányi szakmai beszélgetést a hazai magyar nyomtatott újságok és folyóiratok válságáról.

A Mi Hazánk fasiszta politikusának, egy újságíró felakasztása fölötte üdvös voltáról szóló elmélkedése, romaellenessége és antiszemitizmusa szinte a teljes román közéletben kiverte a biztosítékot.

A népakarat korábban megkérdőjelezhetetlen volt. Erről szóltak a narratívák is, a voksolás valódi választás volt, utána nem kiáltott senki csalást. A tanmesének szánt legenda szerint egyetlen voks döntött arról, hogy az Egyesült Államok hivatalos nyelve az angol lett és nem a német.  De hol van már az amerikai demokrácia aranykora?

Két késeléses ügy borzolta a csíkszeredai és a marosvásárhelyi polgárok, valamint a székelyföldi médiafogyasztók kedélyét a hét végén.