Miért ne képzelhetnénk el, hogy a mesterséges intelligencia akár néhány éven belül jobb könyveket, tanulmányokat, doktori disszertációkat, politikai programokat, gazdasági, üzleti stratégiákat, haditerveket stb. fog írni, mint mi?
Continue ReadingAmbrus Attila: Csacsogórobotok uralma
Mikor ér véget az orosz–ukrán háború? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel fordultak a háborút szítók az OpenAI mesterséges intelligencia csevegőrobotjához.
Continue ReadingSarány István: Hűtőmágnes
Restellem bevallani, de külföldi utazásaimról általában hűtőmágnest is hozok haza – emlékként. Segít felidézni az elménkben meg a szívünkben elraktározott emlékeket.
Continue ReadingBíró Béla: A fordulat első jelei?
A legújabb felmérések szerint az amerikai közvélemény is kezd belefáradni a háborúba. Az információk az egyik legjelentősebb amerikai közvéleménykutató intézet a Pew Research Center januárvégi kutatásából származnak.
Continue ReadingGarzó Ferenc: Titkosszolgálatok: rejtett valóságok és nyilvános mesék
„Nézze, fiatalember! Nem kell ám mindent tudni!” Ezt egykori mesterem mesélte, felidézve, hogy amikor fiatal újságíróként – még az ötvenes években – Moszkvában kiküldött tudósítóként vett részt egy eseményen, egy szovjet tábornok szájából hangzott el az iménti mondat a folyosón. Bizalmasan mondta ezt neki a magas rangú katona, amolyan szelíd tanácsként.
Continue ReadingSzékedi Ferenc: Élete a színház
Jól emlékszem, hogy Parászka Miklós akkor két fontos érvre támaszkodott: az értékteremtés, a művészi igényesség bármilyen színházi műfajnak a sajátja lehet, hogyha az alkotók eleve ezzel a küldetéstudattal indulnak, a közönséget pedig fokról-fokra, lépésről-lépésre, évről-évre, nemzedékről-nemzedékre be lehet vonzani a nézőtérre.
Continue ReadingSzékely Ervin: A medve és az ember
Amikor ez a jegyzet adásba kerül, akkor önök már tudni fogják, amit én most még nem, nevezetesen, hogy meglátta-e a medve az árnyékát.
Continue ReadingAmbrus Attila: A jó rossz hírekről
Könnyű volt Bajor Andornak! Panaszkodott ugyan, hogy nem érti a kurdokat, de ez csak amolyan érdeklődést felkeltő kommunikációs fogás volt. Értette ő az erdélyi magyarokat, hogyne érthette volna a kurdokat!
Continue ReadingSarány István: A csűrkapu és az autópálya
Történt ezelőtt bő száz esztendővel, mikor a Székelyföldön is kezdték építeni a vasutat, hogy falugyűlést hívtak össze az egyik faluban, ismertették a vasúti pálya tervezett nyomvonalát, s a falu szélén lakó János bácsival közölték, hogy a sínek épp a telke végében fognak elhaladni, nagyjából ott, ahol a csűr áll.
Continue ReadingBíró Béla: Véres „vetélkedő”
Scholz kancellár döntése miszerint, ha az Amerikai Egyesült Államok is szállít Ukrajnának Abrams-típusú páncélosokat, Németország is Ukrajna rendelkezésére bocsátja a Zelenszkij által igényelt Leopard 2 harckocsikat, egyfajta lavinát indított el.
Continue ReadingGarzó Ferenc: Az információ üres tengerében
A történelemben vannak időszakok, amikor a magánember nem tudja, mi történik a világban, de még saját országában sem. Ceausescu idején Romániában, vagy a Rákosi-korszak Magyarországán a filmhíradókból és a vérszegény televíziós hírekből legfeljebb arról értesültünk, hogy hol, melyik kollektíva teljesítette a tervet, s hogy milyen sanyarú a sorsa a nyugati munkásnak, aki nem élvezi a kommunista lét örömeit.
Continue ReadingSzékedi Ferenc: Út az olvasóhoz
In status nascendi. A keletkezés állapotában. Először ez a latin kifejezés jutott eszembe, ahogyan a hét elején Tompa Andreát hallgattam Csíkszeredában, a Csíki Moziban, aki péntekre már túl van a Magyar Kultúra Napjának nevében megtartott székelyföldi körútjának valamennyi állomásán, ahol gondolom ugyanolyan érdeklődés övezte mondanivalóját, mint Hargita megye székhelyén.
Continue Reading