Közeledik a téli napforduló, azaz a csillagászati tél kezdete… az év legrövidebb napja, illetve leghosszabb éjszakája vár majd ránk. A legtöbb ősi vallás egyik legalapvetőbb ünnepe volt, azt hirdette, hogy a sötétség felett mindig úrrá lesz a világosság. A mai ember csak annyit érzékel az egészből, hogy az elkövetkező időszakban lerövidülnek a végeláthatatlannak tűnő téli esték, és lassú léptekkel közeledik a tavasz.
(tovább…) Continue ReadingA Luca-nap küszöbén
Önök sejtik, hogy mit jelent a „Lassan készül, mint Luca széke” szólásunk? Olyankor szokták mondani, ha valami a megadott határidőre sincs készen, néha még az újságírók is utalnak rá a különféle cikkekben. Egyikük például így fogalmazott: „Ez a létesítmény is úgy készül, mint Luca széke, ennek finanszírozását is többször megszakították, az átadási határidő is többször módosult.”
(tovább…) Continue ReadingJön a Mikulás
„Ha netán kétkednétek a Mikulás létezésében, legyen eszetekben: akit szeretnek, az van!” – írta a Nagyszakállúról Zeke László író és jogász. No, de ki is a Mikulás? „A gyermekek képzeletében élő hiedelem szerint december 6-án a jóknak ajándékot, a rosszaknak virgácsot hozó fehér szakállú, piros köntösű püspöksüveges öregember” – olvasható a Magyar értelmező kéziszótárban. A meghatározás ellenére családonként változhat a Mikulás érkezésének az időpontja, nálunk, jó pár évvel ezelőtt december 5-én este hagyta ott a lépcsőn az ajándékokat… utólag persze kiderült, hogy a szomszéd néni volt a segédje.
(tovább…) Continue ReadingJeles névnapok novemberben
Lejárt a Márton-, az Erzsébet-, illetve a Katalin-nap, közeledik az András-nap, mi pedig minden évben igyekszünk felköszönteni a felsorolt nevek viselőit. Legtöbbször azonban nem is sejtjük, milyen szokások, hiedelmek fűződnek egy-egy névnaphoz.
(tovább…) Continue ReadingMeglepetés a nyelvi rovatban
A mai részben meglepetés vár Önökre, olyasvalaki fog megszólalni, akinek a nevét valószínűleg számtalanszor hallották már, sőt a találmányával is találkoztak legalább egyszer. Mielőtt kiderülne, hogy pontosan kiről van szó, felidézek egy helyesírási szabályt, amely így szól: „Egy- vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran alkotnak jelöletlen összetételt. […] Ilyenkor a személynévhez a köznevet kötőjellel kapcsoljuk.” Néhány példa: Bessenyei-kúria, Celsius-fok, Jókai-villa, Kodály-módszer, illetve Rubik-kocka.
(tovább…) Continue ReadingA magyar nyelv napja margójára
Ma nagyító alá kerül a magyar nyelv napja, amelyet minden év november 13-án ünnepelünk. Bevezetőként egy idézetcsokrot szeretnék átnyújtani Önöknek a magyar nyelv kapcsán…
(tovább…) Continue ReadingA kerékből kör lett – Dugonics András nyomában
Hallottak már Dugonics Andrásról? A piarista szerzetes, egyetemi tanár és – nem mellékesen – az első magyar regény írója egy nap híján kétszáznyolcvannégy éve, 1740. október 18-án született Szegeden; ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek a Tisza-parti városba.
(tovább…) Continue ReadingA magyar népmesék nyomában
A legutóbbi rész végén beharangoztam, hogy legközelebb nagyító alá kerül a magyar népmese napja, amelyet csupa kisbetűvel kell írni. 2005 óta, a Magyar Olvasótársaság kezdeményezésére ünnepeljük, és azzal a céllal indult útjára, hogy a népmesék fennmaradjanak, illetve a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozódhasson az új generációkra. Az ötletgazdák Benedek Elek születésnapját, szeptember 30-át jelölték ki az évről évre visszatérő jeles nap dátumának; a nagy székely mesemondó százhatvanöt éve, 1859-ben született Kisbaconban.
(tovább…) Continue ReadingAmikor a szív a főszereplő
Nyelvi rovatunk mai részének a főszereplője a szív, amelynek minden év szeptemberének utolsó vasárnapján van a világnapja; idén e jeles nap 29-ére esik. Természetesen a szív világnapja megnevezés mindkét szava kisbetűvel kezdődik, ugyanúgy, mint a többi ünnep, jeles évforduló neve.
(tovább…) Continue ReadingTamási Áron nyomában
A mai részben a százhuszonhét éve született Tamási Áronra összpontosítunk. A Kossuth-díjas író 1897. szeptember 20-án látta meg a napvilágot Farkaslakán. Kezdésként egy személyes történetet szeretnék megosztani Önökkel. Gyerekkoromban nagy kedvencem volt az Ábel-trilógia, vagyis az Ábel a rengetegben, az Ábel az országban és az Ábel Amerikában című kötetek, amelyeket a könyvtárból kölcsönöztem ki.
(tovább…) Continue ReadingKilenc éve az új szabályokkal
Kilenc év telt el azóta, hogy 2015. szeptember 3-án a Magyar Tudományos Akadémia székházában hivatalosan is bemutatták a helyesírási szabályzat 12. kiadását. Én egy internetes vásárlás után ismerkedtem meg a kiadvánnyal: miután gyorsan végiglapoztam, megtaláltam a megváltozott helyesírású szavak jegyzékét, amely a 604. oldalon kezdődik. Az egyik legnagyobb meglepetést a csoda szép kifejezés okozta számomra, ugyanis az új szabályzat szerint külön kell írni. Korábban egybeírtuk.
(tovább…) Continue ReadingA magyar fotográfia napján
Ma a magyar fotográfia napját ünnepeljük annak emlékére, hogy 1840-ben ezen a napon készült először fénykép Magyarországon, egy nyilvános rendezvényen. Száznyolcvannégy éve a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésén a jeles matematikus, Vállas Antal előadást tartott arról, hogy miként lehet fénysugarak segítségével maradandó képet alkotni egy ezüstözött rézlemezre, amelyet megvilágítás előtt fényérzékennyé tettek. Ugyanakkor bemutatta az első magyarországi dagerrotípiákat, amelyek a Dunát és a magyar királyi várat ábrázolták.
(tovább…) Continue Reading