Szövegkovács

„Színház az egész világ,

És színész benne minden férfi és nő:

Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár

Életében.”

A rovatunk legutóbbi részében már utaltam a tavaszi nap-éj egyenlőségre, amely idén március 20-ra esik… tehát csillagászati értelemben ma kezdődött meg a tavasz. Az Értelmező szótár szerint „az a jelenség, illetve időpont, amikor a nappal és az éjszaka egyenlő hosszú, tehát a napkelte és a napnyugta közt 12 óra van”.

Szombaton lesz az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulója, e jeles napot pedig érdemes a helyesírás szemszögéből is megközelíteni. Kezdjük a március 15–e írásmódjával. Egy-egy programajánlóban pontot tettek a 15-ös szám és a kötőjel közé, ami helytelen, ugyanis a szabályzat szerint az évet és a napot jelölő számjegyekhez pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak a toldalékok.

Két nap múlva, március 8-án lesz a nemzetközi nőnap, amelynek a gyökerei százhatvannyolc évvel ezelőttre nyúlnak vissza. 1857. március 8-án negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentéséért New Yorkban. Ennek emlékére ünnepeljük a nemzetközi nőnapot. Fontos megjegyezni, hogy a helyesírási szabályzat szerint a megnevezést csupa kisbetűvel írjuk, és az sem mellékes, hogy a Boldog nőnapot kívánok! jókívánságban csupán a mondat elején lévő szó kezdődik nagybetűvel.

Közeledik Arany János születésének az évfordulója… A magyar irodalom egyik legismertebb alakja 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán, kétszáz évvel később, 2017-ben Arany János-emlékévet ünnepeltünk az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia döntésének köszönhetően.

Holnap, vagyis február 21-én lesz az anyanyelv nemzetközi napja, ezért úgy döntöttem, hogy a mai részben ez a jeles esemény lesz a főszereplő. Mit is jelent az anyanyelv a Magyar értelmező kéziszótár szerint? „Az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában (elsőként, főként az anyjától) tanult meg, és amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél.”

A mai részben romantikus lesz a hangulat… több okot is találtam rá. Az egyik a február 14-i Bálint-nap, amely a magyar nyelvterületen az angol név közvetlen átvétele miatt Valentin-napként is használatos, valamint a házasság hete.

A kanadai újságíró és irodalomtudós, Marshall McLuhan A Gutenberg-galaxis című, 1962-ben megjelent művében végigelemezte a könyvnyomtatás óta eltelt évszázadokat, és úgy vélte, hogy a könyvek előbb-utóbb elveszítik a jelentőségüket.

Szinte hihetetlen, de hamarosan átlépünk az év második hónapjába. Februárban több jeles nap is vár ránk, 9-én lesz a házasság világnapja, 11-én pedig a betegek világnapja, 14-én világszerte ünneplik majd a Bálint-napot, amelyet sokan Valentin-napként ismernek, míg 21-én az anyanyelv nemzetközi napja kerül nagyító alá.

„1823. – Harminchárom éves. Csekei magányában megírja Himnuszát. A halhatatlan költeménynek a szabadságharc korától kezdve számos verses fordítása jelenik meg idegen nyelveken, örményre és héberre is lefordítják szövegét” – idéztem a Pintér Jenő magyar irodalomtörténete című tudományos rendszerezésből.

A mai részt a Pál utcai fiúk című regény szerzőjével, Molnár Ferenccel kezdjük… ő száznegyvenhét évvel ezelőtt, 1878. január 12-én látta meg a napvilágot. Első körben szeretnék megosztani Önökkel egy idézetet, amely bár nem kapcsolódik a helyesíráshoz, mindenképp elgondolkodtató. Főleg most, év elején.

Köszöntöm a hallgatókat, boldog, eredményes új évet kívánok! Ha írásban osztottam volna meg Önökkel a jókívánságot, mindenképpen külön kellett volna írnom az új évet kifejezést, még akkor is, ha a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző programja arra figyelmeztet, hogy jelentéstől függően a kiemelt szavakat egybe is lehet írni.