Ma van a magyar kultúra napja, amelyet Magyarországon és a határokon túl is számos programmal, kiállításokkal, díjátadókkal, színházi előadásokkal, koncertekkel ünnepelnek. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. A magyar kultúra napját az idén is közösen ünneplik a román-magyar határ két oldalán található négy város - Nagyvárad, Debrecen, Margitta és Berettyóújfalu - kulturális intézményei, szervezetei. Ennek keretében a debreceni Kodály Filharmonikusok Nagyváradon adnak koncertet. Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Gyárfás Jenő műveiből nyílik időszaki kiállítás ma a képzőművész halálának 100. évfordulója alkalmából.
Többek között a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András zongoraművész is fellép az augusztusban kezdődő 27. George Enescu nemzetközi klasszikus zenei fesztiválon Bukarestben - derült ki a szervezők által közzétett programból. A Budapesti Fesztiválzenekar szeptember 17-én este 8 órától ad koncertet a Palota Teremben, míg Schiff András ugyanazon a napon délután 5 órakor a Román Atheneumban lép fel az Európai Kamarazenekarral. A szervezők tegnap kezdték árulni a fesztiválra szóló bérleteket az Eventim oldalán. Jegyek február 15-étől vásárolhatók. Az augusztus 24. és szeptember 21. között zajló fesztiválon ünneplik meg George Enescu halálának 70. évfordulóját. Több mint 4000 művész érkezik Bukarestbe hazánkból és a világ minden tájáról. 29 nap alatt több mint 95 koncert lesz.
A kormánypártok közös elnökjelöltje, Crin Antonescu szerint elfogadhatatlan és veszélyes opció Románia számára Călin Georgescu államfővé választása. Az Antena3 hírtelevíziónak nyilatkozva a politikus kifejtette: meg kell vizsgálni, miért szavaztak olyan sokan az elnökválasztás első fordulójában a korábbi független jelöltre. Antonescu szerint senki sem állítja, hogy Románia a földi paradicsom, de az életszínvonal javult. Antonescu szerint Klaus Iohannisnak le kellett volna mondania az új parlament megalakulása után az államfői tisztségről.
Temesvár két legnagyobb múltú kisebbségi színháza, az Állami Német Színház és a Csiky Gergely Állami Magyar Színház kivételes minifesztiválra hívja közönségét – közölte a magyar társulat. A temesvári magyar és német színház korábbi évadok kiemelkedő produkcióiból állít össze válogatást, így ünnepelve a város kulturális sokszínűségét. A közös miniévad szándéka, hogy egymás törzsközönségét megismertessék a társintézmény előadásaival, és hogy Temesvárra vonzzák Európa elismert színikritikusait és menedzsereit. A január 30. és február 3. között szervezendő minifesztivál keretében a nézők hét előadást láthatnak.
Ma van a magyar kultúra napja, amelyet Magyarországon és a határokon túl is számos programmal, kiállításokkal, díjátadókkal, színházi előadásokkal, koncertekkel ünnepelnek. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. A magyar kultúra napját az idén is közösen ünneplik a román-magyar határ két oldalán található négy város - Nagyvárad, Debrecen, Margitta és Berettyóújfalu - kulturális intézményei, szervezetei. Ennek keretében a debreceni Kodály Filharmonikusok Nagyváradon adnak koncertet. Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Gyárfás Jenő műveiből nyílik időszaki kiállítás ma a képzőművész halálának 100. évfordulója alkalmából.
A nyugdíjendszer második pilléréhez tartozó hét romániai magánnyugdíjalap 2024 végén összesen 150,85 milliárd lejt kezelt, 19 százalékkal nagyobb összeget, mint…
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kedden közölt adatai szerint az élelmiszerek éves összevetésben 5,09 százalékkal drágultak decemberben, a nem élelmiszer…
A leköszönő amerikai elnök a washingtoni külügyminisztériumban tartott záróbeszédében úgy értékelte, adminisztrációjának köszönhetően a négy évvel ezelőttihez képest Amerika erősebb,…
A megválasztott amerikai elnököt a 2020-as választások eredményének megváltoztatására tett kísérlete miatt elmarasztalta volna a bíróság, ha nem ő kerül…
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a szociáldemokrata párt elnöke ma kijelentette, hogy csak Crin Antonescu fog szerepelni abban a közvélemény-kutatásban, amit a…
Tegnap nagyszabású tüntetést szervezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Bukarestben, amelyen több tízezer ember vett részt. A szervezők 50 ezerre…
Az alkalmazottak 62 százaléka tervez munkahelyet váltani a következő hat hónapban – derül ki a Bestjobs munkaerő-toborzási platform felméréséből.
A legtöbben – a megkérdezettek közel fele – az alacsony fizetés miatt váltanának, a többieket a karrierépítési lehetőségek hiánya (14 százalék), a vállalat jövőjével kapcsolatos bizonytalanság (13 százalék), valamint a rugalmasabb munkarend iránti vágy (8 százalék) hajtja.
A felmérésben részt vevők 76 százalékának a fizetés és a béren kívüli juttatás a fő szempont a munkahely kiválasztásakor. A prioritások között szerepel még a megfelelő munkahelyi környezet (41 százalék), a karrierépítési lehetőség (36 százalék), a munka és a magánélet egyensúlya (35 százalék), továbbá a munkahelyi stabilitás (32 százalék).
A nyugdíjendszer második pilléréhez tartozó hét romániai magánnyugdíjalap 2024 végén összesen 150,85 milliárd lejt kezelt, 19 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban.
A magánnyugdíjalap-kezelők szövetségének (APAPR) kedden közzétett adatai szerint a valamivel több mint 30 milliárd eurónek megfelelő összeg közel harmada az alapkezelők befektetéseinek nettó hozama volt. A kötelező magánnyugdíj 2008-as bevezetése óta 8,3 millió munkavállaló csatlakozott a nyugdíjendszer második pilléréhez. Közülük közel 4,3 millióan havonta befizetik a bruttó jövedelmük 4,5 százalékát valamelyik magánnyugdíjpénztárba.
A magánnyugdíjak éves hozama átlagosan 7,7 százalék volt 2008 óta, jelentősen meghaladva a 4,4 százalékos átlagos éves inflációt.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kedden közölt adatai szerint az élelmiszerek éves összevetésben 5,09 százalékkal drágultak decemberben, a nem élelmiszer jellegű termékek 4,38 százalékkal, a szolgáltatások pedig 7,10 százalékkal kerültek többe.
A legnagyobb drágulást a postai szolgáltatások terén jegyezték, közel 18 százalékot, de érezhetően emelkedett a margarin (17,41 százalék), a friss gyümölcsök (13,75 százalék), a mosószerek (12,04 százalék), más zöldségek és zöldségkonzervek (11,40 százalék), valamint a víz-, csatorna és a szemétszállítás (10,97 százalék) díja is.
A legnagyobb mértékben a földgáz (10,55 százalék), a vaj (9,91 százalék) és a cukor (7,30 százalék) ára csökkent.
2024-ben az átlagos inflációs ráta 5,59 százalék volt Romániában. Az élelmiszerek 3,56 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 5,76 százalékkal, a szolgáltatások pedig 8,93 százalékkal drágultak 2023-hoz képest.
A hágai Nemzetközi Bíróság elnökét, Navaf Szalámot nevezte ki Libanon új miniszterelnökének Joseph Aun libanoni elnök. Szalámot a 128 fős parlament 84 képviselője támogatta, míg a hivatalban lévő ideiglenes miniszterelnök, Nadzsib Mikáti mindössze 9 szavazatot kapott.
Navaf Szalám jelölését a keresztény és drúz frakciók mellett a törvényhozás szunnita képviselői támogatták, a Hezbollah ellenezte. Kinevezése megfelel a libanoni vallási csoportok közötti hatalommegosztási megállapodásnak, miszerint a miniszterelnöknek szunnita vallásúnak kell lennie. Az elnök maronita keresztény, a parlament elnöke pedig síita muszlim.
A Hezbollah milíciához köthető képviselők, illetve síita szervezet politikai szövetségese, az Amal Mozgalom nem nevezett meg senkit a voksoláson, jelezve, hogy jelenleg nem kíván rész venni Navaf Szalám kormányában, ami felekezeti megosztottság kockázatával fenyeget.
A leköszönő amerikai elnök a washingtoni külügyminisztériumban tartott záróbeszédében úgy értékelte, adminisztrációjának köszönhetően a négy évvel ezelőttihez képest Amerika erősebb, szövetségei erősebbek, ellenfelei és versenytársai pedig gyengébbek.
Beszéde jó részét Joe Biden az orosz elnöknek szentelte. Azt mondta, Vlagyimir Putyinnak nem sikerült elérnie egyetlen stratégiai célját sem az ukrajnai háborúban. „Nem tudta leigázni Ukrajnát, nem sikerült megtörnie a NATO egységét, és nem tudott elérni jelentős területi nyereséget sem" – hangsúlyozta az amerikai elnök hozzátéve, hogy a nagy tekintélyelvű államok – Oroszország, Irán, Kína, Észak-Korea – szorosabban igazodnak egymáshoz, de ez inkább gyengeségből, mint erőből fakad. Tehát az új kormányzat beindulásakor az Egyesült Államok alapvetően erősebb pozícióban van ezekkel az országokkal szemben, mint négy évvel ezelőtt volt.
A leköszönő elnök utódját január 20-án iktatják be.
A NATO főtitkára szerint nem elég a bruttó hazai termék 2%-át a védelemre fordítani, a szövetség tagjainak több pénzt kell erre áldozniuk. Mark Rutte ezt hétfőn délután az Európai Parlamentben tartott beszédében fejtette ki, kerülve egyúttal a Donald Trump megválasztott amerikai elnök által többször is követelt 5%-os célt.
Ehelyett azt mondta, hogy a közös európai beszerzések és a meglévő infrastruktúra javítása segíthet abban, hogy a NATO jövőbeni védelmi kiadásait 3,7 százalék körüli értéken határozzák meg.
Már 23 NATO-szövetséges ország teljesíti a 2%-os irányelvet. Lengyelország áll az élen, több mint 4%-kal. De néhány ország, mint Spanyolország és Olaszország, még nem érte el a 2%-ot! Tehát sok szövetséges számára az 5%-os cél megvalósíthatatlan. Olaf Scholz német kancellár túl költségesként utasította el Trump követeléseit.
A megválasztott amerikai elnököt a 2020-as választások eredményének megváltoztatására tett kísérlete miatt elmarasztalta volna a bíróság, ha nem ő kerül ki győztesen a 2024. novemberi voksoláson – derül ki Jack Smith különleges ügyésznek az igazságügyi minisztérium által kedden közzétett jelentéséből.
A dokumentum szerint „a bizonyítékok elegendőek voltak ahhoz, hogy a tárgyaláson ítéletet lehessen elérni és fenntartani”.
Jack Smith egyúttal megvédi a nyomozást és az abban részt vevő ügyészek munkáját is. „Trump állítása, miszerint ügyészként hozott döntéseimet a Biden-kormányzat vagy más politikai szereplők befolyásolták vagy irányították, nevetséges” – mutatott rá Smith a jelentést kísérő levélben.
Donald Trump „kétségbeesettnek”, és „mentálisan betegnek” nevezte a különleges ügyészt.
Ezt a Die Welt német újság közölte értesülésre hivatkozva. Eszerint az Európai Unió fontolgatja, hogy kiterjeszti az uniós szabályok esetleges megsértése miatti vizsgálatát, miután Elon Musk 74 perces élő beszélgetést sugárzott az általa birtokolt X közösségi platformon Alice Weidellel, a német AfD kancellárjelöltjével.
Fennáll a gyanú, hogy az interjú elérhetőségét tisztességtelenül felturbózta az X, hogy egy politikai jelölt előnyhöz jusson, ami sérti a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt.
Németországban öt hét múlva tartják az előrehozott parlamenti választásokat. Jelenleg az AfD a második legnépszerűbb alakulat a jobbközép Kereszténydemokrata Unió mögött.
A Vasgárda története jól példázza, hogy a kizárólagosságra törekvő, messianisztikus mozgalmak hogyan csúszhatnak át az erőszak és a fizikai agresszió útjára – figyelmeztet Novák Csaba Zoltán történész. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy a szélsőjobboldali Calin Georgescu megnyerte az elnökválasztások első fordulóját, és támogatóinak nagy részét minden jel szerint nem zavarják a jelölt vasgárdista, fasiszta szimpátiai. A történész szerint, amennyiben nem vonjuk le a következtetéseket, ki fogjuk termelni magunkból újra a két világháború között pusztító ordas eszméket – hasonló történelmi helyzetben, hasonló bizonytalanság, problémák közepette.
A nyugdíjak indexálása lesz az egyik témája a koalíciós vezetők mai találkozójának, amely 1 órakor kezdődött - közölte Marcel Ciolacu miniszterelnök. Bejelentette, azt szeretné, hogy szeptember 1-től nőhessenek az öregségi járandóságok az infláció arányával. A koalíciós vezetők az úgynevezett progresszív, vagyis jövedelemarányos adózás bevezetéséről is tárgyalnak.
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a szociáldemokrata párt elnöke ma kijelentette, hogy csak Crin Antonescu fog szerepelni abban a közvélemény-kutatásban, amit a liberálisokkal együtt készítenek, hogy felmérjék, mekkora a támogatottsága. Crin Antonescut a koalíciós pártok akarják jelöltetni az idei májusi elnökválasztáson. Közölte, az adatok begyűjtése után a szociáldemokrata pártnak is el kell fogadnia a vezetőségi testületében Antonescu jelöltségét. Reményét fejezte ki, hogy ennek érdekében a liberálisokkal és az RMDSZ-el akár egy közös kongresszust tartanak. A PSD vezetősége ma azért ült össze, hogy jóváhagyja az elnökválasztás ütemtervét, miután a koalíciós pártok elhatározták, hogy május 4-én és 18-án lesz a megmérettetés tervezett két fordulója.
Tegnap nagyszabású tüntetést szervezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Bukarestben, amelyen több tízezer ember vett részt. A szervezők 50 ezerre becsülte a résztvevők számát, akik az ország minden részéből érkeztek. A csendőrség nem erősítette meg ezt a számot, de tény, hogy sokan vonultak utcára. George Simion, az AUR elnöke tegnap úgy értékelte, hogy az elmúlt évek legnagyobb tömeges megmozdulása volt. A tüntetők az Alkotmánybíróság előtt Călin Georgescu volt államelnök-jelölt hívei által szervezett pénteki megmozduláshoz hasonlóan a tavalyi törölt elnökválasztás második fordulójának megszervezését követelték. Bírálták, hogy a taláros testület érvénytelenítette az egész eljárást. A tüntetők a kormány és az elnöki hivatal előtt is megálltak. A Cotroceni-palota előtt Klaus Iohannis államfő mielőbbi lemondását követelték, akinek mandátumát az alkotmánybíróság hosszabbította meg az elnökválasztást törlő határozatában.
Az alkalmazottak 62 százaléka tervez munkahelyet váltani a következő hat hónapban – derül ki a Bestjobs munkaerő-toborzási platform felméréséből.
A legtöbben – a megkérdezettek közel fele – az alacsony fizetés miatt váltanának, a többieket a karrierépítési lehetőségek hiánya (14 százalék), a vállalat jövőjével kapcsolatos bizonytalanság (13 százalék), valamint a rugalmasabb munkarend iránti vágy (8 százalék) hajtja.
A felmérésben részt vevők 76 százalékának a fizetés és a béren kívüli juttatás a fő szempont a munkahely kiválasztásakor. A prioritások között szerepel még a megfelelő munkahelyi környezet (41 százalék), a karrierépítési lehetőség (36 százalék), a munka és a magánélet egyensúlya (35 százalék), továbbá a munkahelyi stabilitás (32 százalék).
