Bukaresti Rádió

object(WP_Query)#2975 (53) { ["query"]=> array(6) { ["cat"]=> string(9) "-715,-165" ["posts_per_page"]=> string(2) "12" ["ignore_sticky_posts"]=> bool(true) ["post__not_in"]=> array(5) { [0]=> int(445681) [1]=> int(445373) [2]=> int(445698) [3]=> int(445696) [4]=> int(445694) } ["paged"]=> int(2793) ["post_status"]=> string(7) "publish" } ["query_vars"]=> array(66) { ["cat"]=> string(9) "-715,-165" ["posts_per_page"]=> int(12) ["ignore_sticky_posts"]=> bool(true) ["post__not_in"]=> array(5) { [0]=> int(445681) [1]=> int(445373) [2]=> int(445698) [3]=> int(445696) [4]=> int(445694) } ["paged"]=> int(2793) ["post_status"]=> string(7) "publish" ["error"]=> string(0) "" ["m"]=> string(0) "" ["p"]=> int(0) ["post_parent"]=> string(0) "" ["subpost"]=> string(0) "" ["subpost_id"]=> string(0) "" ["attachment"]=> string(0) "" ["attachment_id"]=> int(0) ["name"]=> string(0) "" ["pagename"]=> string(0) "" ["page_id"]=> int(0) ["second"]=> string(0) "" ["minute"]=> string(0) "" ["hour"]=> string(0) "" ["day"]=> int(0) ["monthnum"]=> int(0) ["year"]=> int(0) ["w"]=> int(0) ["category_name"]=> string(0) "" ["tag"]=> string(0) "" ["tag_id"]=> string(0) "" ["author"]=> string(0) "" ["author_name"]=> string(0) "" ["feed"]=> string(0) "" ["tb"]=> string(0) "" ["meta_key"]=> string(0) "" ["meta_value"]=> string(0) "" ["preview"]=> string(0) "" ["s"]=> string(0) "" ["sentence"]=> string(0) "" ["title"]=> string(0) "" ["fields"]=> string(0) "" ["menu_order"]=> string(0) "" ["embed"]=> string(0) "" ["category__in"]=> array(0) { } ["category__not_in"]=> array(0) { } ["category__and"]=> array(0) { } ["post__in"]=> array(0) { } ["post_name__in"]=> array(0) { } ["tag__in"]=> array(0) { } ["tag__not_in"]=> array(0) { } ["tag__and"]=> array(0) { } ["tag_slug__in"]=> array(0) { } ["tag_slug__and"]=> array(0) { } ["post_parent__in"]=> array(0) { } ["post_parent__not_in"]=> array(0) { } ["author__in"]=> array(0) { } ["author__not_in"]=> array(0) { } ["search_columns"]=> array(0) { } ["suppress_filters"]=> bool(false) ["cache_results"]=> bool(true) ["update_post_term_cache"]=> bool(true) ["update_menu_item_cache"]=> bool(false) ["lazy_load_term_meta"]=> bool(true) ["update_post_meta_cache"]=> bool(true) ["post_type"]=> string(0) "" ["nopaging"]=> bool(false) ["comments_per_page"]=> string(2) "50" ["no_found_rows"]=> bool(false) ["order"]=> string(4) "DESC" } ["tax_query"]=> object(WP_Tax_Query)#3160 (6) { ["queries"]=> array(1) { [0]=> array(5) { ["taxonomy"]=> string(8) "category" ["terms"]=> array(2) { [0]=> int(715) [1]=> int(165) } ["field"]=> string(7) "term_id" ["operator"]=> string(6) "NOT IN" ["include_children"]=> bool(true) } } ["relation"]=> string(3) "AND" ["table_aliases":protected]=> array(0) { } ["queried_terms"]=> array(0) { } ["primary_table"]=> string(9) "rad_posts" ["primary_id_column"]=> string(2) "ID" } ["meta_query"]=> object(WP_Meta_Query)#2863 (9) { ["queries"]=> array(0) { } ["relation"]=> NULL ["meta_table"]=> NULL ["meta_id_column"]=> NULL ["primary_table"]=> NULL ["primary_id_column"]=> NULL ["table_aliases":protected]=> array(0) { } ["clauses":protected]=> array(0) { } ["has_or_relation":protected]=> bool(false) } ["date_query"]=> bool(false) ["request"]=> string(458) "SELECT SQL_CALC_FOUND_ROWS rad_posts.ID FROM rad_posts WHERE 1=1 AND rad_posts.ID NOT IN (445681,445373,445698,445696,445694) AND ( rad_posts.ID NOT IN ( SELECT object_id FROM rad_term_relationships WHERE term_taxonomy_id IN (175,725) ) ) AND rad_posts.post_type = 'post' AND ((rad_posts.post_status = 'publish')) GROUP BY rad_posts.ID ORDER BY rad_posts.menu_order, rad_posts.post_date DESC LIMIT 33504, 12" ["posts"]=> array(3) { [0]=> object(WP_Post)#2978 (24) { ["ID"]=> int(5205) ["post_author"]=> string(3) "105" ["post_date"]=> string(19) "2015-04-01 10:46:00" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2015-04-01 07:46:00" ["post_content"]=> string(11402) "[audio mp3="http://maghiara2.srr.ro/media/2015/04/PROMO-I.mp3" ogg="http://maghiara2.srr.ro/media/2015/04/PROMO-I.ogg"][/audio] Idén lesz 70 éves a Bukaresti Rádió magyar nyelvű szerkesztősége. Az első magyaradást 1945. május 2-án sugározták a Sfântu Sava kollégium épületéből. Akkor miért hozták létre ezt a szerkesztőséget? Mi volt a feladata? - Túl azon, hogy az akkor alakuló hatalom valamennyire komolyan vette a kisebbségi kérdést és a kisebbségi jogok biztosítását, vélelmezni lehet, volt egy olyan elképzelés is, hogy a magyar hallgatók számára közvetítsék a Román Kommunista Párt programját, politikai attitűdjét, és ezzel valamelyest ellensúlyozzák a magyarországi médiák befolyását. Tehát valószínűleg, ilyen kettős céllal jött létre a magyar szerkesztőség. Ugyanakkor én azt hiszem, nincs okunk szégyenkezni a Bukaresti Rádió magyar adásának műsoraiért, hiszen még olyan körülmények között is, amikor elég jelenlevő volt a cenzura, igyekezett megőrizni azokat az értékeket, azt a küldetést, amelyet a romániai magyar média felvállalt, és ezt sikerrel teljesítette. Nagyon jelentős szerkesztők dolgoztak ebben a szerkesztőségben, és tudta tartani a szintet. Van egy kedvencem, amit el is mondanék: A nap jegyzete című rovat, amly szinte a rádió megalakulásától egy állandó műsorszám, és amely egyedivé teszi a Bukaresti Rádiót. Egytlen más magyar nyelvű hazai rádióadónak sincs ilyen véleményanyaga, amely minden nap a legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális kérdéskkel foglalkozik, és amelyet avatott publicisták, egyetemi előadók szerkesztenek, tehát rangja is van. A Bukaresti Rádió eleinte fél órát, majd két órát sugárzott naponta, aztán 1987 óta napi 60 perc lett az antennaideje. Az 1989-es változások után az adás főszerkesztői azon munkálkodtak, hogy jelentős és átfogó tudósítói hálózatot építsenek ki. Ezt a 2000-es évek derekán levágta a rádió vezetősége. Miért? - Ami a műsoridőt illeti, két óra akkor volt, amikor az 1956-os forradalom volt Magyarországon. Egyértemű, akkor az volt a cél, hogy ellensúlyozzák az onnan érkező híreket. Egyébként ez az egy úra, úgy látszik, hogy állandónak tekinthető. Ami a tudósítói hálózatot illeti, szívfájdalommal mondom, hogy sajnos, erről nagyrészt le kellett mondanunk. Most már egyetlen tudósítóra apadt az állomány, és még esetenként, néha-néha kapunk anyagokat másoktól is. De tulajdonképpen csak egy emberre számíthatunk. Ez nagyon nagy baj azért is, mert nem lehetünk ott minden erdélyi rendezvényen. S nyilván a legfontosabb magyar vonatkozású események nem Bukarestben történnek, hanem Moarosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Nagybányán, stb. Ezekről pedig csak másodkézből értesülünk. Túl azon, hogy ennek anyagi vonzata is van, és a rádió jelenlegi lehetőségeit ez meghaladja, másról is szó van. Én azt hiszem, hogy egy olyan stratégia vagy olyan rádió-politika lett meghatározva a közszolgálati rádióban, ami a tudósítók leépítését eredményezte. Nemcsak minket sújt ez az áldatlan állapot, hanem tulajdonképpen valamennyi szerkesztőséget. Most ezen próbálunk segíteni. A kolozsvári, a marosvásárhelyi és a bukaresti magyar szerkesztőség vezetői beadtunk a Román Rádió vezetőségéhez egy folyamodványt, amelyben azt kértük, hogy a még meglévő tudósítókat mindenki használhassa. Tehát, hogy egy fajta közös vagyonnak tekintsük a tudósítókat, és akinek szüksége van rájuk azok, használhassák a Kolozsváron, Marosvásárhelyen, illetve nálunk dolgozó tudósítókat. Ezen felül pedig azt is kértük, hogy három megyében ? Szeben, Beszterece és Fehér megyében, ahol egyáltalán nincs tudósítója egyik szerkesztőségnek sem, ott legalább egy-egy tudósító lehessen. Ennek a költségei nyilván meglesznek, és némi bizakodással mondom, hogy a rádió vezetése nem zárkózott el a kérésünk teljesítése elől. Épp a héten vitatjuk meg azt, hogy milyen formában lehet ezeket a szerintem jogos igényeket kielégíteni. Egy másik érvágás a tudósítói hálózat megsemmisítése mellett az volt, hogy 2013 májusában elvettek tőlünk egy frekvenciát. Hogyan látod, van-e politikai akarat arra, hogy egy másik frerkvenciát kapjunk az 1323-as helyett? - Akarat az van, lehetőség annál kevesebb. Itt el kell mondani azt, hogy a marosvásárhelyi kollégák határozott kérése volt, hogy az 1323-as frerkvenciát ők használják. Úgy gondolták, és ezt a rádió vezetése is elfogadta, hogy nagyobb tömeghez jut el így a Marosvásárhelyi Rádió adása. S ennek a döntésnek a következménye ez lett. A rádió vezetése viszont arra koncentrál, hogy a földi sugárzást nemhogy megszüntesse, de ne bővítse, mert az rendkívül költséges. Az általános európai, illetve a világon megmutatkozó tendenciák szerint is a földi sugárzás helyét egyre inkkább a digitális rádiózás veszi át, és ebbe az irányba tapogatózik a Román Rádió is. Én e tekintetben egy kicsit szkeptikus vagyok. Lehet, hogy Norvégiában 2016-tól már megszünik teljesen a földi sugárzás, és még ultrarövid hullámú adók sem lesznek, kizárólag interneten lehet rádiót hallgatni. Lehet, hogy egy olyan országban, mint Norvégia, Dánia vagy Svédország, ahol rendkívül fejlett az információs technológia, ott ez megoldható. De Romániában, különösen vidéken, ahol a hallgatóink zöme van és nem annyira elterjedt az internet, ahol még van egy olyan generáció, amely nem tanult bele az internet használatba, azt hiszem, még korrai lenne ezen gondolkodni. Egy másik lehetőség a műholdas sugárzás lenne, amelynek viszont megint csak az az akadálya, hogy ehhez olyan speciális készülékekre van szükség, amelyek a műholdas adásokat tudják fogni. Vagy pedig a kábelrádió, de ez még gyermekcipőben jár nálunk. Azt hiszem, hogy a kérdést meg akarják oldani, de nem a klasszikus módon, tehát nem úgy, hogy kapunk egy másik frekvenciát. Égyébként van egy másik gondom, ez is egy műszaki kérdés, hogy a Bukaresti Rádió kizárólag középhullámon sugároz. A középhullámú műsorszórás azonban soha nem volt a legjobb minőségű, és most sem az. Ilyen szempontból a digitális sugárzás valóban megoldást jelentene, de ehhez fel kell készülnie a társadalomnak, fel kell készülne a fogyasztóknak. Én tudom, hogy van egy urbánus hallgatói réteg, meg olyan emberek is, akik már a telefonjukon meg a táblagépeiken hallgatnak rádiót, de azért addig amíg a hallgatóink zöme átáll erre a rendszerre, mindenképpen meg kellene oldani a műsorszórást a klasszikus földi sugárzás ezközeivel. A műsoridőnk sem a nap legszerencsésebb időpontjában van, mert délután 3 és 4 óra között főként csak a nyugdíjasok hallgathatnak, az úgymond aktív hallgatók ebben az órában dolgoznak. Ennek ellenére mégis nagyon hűséges hallgatói táborunk van. Ilyen korlátok között, hogyan látod, kikhez tudunk szólni, hol van a helyünk a hazai magyar rádiózásban? Mennyire álljuk meg a helyünket? - Nagyon nehéz erről beszélni felmérések hiányában. Sajnos, több mint tíz éve nem készültek felmérések a magyar nyelvű rádiók hallgatottságáról Romániában, ezért inkább csak tapogatózunk akkor, amikor a hallgatóink korát, képzettségét igyekszünk megbecsülni. Azokra a visszajelzésekre vagyunk utalva, amelyeket kapunk a hallgatóktól, ez nem mindig reprezentatív, nem lehet belőle messzemenő következtetéseket levonni. Ami a műsor időintervallumát illeti, azt hiszem, ebben volt valami tudatosság, ugyanis a Kolozsvári Rádió műsora akkor kezdődik, amikor a miénk befejeződik. Tehát, ha valaki magyarul akarja Erdélyben vagy Bihar megyében hallgatni a rádiót, akkor megvan az a lehetősége, hogy egymás után következnek a magyar nyelvű műsorok, nem kell megszakítania a rádiózást. Egyfelől tehát van ebben valami jó is. Másfelől a 15 és16 óra közötti időszak nem a legszerencsésebb, csak abban az esetben, ha valaki a munkahelyére megy vagy onnan jön haza, mert akkor még az autórádióban hallgathatja a műsort, de valóban elsősorban a nyugdíjasok vagy a sokkal fitalabbak hallgathatják, akik már odahaza vannak. Azt hiszem, hogy ezt nekünk figyelembe kell venni, figyelembe is vesszük. A műsorrács kialakításakor igyekeztünk olyan műsorokat, olyan állandó műsorszámokat betenni, amelyek ehhez a generációhoz szólnak. Itt megemlíthetném Benedek Csilla nagyon jó műsorát, a Natúra Stúdiót, amely alternatív gyógymódokkal, biokertészettel és egyéb ilyen dolgokkal foglalkozik, de hát említhetném éppen a Mozaikot is? Vagy pedig Stanik István Jelenségek című műsorát, amely összefoglalja valamiképpen azt, hogy miről beszél a romániai magyar sajtó, illetve a romániai román sajtó, amit egyébként a mi hallgatóink általában nem olvasnak. Tehát a műsorunk révén szereznek tudomást azokról a közvitákról, amelyek a román társadalomban zajlanak. Beszélgetésünk elején elmondtuk, hogy 2015. május 2-án lesz 70 éves a Bukaresti Rádió. Milyen programokkal, műsorokkal ünnepeljük fennállásunk 70. évfordulóját? - Végül is a Bukaresti Rádió Bukarestben fog ünnepelni. Költségvetésünkhöz mérten szerényen, de annal nagyobb tisztelettel köszöntjük a hallgatókat. Május 20-án a Petőfi Sándor Művelődési Központban (Ioan Zalomit u. 6.) lesz egy bemutatkozó nyiltnapja a bukaresti magyar szerkesztőségnek. Ott elmondjuk azokat a gondokat, amelyekkel küszködünk, és azokat az eredményeket, amelyeket mégis csak sikerült elérnünk. Ez után egy kötetlen beszélgetés következik, majd egy nagyon szerény protokoll mellett vendégül látjuk mindazokat, akik megtisztelnek jelenlétükkel bennünket. Tehát lesz egy fajta Off Air megnyilvánulás is, de ezen kívül a romániai magyar sajtóban interjúk, cikkek, eseménybeharangozók szintjén elmondjuk, hogy 70 évesek lettünk. Ez egy kerek évforduló és olyan szempontból is egyedi, hogy a bukaresti magyar rádió volt az egyetlen, amely nem szüntette meg a műsorait. Tehát 70 évig folyamatosan jelen volt az éter hullámaiban, miközben a területi stúdiókat 1985 és 1989 között Nicolae Ceauşescu beszüntette. Itt hadd említsük meg azt is, hogy kollégánk, Szőcs Levente készíti adásunk új honlapját. Megígérhetjük a hallgatóinknak, hogy 70-ik születésnapunkra új honlappal jelentkezünk? - Nagyon remélem. Ő azt ígérte, már ebben a hónapban elkészül a honlappal. Most valamilyen technikai kérdés megoldásán fáradoznak a rádió informatikai részlegével közösen. Biztosítaniuk kell egy üres szervert. Remélhetőleg, az új honlap, amely már a tartalomra összpontosít és nem annyira a formára, több látogatót vonz majd. Ez is egy első lépés lesz annak érdekében, hogy elinduljunk az internetes rádiózás útján, amely azonban egy hosszú menetelés lesz. Kérdezett: Darvas Enikő" ["post_title"]=> string(28) "70 éves a Bukaresti Rádió" ["post_excerpt"]=> string(151) "Beszélgetés Székely Ervin főszerkesztővel a bukaresti magyar adás múltjáról, jelenéről, az ünnepi évfordulóra szervezendő eseményekről" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(25) "70-eves-a-bukaresti-radio" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2015-05-05 11:34:58" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2015-05-05 08:34:58" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(31) "http://maghiara2.srr.ro/?p=5205" ["menu_order"]=> int(34536) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [1]=> object(WP_Post)#2861 (24) { ["ID"]=> int(4905) ["post_author"]=> string(2) "95" ["post_date"]=> string(19) "2015-04-01 10:37:49" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2015-04-01 07:37:49" ["post_content"]=> string(1078) "A mezőgazdasági miniszter szerint nincsenek veszélyben a román gazdák a tejkvóta eltörlése miatt. Daniel Constantin erről a témának szentelt konferencián beszélt. A tejkvóta április elsejei megszűnése kapcsán felmerült, hogy a piacot eláraszthatja az olcsó ? külföldi ? tej, így több ezer termelő megélhetése kerülhet veszélybe. Daniel Constantin nem tart ettől. Úgy vélte, a tej és a tejipari termékek hozzáadott értékadójának (TVA) a csökkenése fellendíti majd a fogyasztást, ami az árak csökkenéséhez, közvetve pedig a begyűjtött tejmennyiség növekedéséhez vezet. A tejkvótarendszer három évtized elteltével szűnik meg az Európai Unióban: a gazdálkodók április 1-jétől annyi tejet termelhetnek büntetlenül, amennyit csak akarnak. A kvótát egyébként azért vezették be, mivel az 1970-es években túltermelés volt." ["post_title"]=> string(31) "Mától megszűnik a tejkvóta" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(26) "matol-megszunik-a-tejkvota" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2015-04-02 13:14:27" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2015-04-02 10:14:27" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(31) "http://maghiara2.srr.ro/?p=4905" ["menu_order"]=> int(34537) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [2]=> object(WP_Post)#3161 (24) { ["ID"]=> int(5155) ["post_author"]=> string(3) "105" ["post_date"]=> string(19) "2015-04-01 10:21:55" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2015-04-01 07:21:55" ["post_content"]=> string(888) "Kiállítással és filmvetítéssel egybekötött könyvbemutatót szerveztek 2015. március 13-án a bukaresti Balassi Intézetben. A Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola emlékkiállítást Magdó János, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának főosztályvezetője nyitotta meg, a kiállítás kurátora, Szebeni Zsuzsanna jelenlétében. A bemutatott Bánffy Miklós művészi pályaképe című kétnyelvű kötet pedig azokat az előadásokat tárta a bukaresti közönség elé, amelyek 2013-ban, a Bánffy emlékévben hangzottak el Kolozsváron a 140 évvel korábban született Bánffy Miklós emlékkonferencián. Adásunkban erről az eseményről hallhatnak hangképes összeállítást. [audio mp3="http://maghiara2.srr.ro/media/2015/03/Banffy_Szilvassy.mp3" ogg="http://maghiara2.srr.ro/media/2015/04/Banffy_Szilvassy.ogg"][/audio]" ["post_title"]=> string(49) "Bánffy Miklós és Szilvássy Carola Bukarestben" ["post_excerpt"]=> string(227) "Beszélgetés Kósa Andrással, a bukaresti Balassi Intézet igazgatójával, Magdó Jánossal, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának főosztályvezetőjével és Szebeni Zsuzsanna színháztörténésszel" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(45) "banffy-miklos-es-szilvassy-carola-bukarestben" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2015-04-21 14:06:11" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2015-04-21 11:06:11" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(31) "http://maghiara2.srr.ro/?p=5155" ["menu_order"]=> int(34538) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } } ["post_count"]=> int(3) ["current_post"]=> int(-1) ["before_loop"]=> bool(false) ["in_the_loop"]=> bool(false) ["post"]=> object(WP_Post)#2978 (24) { ["ID"]=> int(5205) ["post_author"]=> string(3) "105" ["post_date"]=> string(19) "2015-04-01 10:46:00" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2015-04-01 07:46:00" ["post_content"]=> string(11402) "[audio mp3="http://maghiara2.srr.ro/media/2015/04/PROMO-I.mp3" ogg="http://maghiara2.srr.ro/media/2015/04/PROMO-I.ogg"][/audio] Idén lesz 70 éves a Bukaresti Rádió magyar nyelvű szerkesztősége. Az első magyaradást 1945. május 2-án sugározták a Sfântu Sava kollégium épületéből. Akkor miért hozták létre ezt a szerkesztőséget? Mi volt a feladata? - Túl azon, hogy az akkor alakuló hatalom valamennyire komolyan vette a kisebbségi kérdést és a kisebbségi jogok biztosítását, vélelmezni lehet, volt egy olyan elképzelés is, hogy a magyar hallgatók számára közvetítsék a Román Kommunista Párt programját, politikai attitűdjét, és ezzel valamelyest ellensúlyozzák a magyarországi médiák befolyását. Tehát valószínűleg, ilyen kettős céllal jött létre a magyar szerkesztőség. Ugyanakkor én azt hiszem, nincs okunk szégyenkezni a Bukaresti Rádió magyar adásának műsoraiért, hiszen még olyan körülmények között is, amikor elég jelenlevő volt a cenzura, igyekezett megőrizni azokat az értékeket, azt a küldetést, amelyet a romániai magyar média felvállalt, és ezt sikerrel teljesítette. Nagyon jelentős szerkesztők dolgoztak ebben a szerkesztőségben, és tudta tartani a szintet. Van egy kedvencem, amit el is mondanék: A nap jegyzete című rovat, amly szinte a rádió megalakulásától egy állandó műsorszám, és amely egyedivé teszi a Bukaresti Rádiót. Egytlen más magyar nyelvű hazai rádióadónak sincs ilyen véleményanyaga, amely minden nap a legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális kérdéskkel foglalkozik, és amelyet avatott publicisták, egyetemi előadók szerkesztenek, tehát rangja is van. A Bukaresti Rádió eleinte fél órát, majd két órát sugárzott naponta, aztán 1987 óta napi 60 perc lett az antennaideje. Az 1989-es változások után az adás főszerkesztői azon munkálkodtak, hogy jelentős és átfogó tudósítói hálózatot építsenek ki. Ezt a 2000-es évek derekán levágta a rádió vezetősége. Miért? - Ami a műsoridőt illeti, két óra akkor volt, amikor az 1956-os forradalom volt Magyarországon. Egyértemű, akkor az volt a cél, hogy ellensúlyozzák az onnan érkező híreket. Egyébként ez az egy úra, úgy látszik, hogy állandónak tekinthető. Ami a tudósítói hálózatot illeti, szívfájdalommal mondom, hogy sajnos, erről nagyrészt le kellett mondanunk. Most már egyetlen tudósítóra apadt az állomány, és még esetenként, néha-néha kapunk anyagokat másoktól is. De tulajdonképpen csak egy emberre számíthatunk. Ez nagyon nagy baj azért is, mert nem lehetünk ott minden erdélyi rendezvényen. S nyilván a legfontosabb magyar vonatkozású események nem Bukarestben történnek, hanem Moarosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Nagybányán, stb. Ezekről pedig csak másodkézből értesülünk. Túl azon, hogy ennek anyagi vonzata is van, és a rádió jelenlegi lehetőségeit ez meghaladja, másról is szó van. Én azt hiszem, hogy egy olyan stratégia vagy olyan rádió-politika lett meghatározva a közszolgálati rádióban, ami a tudósítók leépítését eredményezte. Nemcsak minket sújt ez az áldatlan állapot, hanem tulajdonképpen valamennyi szerkesztőséget. Most ezen próbálunk segíteni. A kolozsvári, a marosvásárhelyi és a bukaresti magyar szerkesztőség vezetői beadtunk a Román Rádió vezetőségéhez egy folyamodványt, amelyben azt kértük, hogy a még meglévő tudósítókat mindenki használhassa. Tehát, hogy egy fajta közös vagyonnak tekintsük a tudósítókat, és akinek szüksége van rájuk azok, használhassák a Kolozsváron, Marosvásárhelyen, illetve nálunk dolgozó tudósítókat. Ezen felül pedig azt is kértük, hogy három megyében ? Szeben, Beszterece és Fehér megyében, ahol egyáltalán nincs tudósítója egyik szerkesztőségnek sem, ott legalább egy-egy tudósító lehessen. Ennek a költségei nyilván meglesznek, és némi bizakodással mondom, hogy a rádió vezetése nem zárkózott el a kérésünk teljesítése elől. Épp a héten vitatjuk meg azt, hogy milyen formában lehet ezeket a szerintem jogos igényeket kielégíteni. Egy másik érvágás a tudósítói hálózat megsemmisítése mellett az volt, hogy 2013 májusában elvettek tőlünk egy frekvenciát. Hogyan látod, van-e politikai akarat arra, hogy egy másik frerkvenciát kapjunk az 1323-as helyett? - Akarat az van, lehetőség annál kevesebb. Itt el kell mondani azt, hogy a marosvásárhelyi kollégák határozott kérése volt, hogy az 1323-as frerkvenciát ők használják. Úgy gondolták, és ezt a rádió vezetése is elfogadta, hogy nagyobb tömeghez jut el így a Marosvásárhelyi Rádió adása. S ennek a döntésnek a következménye ez lett. A rádió vezetése viszont arra koncentrál, hogy a földi sugárzást nemhogy megszüntesse, de ne bővítse, mert az rendkívül költséges. Az általános európai, illetve a világon megmutatkozó tendenciák szerint is a földi sugárzás helyét egyre inkkább a digitális rádiózás veszi át, és ebbe az irányba tapogatózik a Román Rádió is. Én e tekintetben egy kicsit szkeptikus vagyok. Lehet, hogy Norvégiában 2016-tól már megszünik teljesen a földi sugárzás, és még ultrarövid hullámú adók sem lesznek, kizárólag interneten lehet rádiót hallgatni. Lehet, hogy egy olyan országban, mint Norvégia, Dánia vagy Svédország, ahol rendkívül fejlett az információs technológia, ott ez megoldható. De Romániában, különösen vidéken, ahol a hallgatóink zöme van és nem annyira elterjedt az internet, ahol még van egy olyan generáció, amely nem tanult bele az internet használatba, azt hiszem, még korrai lenne ezen gondolkodni. Egy másik lehetőség a műholdas sugárzás lenne, amelynek viszont megint csak az az akadálya, hogy ehhez olyan speciális készülékekre van szükség, amelyek a műholdas adásokat tudják fogni. Vagy pedig a kábelrádió, de ez még gyermekcipőben jár nálunk. Azt hiszem, hogy a kérdést meg akarják oldani, de nem a klasszikus módon, tehát nem úgy, hogy kapunk egy másik frekvenciát. Égyébként van egy másik gondom, ez is egy műszaki kérdés, hogy a Bukaresti Rádió kizárólag középhullámon sugároz. A középhullámú műsorszórás azonban soha nem volt a legjobb minőségű, és most sem az. Ilyen szempontból a digitális sugárzás valóban megoldást jelentene, de ehhez fel kell készülnie a társadalomnak, fel kell készülne a fogyasztóknak. Én tudom, hogy van egy urbánus hallgatói réteg, meg olyan emberek is, akik már a telefonjukon meg a táblagépeiken hallgatnak rádiót, de azért addig amíg a hallgatóink zöme átáll erre a rendszerre, mindenképpen meg kellene oldani a műsorszórást a klasszikus földi sugárzás ezközeivel. A műsoridőnk sem a nap legszerencsésebb időpontjában van, mert délután 3 és 4 óra között főként csak a nyugdíjasok hallgathatnak, az úgymond aktív hallgatók ebben az órában dolgoznak. Ennek ellenére mégis nagyon hűséges hallgatói táborunk van. Ilyen korlátok között, hogyan látod, kikhez tudunk szólni, hol van a helyünk a hazai magyar rádiózásban? Mennyire álljuk meg a helyünket? - Nagyon nehéz erről beszélni felmérések hiányában. Sajnos, több mint tíz éve nem készültek felmérések a magyar nyelvű rádiók hallgatottságáról Romániában, ezért inkább csak tapogatózunk akkor, amikor a hallgatóink korát, képzettségét igyekszünk megbecsülni. Azokra a visszajelzésekre vagyunk utalva, amelyeket kapunk a hallgatóktól, ez nem mindig reprezentatív, nem lehet belőle messzemenő következtetéseket levonni. Ami a műsor időintervallumát illeti, azt hiszem, ebben volt valami tudatosság, ugyanis a Kolozsvári Rádió műsora akkor kezdődik, amikor a miénk befejeződik. Tehát, ha valaki magyarul akarja Erdélyben vagy Bihar megyében hallgatni a rádiót, akkor megvan az a lehetősége, hogy egymás után következnek a magyar nyelvű műsorok, nem kell megszakítania a rádiózást. Egyfelől tehát van ebben valami jó is. Másfelől a 15 és16 óra közötti időszak nem a legszerencsésebb, csak abban az esetben, ha valaki a munkahelyére megy vagy onnan jön haza, mert akkor még az autórádióban hallgathatja a műsort, de valóban elsősorban a nyugdíjasok vagy a sokkal fitalabbak hallgathatják, akik már odahaza vannak. Azt hiszem, hogy ezt nekünk figyelembe kell venni, figyelembe is vesszük. A műsorrács kialakításakor igyekeztünk olyan műsorokat, olyan állandó műsorszámokat betenni, amelyek ehhez a generációhoz szólnak. Itt megemlíthetném Benedek Csilla nagyon jó műsorát, a Natúra Stúdiót, amely alternatív gyógymódokkal, biokertészettel és egyéb ilyen dolgokkal foglalkozik, de hát említhetném éppen a Mozaikot is? Vagy pedig Stanik István Jelenségek című műsorát, amely összefoglalja valamiképpen azt, hogy miről beszél a romániai magyar sajtó, illetve a romániai román sajtó, amit egyébként a mi hallgatóink általában nem olvasnak. Tehát a műsorunk révén szereznek tudomást azokról a közvitákról, amelyek a román társadalomban zajlanak. Beszélgetésünk elején elmondtuk, hogy 2015. május 2-án lesz 70 éves a Bukaresti Rádió. Milyen programokkal, műsorokkal ünnepeljük fennállásunk 70. évfordulóját? - Végül is a Bukaresti Rádió Bukarestben fog ünnepelni. Költségvetésünkhöz mérten szerényen, de annal nagyobb tisztelettel köszöntjük a hallgatókat. Május 20-án a Petőfi Sándor Művelődési Központban (Ioan Zalomit u. 6.) lesz egy bemutatkozó nyiltnapja a bukaresti magyar szerkesztőségnek. Ott elmondjuk azokat a gondokat, amelyekkel küszködünk, és azokat az eredményeket, amelyeket mégis csak sikerült elérnünk. Ez után egy kötetlen beszélgetés következik, majd egy nagyon szerény protokoll mellett vendégül látjuk mindazokat, akik megtisztelnek jelenlétükkel bennünket. Tehát lesz egy fajta Off Air megnyilvánulás is, de ezen kívül a romániai magyar sajtóban interjúk, cikkek, eseménybeharangozók szintjén elmondjuk, hogy 70 évesek lettünk. Ez egy kerek évforduló és olyan szempontból is egyedi, hogy a bukaresti magyar rádió volt az egyetlen, amely nem szüntette meg a műsorait. Tehát 70 évig folyamatosan jelen volt az éter hullámaiban, miközben a területi stúdiókat 1985 és 1989 között Nicolae Ceauşescu beszüntette. Itt hadd említsük meg azt is, hogy kollégánk, Szőcs Levente készíti adásunk új honlapját. Megígérhetjük a hallgatóinknak, hogy 70-ik születésnapunkra új honlappal jelentkezünk? - Nagyon remélem. Ő azt ígérte, már ebben a hónapban elkészül a honlappal. Most valamilyen technikai kérdés megoldásán fáradoznak a rádió informatikai részlegével közösen. Biztosítaniuk kell egy üres szervert. Remélhetőleg, az új honlap, amely már a tartalomra összpontosít és nem annyira a formára, több látogatót vonz majd. Ez is egy első lépés lesz annak érdekében, hogy elinduljunk az internetes rádiózás útján, amely azonban egy hosszú menetelés lesz. Kérdezett: Darvas Enikő" ["post_title"]=> string(28) "70 éves a Bukaresti Rádió" ["post_excerpt"]=> string(151) "Beszélgetés Székely Ervin főszerkesztővel a bukaresti magyar adás múltjáról, jelenéről, az ünnepi évfordulóra szervezendő eseményekről" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(25) "70-eves-a-bukaresti-radio" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2015-05-05 11:34:58" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2015-05-05 08:34:58" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(31) "http://maghiara2.srr.ro/?p=5205" ["menu_order"]=> int(34536) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } ["comment_count"]=> int(0) ["current_comment"]=> int(-1) ["found_posts"]=> int(33507) ["max_num_pages"]=> int(2793) ["max_num_comment_pages"]=> int(0) ["is_single"]=> bool(false) ["is_preview"]=> bool(false) ["is_page"]=> bool(false) ["is_archive"]=> bool(false) ["is_date"]=> bool(false) ["is_year"]=> bool(false) ["is_month"]=> bool(false) ["is_day"]=> bool(false) ["is_time"]=> bool(false) ["is_author"]=> bool(false) ["is_category"]=> bool(false) ["is_tag"]=> bool(false) ["is_tax"]=> bool(false) ["is_search"]=> bool(false) ["is_feed"]=> bool(false) ["is_comment_feed"]=> bool(false) ["is_trackback"]=> bool(false) ["is_home"]=> bool(true) ["is_privacy_policy"]=> bool(false) ["is_404"]=> bool(false) ["is_embed"]=> bool(false) ["is_paged"]=> bool(true) ["is_admin"]=> bool(false) ["is_attachment"]=> bool(false) ["is_singular"]=> bool(false) ["is_robots"]=> bool(false) ["is_favicon"]=> bool(false) ["is_posts_page"]=> bool(false) ["is_post_type_archive"]=> bool(false) ["query_vars_hash":"WP_Query":private]=> string(32) "7c8c929a46b060996aa95d316c5e967c" ["query_vars_changed":"WP_Query":private]=> bool(false) ["thumbnails_cached"]=> bool(false) ["allow_query_attachment_by_filename":protected]=> bool(false) ["stopwords":"WP_Query":private]=> NULL ["compat_fields":"WP_Query":private]=> array(2) { [0]=> string(15) "query_vars_hash" [1]=> string(18) "query_vars_changed" } ["compat_methods":"WP_Query":private]=> array(2) { [0]=> string(16) "init_query_flags" [1]=> string(15) "parse_tax_query" } }