A heti hírösszefoglalóban szó lesz az amerikai külpolitika új irányvonaláról. Meghallgathatják Cristian Popa, a jegybank igazgatótancsa tagjának véleményét arról, hogy milyen veszély fenyegeti hazánkat gazdasági értelemben. Szót ejtünk még Sebastian Burduja energiaügyi miniszter pálfordulásáról az uniós zöld megállapodással kapcsolatban, Szijjártó Péter bukaresti látogatásáról, majd felidézzük a január 24-e jelentőségét, amely fontos dátum a román nép történelmében.
Szőcs Levente összeállítása arról, hogy milyen kilátásai vannak az orosz-ukrán háború lezárásának Donald Trump beiktatása után
Garzó Ferenc: A nagyhatalmú testek őrzői
Călin Georgescu volt független államelnök-jelölt a szavazatok 38 százalékát szerezné meg az elnökválasztás első fordulójában, ha azt jövő vasárnap tartanák – derül ki az Avangarde január 10. és 16. között végzett közvélemény-kutatásából. A kormánypártok közös jelöltjére, Crin Antonescura a választók 25 százaléka szavazna. A harmadik helyre a független Nicușor Dan kerülne 17 százalékos támogatottsággal. A negyedik helyen Elena Lasconi (USR) és George Simion (AUR) osztozik 6-6 százalékkal, míg Diana Șoșoacát (SOS) 5 százalék támogatja. Ha a második fordulóba Călin Georgescu és Crin Antonescu jut be, hajszállal a független jelölt győzne, mert a szavazatok 39 százalékát szerezné meg, szemben a liberális politikus 38 százalékával. Georgescu jóval nagyobb arányban, 44 százalékkal nyerné meg a második fordulót Elena Lasconi ellen, aki a szavazatok 31 százalékát kapná. De könnyedén legyőzné Nicușor Dan-t is 43 százalékkal. Bukarest főpolgármesterére a választók 32 százaléka szavazna. A felmérés a politikusok bizalmi indexére is kiért. A közvéleménykutatás eredményeit Székely István Gergő politológus értékelte, akit Orbán Szabolcs, a Kolozsvári Rádió munkatársa kérdezett.
Elkezdődött az államapparátus karcsúsítása, elbocsátják a parlament szenátusi alkalmazottainak mintegy negyedét - jelentette be szerdán Ilie Bolojan, a felsőház elnöke. A szakszervezetek ellenzik a leépítést, több tucat köztisztviselő tiltakozott is a bejelentés ellen. Ilie Bolojan közölte, hogy az állások számát 796-ról 618-ra korlátozzák. Továbbá 20 százalékkal csökkentik a szenátus gépkocsiflottáját és üzemanyagkiadásait is. A Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója alkotta kormánykoalíció decemberben jelentette be, hogy egyéb intézkedések mellett az állami apparátus karcsúsításával szándékozik csökkenteni a költségvetési hiányt. A szenátus alkalmazottainak elbocsátásáról Tasnádi István Szilárd Kolozs megyei RMDSZ-es szenátort kérdezte Orbán Szabolcs.
Az Európai Uniónak növelnie kell védelmi kiadásait, hogy “felkészüljön a legrosszabbra” és szükség esetén “egyedül is képes legyen megvédeni magát” – mondta Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Kiemelte, hogy az EU tagállamai együttesen GDP-jük még 2 százalékát sem költik a védelemre, míg Oroszország 9 százalékot fordít rá. Hozzátette, szerinte Oroszország a következő 3-5 évben tesztelheti az EU védelmi képességeit, ezért az Uniónak a következő évtizedben legalább 500 milliárd euróra lesz szüksége ahhoz, hogy versenyképes maradjon, de eddig csak 13 milliárd eurót irányoztak elő a védelemre az EU hosszú távú, 2021 és 2027 közötti költségvetésében.
Nagyváradon a magyar kultúra napját már hosszú ideje Margittával, Debrecennel és Berettyóújfaluval közösen szervezett több napos rendezvénysorozaton ünneplik meg. A váradi állami színházban rendezett eseményen a már hagyománnyá vált díjátadóra is sort kerítettek, hiszen 2002 óta minden évben díjazzák a magyar kultúra terjesztésében és ápolásában tevékenykedőket.
A díjakat az RMDSZ választmány határozata értelmében a kulturális szakbizottság ítélte meg a kapott javaslatok alapján, a gálán pedig Balatoni Katalin, magyarországi helyettes államtitkár, Szabó Ödön parlamenti képviselő és Meleg Vilmos, a Varadinum Kulturális Alapítvány elnöke adták át szerda kora este. Az idei esztendő életműdíjasa a közismert képzőművész, Deak Árpád lett. Magyar Kultúráért emlékplakettet vehetett át Kemenes Henriette, az Újvárad vezető szerkesztője, a Soroglya népzenekar és a Rádió Plusz FM Nagyvárad. A három Magyar Kultúráért díj ezúttal Szőke Ferenc közművelődési szervezőhöz, Szabó József gyermekgyógyász, helytörténészhez, valamint a szentjobbi huszárokhoz került.
Az aradi Kölcsey Egyesület szerda este, a magyar kultúra napján adta át a 2024-es Kölcsey-díjat Nagy István fizikatanárnak, művelődésszervezőnek, volt pécskai alpolgármesternek az aradi magyarság érdekében végzett önzetlen és fáradhatatlan munkájáért, többek között a pécskai Klebelsberg-kultusz megteremtéséért.
A Kölcsey-díjat 2004 óta adja át patinás múltú közművelődési társaság, a kitüntetett olyan személy – ritkán intézmény –, aki vagy amely sokat tett az Arad megyei magyarságért, a magyar kultúráért. Nagy Istvánra többek között azért esett a választás, mert egyrészt önzetlenül segíti hosszú évek óta az egyesület tevékenységét a kiadványok szerkesztésével-tördelésével, másrészt elévülhetetlen érdemeket szerzett gróf Klebelsberg Kuno pécskai szobrának a felállításában, a néhai oktatásügyi miniszter kultuszának megteremtésében és ápolásában; idén 150 éve, hogy Klebelsberg megszületett Pécskán, és 25 esztendeje avatták fel a mellszobrát a városban. Pataky Lehel Zsolt számol be a szerda esti aradi Kölcsey-díjátadóról.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az amerikai külpolitika új irányvonaláról. Meghallgathatják Cristian Popa, a jegybank igazgatótancsa tagjának véleményét arról, hogy milyen veszély fenyegeti hazánkat gazdasági értelemben. Szót ejtünk még Sebastian Burduja energiaügyi miniszter pálfordulásáról az uniós zöld megállapodással kapcsolatban, Szijjártó Péter bukaresti látogatásáról, majd felidézzük a január 24-e jelentőségét, amely fontos dátum a román nép történelmében.
Szőcs Levente összeállítása arról, hogy milyen kilátásai vannak az orosz-ukrán háború lezárásának Donald Trump beiktatása után
Garzó Ferenc: A nagyhatalmú testek őrzői
Călin Georgescu volt független államelnök-jelölt a szavazatok 38 százalékát szerezné meg az elnökválasztás első fordulójában, ha azt jövő vasárnap tartanák – derül ki az Avangarde január 10. és 16. között végzett közvélemény-kutatásából. A kormánypártok közös jelöltjére, Crin Antonescura a választók 25 százaléka szavazna. A harmadik helyre a független Nicușor Dan kerülne 17 százalékos támogatottsággal. A negyedik helyen Elena Lasconi (USR) és George Simion (AUR) osztozik 6-6 százalékkal, míg Diana Șoșoacát (SOS) 5 százalék támogatja. Ha a második fordulóba Călin Georgescu és Crin Antonescu jut be, hajszállal a független jelölt győzne, mert a szavazatok 39 százalékát szerezné meg, szemben a liberális politikus 38 százalékával. Georgescu jóval nagyobb arányban, 44 százalékkal nyerné meg a második fordulót Elena Lasconi ellen, aki a szavazatok 31 százalékát kapná. De könnyedén legyőzné Nicușor Dan-t is 43 százalékkal. Bukarest főpolgármesterére a választók 32 százaléka szavazna. A felmérés a politikusok bizalmi indexére is kiért. A közvéleménykutatás eredményeit Székely István Gergő politológus értékelte, akit Orbán Szabolcs, a Kolozsvári Rádió munkatársa kérdezett.
Elkezdődött az államapparátus karcsúsítása, elbocsátják a parlament szenátusi alkalmazottainak mintegy negyedét - jelentette be szerdán Ilie Bolojan, a felsőház elnöke. A szakszervezetek ellenzik a leépítést, több tucat köztisztviselő tiltakozott is a bejelentés ellen. Ilie Bolojan közölte, hogy az állások számát 796-ról 618-ra korlátozzák. Továbbá 20 százalékkal csökkentik a szenátus gépkocsiflottáját és üzemanyagkiadásait is. A Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója alkotta kormánykoalíció decemberben jelentette be, hogy egyéb intézkedések mellett az állami apparátus karcsúsításával szándékozik csökkenteni a költségvetési hiányt. A szenátus alkalmazottainak elbocsátásáról Tasnádi István Szilárd Kolozs megyei RMDSZ-es szenátort kérdezte Orbán Szabolcs.
Mai adásunkban köszöntjük az Istvánokat, megtudjuk milyen a karácsonyuk a mentősöknek, ellátogatunk a moldvai csángókhoz, illetve beszámolunk a múlt héten…
Mai egyórás ünnepi kiadásunk első részében meghallgathatják az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek, Kovács Gergely római katolikus érsek, Bogdán Szabolcs…
A téli napforduló hétvégéjére erdélyi közönségének is elhozta Palya Bea a születés sebezhetőségének énekeit. Fénydalok címmel új karácsonyi albumot hozott…
Grönland nem eladó – jelentette ki a sziget választott vezetője, mitán a megválasztott amerikai elnök amerikai nemzetbiztonsági érdek szempontjából „abszolút…
Martina Šimkovičová kulturális miniszter, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt politikusa közölte, hogy a jogszabállyal csak azt követően foglalkozik a koalíció, hogy…
Kényszerleszállást hajtott végre a Swiss International Air Lines légitársaság Bukarestből Zürichbe tartó gépe hétfő este az ausztriai Grazban, miután meghibásodott…
Mai adásunkban köszöntjük az Istvánokat, megtudjuk milyen a karácsonyuk a mentősöknek, ellátogatunk a moldvai csángókhoz, illetve beszámolunk a múlt héten tartott Betlehemes találkozóról, tartsanak velünk.
Mai egyórás ünnepi kiadásunk első részében meghallgathatják az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek, Kovács Gergely római katolikus érsek, Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök, Kovács István unitárius és Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök karácsonyi üzenetét.
A téli napforduló hétvégéjére erdélyi közönségének is elhozta Palya Bea a születés sebezhetőségének énekeit. Fénydalok címmel új karácsonyi albumot hozott létre, emlékeztetve arra, hogy az ünnep lényege nem a kézzelfoghatóságban rejtőzik.
Arra való tekintettel, hogy szeretünk és szeretve akarunk lenni (karácsonykor is), az énekes-dalszerző nyolc új dalában megénekli a békét, a bejglit gyúró kéz mozdulatát, a gyertyafény lobbanását, a jászol melegét, azt, hogy egy kisgyerek hogyan látja az ünnep csodáját. Dallal vigasztal, ugyanakkor humorral fűszerezi és kendőzetlenül énekli meg az ünnepi pajkosságot, és azt is, hogy: nem vagy egyedül.
Palya Bea állítja, hogy a közös éneklés évezredes medicina, és - együtt énekelve - a csoda is erőteljesebben érezhető.
Grönland nem eladó – jelentette ki a sziget választott vezetője, mitán a megválasztott amerikai elnök amerikai nemzetbiztonsági érdek szempontjából „abszolút szükségszerűségnek” nevezte „a Grönland feletti tulajdonjog és ellenőrzést”.
„Grönland a miénk. Nem vagyunk és nem is leszünk soha eladók. Nem veszíthetjük el a szabadságunkért vívott hosszú harcunkat” – írta közleményében Mute Egede miniszterelnök.
Trump vasárnap bejelentette, hogy Ken Howery volt stockholmi nagykövetet nevezi ki Dániába akkreditált nagykövetének, és megjegyzéseket tett a több mint 600 éve Dániához tartozó, félautonóm Grönlandra, ahol nagy amerikai légitámaszpont működik.
Trump, aki 2025. január 20-án teszi le a hivatali esküt, előző hivatali ideje alatt vételi ajánlatot tett a szigetre, de ezt mind mind Dánia, mind Grönland vezetése határozottan elutasította.
Szintén vasárnap Trump azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok átveszi az ellenőrzést a Panama-csatorna felett, mivel a panamai hatóságok túlságosan magas díjat számolnak fel a forgalom körülbelül háromnegyedét kitevő amerikai hajók áthaladásáért.
A Truth Social közösségi oldalon Trump közzétett egy képet, amelyen egy lobogó amerikai zászló látható egy tengerszoros fölött, a következő megjegyzéssel: "Üdvözöljük az Egyesült Államok Csatornájában!"
A háború három éve után Magyarország 2025-ben repülőrajttal fog indulni, a háborús politika helyett a békeévek politikája tér vissza, az országnak pedig ismét nagy gazdasági sikerei lesznek – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzet keddi számában megjelent évértékelő interjújában.
A kormányfő az interjúban kifejtette, könnyű évek nincsenek a politikában, de „ilyen rosszul még nem álltak a csillagok az égen”, mivel a világ nyugati felén több „életidegen, veszélyes eszméknek hódoló, országaikat megvédeni képtelen” vezető van egyidőben hatalomban.
Donald Trump visszatérésével kapcsolatban leszögezte: egy egészséges gondolkodású ország külpolitikájának az a célja, hogy barátokat gyűjtsön, legyen minél több olyan ország a világon, amely érdekelt a magyarok sikerében. Hozzátette, az új amerikai elnök kedveli Magyarországot, korrekt partner a kínai és az orosz elnök, „a barátunk Törökország elnöke, és jó barátunk az izraeli miniszterelnök is” – mondta a kormányfő.
Orbán szerint Trumppal együtt visszatér a háborús politika helyett a békeévek politikája, és Magyarországnak megint lesznek nagy gazdasági sikerei.
Martina Šimkovičová kulturális miniszter, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt politikusa közölte, hogy a jogszabállyal csak azt követően foglalkozik a koalíció, hogy a a parlamentnek sikerült megválasztania a közmédia vezetőségét.
Az Új Szó tudósítása szerint a tagok kiválasztása már hónapok óta tart, a Hlas és az Szlovák Nemzeti Párt konfliktusa miatt. Viszont Šimkovičová számára prioritás, hogy mielőbb összeálljon a kilenctagú testület, melyből négyet a miniszter jelöl, ötöt pedig a parlamentnek kell kiválasztania.
A koalíció döntése értelmében a szavazást a jövő februárban kezdődő ülésre halasztják. A miniszter hangsúlyozta: amíg nem áll össze a testület, nem foglalkoznak a tárca egyéb törvényjavaslataival, mint például a magyar nyelvhasználatot súlyosan korlátozó nyelvtörvény tervezett módosítása.
Francois Bayrou miniszterelnök 30 tagú kabinetjének két korábbi miniszterelnök is tagja lesz. Élisabeth Borne az oktatásért felel majd, Manuel Valls a tengeren túli területekért felelős tárcát fogja vezetni.
Az előző kormányból maradt a posztján Bruno Retailleau belügyminiszter, Sébastien Lecornu védelmi miniszter és Jean-Noel Barrot, a francia diplomácia vezetője. Gérald Darmanin egykori belügyminiszter a jövőben igazságügyi miniszterként fog szolgálni.
Eric Lombard, aki jelenleg az állami befektetési alap (CDC) bankárja, a pénzügyminiszteri tisztséget kapta meg, Amélie de Montchalin pedig a költségvetési minisztériumot fogja vezetni.
Francois Bayrou a december elején a parlamentben bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Michel Barnier-t váltja a kormányfői székben.
A javában zajló karácsonyi készülődésben, talán sokunknak alig jut ideje megállni egy pillanatra és végig gondolni, hogy miről is szól az év legszebb ünnepe, mióta állítunk karácsonyfát, és miért pont fenyőt, melyek voltak régen a leggyakoribb ajándékok vagy mikor és hogyan távolodott el a karácsony eredeti vallásos tartalmától?
Mai adásunkban ezekre a kérdésekre próbálunk meg válaszolni, és természetesen, nem maradhat el az aranyszalagtárunkból Önöknek előkeresett ajándék sem, éspedig Fodor Sándor író, a Bukaresti Rádió egykori jegyzetírójának 1999 karácsonyán született gondolatai.
Nem lehet jobbá tenni Romániát, ha ugyanazok az emberek vannak a kormányrúdnál és ugyanazt csinálják, mint korábban – kommentálta a kormány megalakulását a többségi koalícióból kimaradt Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Elena Lasconi Facebook-bejegyzésében kiemelte, hogy a hétfőn beiktatott második Ciolacu-kormányban mindössze három új arc van, tizenhárom miniszter vezetett tárcát az előző kormány idején is. Ez ellentmond annak, amit szerinte a választók üzentek a szavazatukkal, éspedig, hogy „nem akarják megint őket”. Hozzátette: jövőre, az elnökválasztáson „újabb esély nyílik arra, hogy megmutassuk nekik, hogy nem örökkévalóak”.
"
["post_title"]=>
string(60) "Az USR szerint túl sok a régi miniszter az új kormányban"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(56) "az-usr-szerint-tul-sok-a-regi-miniszter-az-uj-kormanyban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-12-24 11:48:37"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-12-24 09:48:37"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=445788"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3152 (24) {
["ID"]=>
int(445782)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2024-12-24 11:38:51"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-12-24 09:38:51"
["post_content"]=>
string(1429) "
Mintegy négyezren vettek részt hétfőn este a Magdeburgban tartott megmozduláson a Régi Piac előtt, ahol péntek este öt ember vesztette életét, miután egy férfi autóval a karácsonyi vásár résztvevői közé hajtott. A gázolásban 235-en sérültek meg.
A megmozdulásra „A ne adj esélyt a gyűlöletnek” nevű polgári kezdeményezés szólított fel, és a magdeburgi püspökség is támogatta. Sokan gyertyát tartottak kezükben és megtapsolták a mentőszolgálatokat, megköszönve a munkájukat.
Ezzel párhuzamosan a magdeburgi katedrális előtti téren a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt tartott gyűlést. Alice Weidel társelnök arról beszélt, hogy a gyászt követően elérkezett az idő a történtek feldolgozására. Az elkövetőre utalva kijelentette, hogy „nem tartozik közénk”, aki a neki menedéket nyújtó ország állampolgárait megveti.
Az elkövető, a Szaúd-Arábiából származó Taleb A. 2006 óta él Németországban, 2016-tól politikai menekültként. Orvosként dolgozott a Magdeburgtól délre található Bernburgban, ahol az utóbbi években fenyegetésekbe torkolló vitákba keveredett a helyi orvosszövetséggel.
Kényszerleszállást hajtott végre a Swiss International Air Lines légitársaság Bukarestből Zürichbe tartó gépe hétfő este az ausztriai Grazban, miután meghibásodott a hajtómű, és a pilótafülkében, valamint az utastérben is füst keletkezett - számolt be kedden a Reuters a légitársaság tájékoztatására hivatkozva.
Az Airbus A220-300 típusú gépen 74 utas és az öttagú személyzet tartózkodott.
Az utasokat evakuálták, közülük 17-en orvosi ellátásra szorultak. Az utaskísérő személyzet egyik tagját helikopterrel kórházba szállították, állapota tisztázatlan.
A légitársaság közölte, hogy kapcsolatban áll a hatóságokkal, és dolgoznak az incidens okának megállapításán.
A kormányprogram parlamenti vitáján az RMDSZ elnöke rámutatott: súlyos politikai válságon megy keresztül az ország, amelyre egy pénzügyi válság is rátevődik, miközben nemzetközi szinten is jelentős átalakulások mennek végbe.
„Mindazonáltal a bizalmi válság jelenti számunkra a legnagyobb kihívást” - szögezte le, hozzátéve, hogy a Marcel Ciolacu vezette kormány egyik legfontosabb feladata visszanyerni a polgárok bizalmát. Rámutatott, a kormánynak őszintének kell lennie és átláthatóan kell dolgoznia. Le kell állítani a felelőtlen költekezést, a beruházások és a gazdaság, főleg a kis- és középvállalkozások támogatása kell hogy legyen a prioritás - vélekedett.
Meglátása szerint az új kormánynak fel kell gyorsítania a fiatal családokat támogató intézkedések elfogadását, ellenkező esetben a demográfiai hanyatlás és a társadalom elöregedése még mélyebb válsághoz vezet, amelynek következményeit közép- és rövid távon nehéz lesz orvosolni.
Kelemen Hunor rámutatott arra is, hogy a kormánynak haladéktalanul ki kell jelölnie az elnökválasztás időpontját. Szerinte a választásra áprilisig sort kell keríteni, mert "a halogatás, az időhúzás csak elmélyíti a bizalmatlanságot és szítja az emberek haragját" - szögezte le.
Mai adásunkban köszöntjük az Istvánokat, megtudjuk milyen a karácsonyuk a mentősöknek, ellátogatunk a moldvai csángókhoz, illetve beszámolunk a múlt héten tartott Betlehemes találkozóról, tartsanak velünk.
