A heti hírösszefoglalóban szó lesz az amerikai külpolitika új irányvonaláról. Meghallgathatják Cristian Popa, a jegybank igazgatótancsa tagjának véleményét arról, hogy milyen veszély fenyegeti hazánkat gazdasági értelemben. Szót ejtünk még Sebastian Burduja energiaügyi miniszter pálfordulásáról az uniós zöld megállapodással kapcsolatban, Szijjártó Péter bukaresti látogatásáról, majd felidézzük a január 24-e jelentőségét, amely fontos dátum a román nép történelmében.
Szőcs Levente összeállítása arról, hogy milyen kilátásai vannak az orosz-ukrán háború lezárásának Donald Trump beiktatása után
Garzó Ferenc: A nagyhatalmú testek őrzői
Călin Georgescu volt független államelnök-jelölt a szavazatok 38 százalékát szerezné meg az elnökválasztás első fordulójában, ha azt jövő vasárnap tartanák – derül ki az Avangarde január 10. és 16. között végzett közvélemény-kutatásából. A kormánypártok közös jelöltjére, Crin Antonescura a választók 25 százaléka szavazna. A harmadik helyre a független Nicușor Dan kerülne 17 százalékos támogatottsággal. A negyedik helyen Elena Lasconi (USR) és George Simion (AUR) osztozik 6-6 százalékkal, míg Diana Șoșoacát (SOS) 5 százalék támogatja. Ha a második fordulóba Călin Georgescu és Crin Antonescu jut be, hajszállal a független jelölt győzne, mert a szavazatok 39 százalékát szerezné meg, szemben a liberális politikus 38 százalékával. Georgescu jóval nagyobb arányban, 44 százalékkal nyerné meg a második fordulót Elena Lasconi ellen, aki a szavazatok 31 százalékát kapná. De könnyedén legyőzné Nicușor Dan-t is 43 százalékkal. Bukarest főpolgármesterére a választók 32 százaléka szavazna. A felmérés a politikusok bizalmi indexére is kiért. A közvéleménykutatás eredményeit Székely István Gergő politológus értékelte, akit Orbán Szabolcs, a Kolozsvári Rádió munkatársa kérdezett.
Elkezdődött az államapparátus karcsúsítása, elbocsátják a parlament szenátusi alkalmazottainak mintegy negyedét - jelentette be szerdán Ilie Bolojan, a felsőház elnöke. A szakszervezetek ellenzik a leépítést, több tucat köztisztviselő tiltakozott is a bejelentés ellen. Ilie Bolojan közölte, hogy az állások számát 796-ról 618-ra korlátozzák. Továbbá 20 százalékkal csökkentik a szenátus gépkocsiflottáját és üzemanyagkiadásait is. A Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója alkotta kormánykoalíció decemberben jelentette be, hogy egyéb intézkedések mellett az állami apparátus karcsúsításával szándékozik csökkenteni a költségvetési hiányt. A szenátus alkalmazottainak elbocsátásáról Tasnádi István Szilárd Kolozs megyei RMDSZ-es szenátort kérdezte Orbán Szabolcs.
Az Európai Uniónak növelnie kell védelmi kiadásait, hogy “felkészüljön a legrosszabbra” és szükség esetén “egyedül is képes legyen megvédeni magát” – mondta Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Kiemelte, hogy az EU tagállamai együttesen GDP-jük még 2 százalékát sem költik a védelemre, míg Oroszország 9 százalékot fordít rá. Hozzátette, szerinte Oroszország a következő 3-5 évben tesztelheti az EU védelmi képességeit, ezért az Uniónak a következő évtizedben legalább 500 milliárd euróra lesz szüksége ahhoz, hogy versenyképes maradjon, de eddig csak 13 milliárd eurót irányoztak elő a védelemre az EU hosszú távú, 2021 és 2027 közötti költségvetésében.
Nagyváradon a magyar kultúra napját már hosszú ideje Margittával, Debrecennel és Berettyóújfaluval közösen szervezett több napos rendezvénysorozaton ünneplik meg. A váradi állami színházban rendezett eseményen a már hagyománnyá vált díjátadóra is sort kerítettek, hiszen 2002 óta minden évben díjazzák a magyar kultúra terjesztésében és ápolásában tevékenykedőket.
A díjakat az RMDSZ választmány határozata értelmében a kulturális szakbizottság ítélte meg a kapott javaslatok alapján, a gálán pedig Balatoni Katalin, magyarországi helyettes államtitkár, Szabó Ödön parlamenti képviselő és Meleg Vilmos, a Varadinum Kulturális Alapítvány elnöke adták át szerda kora este. Az idei esztendő életműdíjasa a közismert képzőművész, Deak Árpád lett. Magyar Kultúráért emlékplakettet vehetett át Kemenes Henriette, az Újvárad vezető szerkesztője, a Soroglya népzenekar és a Rádió Plusz FM Nagyvárad. A három Magyar Kultúráért díj ezúttal Szőke Ferenc közművelődési szervezőhöz, Szabó József gyermekgyógyász, helytörténészhez, valamint a szentjobbi huszárokhoz került.
Az aradi Kölcsey Egyesület szerda este, a magyar kultúra napján adta át a 2024-es Kölcsey-díjat Nagy István fizikatanárnak, művelődésszervezőnek, volt pécskai alpolgármesternek az aradi magyarság érdekében végzett önzetlen és fáradhatatlan munkájáért, többek között a pécskai Klebelsberg-kultusz megteremtéséért.
A Kölcsey-díjat 2004 óta adja át patinás múltú közművelődési társaság, a kitüntetett olyan személy – ritkán intézmény –, aki vagy amely sokat tett az Arad megyei magyarságért, a magyar kultúráért. Nagy Istvánra többek között azért esett a választás, mert egyrészt önzetlenül segíti hosszú évek óta az egyesület tevékenységét a kiadványok szerkesztésével-tördelésével, másrészt elévülhetetlen érdemeket szerzett gróf Klebelsberg Kuno pécskai szobrának a felállításában, a néhai oktatásügyi miniszter kultuszának megteremtésében és ápolásában; idén 150 éve, hogy Klebelsberg megszületett Pécskán, és 25 esztendeje avatták fel a mellszobrát a városban. Pataky Lehel Zsolt számol be a szerda esti aradi Kölcsey-díjátadóról.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az amerikai külpolitika új irányvonaláról. Meghallgathatják Cristian Popa, a jegybank igazgatótancsa tagjának véleményét arról, hogy milyen veszély fenyegeti hazánkat gazdasági értelemben. Szót ejtünk még Sebastian Burduja energiaügyi miniszter pálfordulásáról az uniós zöld megállapodással kapcsolatban, Szijjártó Péter bukaresti látogatásáról, majd felidézzük a január 24-e jelentőségét, amely fontos dátum a román nép történelmében.
Szőcs Levente összeállítása arról, hogy milyen kilátásai vannak az orosz-ukrán háború lezárásának Donald Trump beiktatása után
Garzó Ferenc: A nagyhatalmú testek őrzői
Călin Georgescu volt független államelnök-jelölt a szavazatok 38 százalékát szerezné meg az elnökválasztás első fordulójában, ha azt jövő vasárnap tartanák – derül ki az Avangarde január 10. és 16. között végzett közvélemény-kutatásából. A kormánypártok közös jelöltjére, Crin Antonescura a választók 25 százaléka szavazna. A harmadik helyre a független Nicușor Dan kerülne 17 százalékos támogatottsággal. A negyedik helyen Elena Lasconi (USR) és George Simion (AUR) osztozik 6-6 százalékkal, míg Diana Șoșoacát (SOS) 5 százalék támogatja. Ha a második fordulóba Călin Georgescu és Crin Antonescu jut be, hajszállal a független jelölt győzne, mert a szavazatok 39 százalékát szerezné meg, szemben a liberális politikus 38 százalékával. Georgescu jóval nagyobb arányban, 44 százalékkal nyerné meg a második fordulót Elena Lasconi ellen, aki a szavazatok 31 százalékát kapná. De könnyedén legyőzné Nicușor Dan-t is 43 százalékkal. Bukarest főpolgármesterére a választók 32 százaléka szavazna. A felmérés a politikusok bizalmi indexére is kiért. A közvéleménykutatás eredményeit Székely István Gergő politológus értékelte, akit Orbán Szabolcs, a Kolozsvári Rádió munkatársa kérdezett.
Elkezdődött az államapparátus karcsúsítása, elbocsátják a parlament szenátusi alkalmazottainak mintegy negyedét - jelentette be szerdán Ilie Bolojan, a felsőház elnöke. A szakszervezetek ellenzik a leépítést, több tucat köztisztviselő tiltakozott is a bejelentés ellen. Ilie Bolojan közölte, hogy az állások számát 796-ról 618-ra korlátozzák. Továbbá 20 százalékkal csökkentik a szenátus gépkocsiflottáját és üzemanyagkiadásait is. A Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója alkotta kormánykoalíció decemberben jelentette be, hogy egyéb intézkedések mellett az állami apparátus karcsúsításával szándékozik csökkenteni a költségvetési hiányt. A szenátus alkalmazottainak elbocsátásáról Tasnádi István Szilárd Kolozs megyei RMDSZ-es szenátort kérdezte Orbán Szabolcs.
Elfogadta tegnap a kormány a költségcsökkentő és adóügyi intézkedéseket tartalmazó, úgynevezett salátarendeletet. Marcel Ciolacu miniszterelnök kiemelte, hogy az ország adósbesorolásának…
Jun Szogjol felfüggesztett dél-koreai elnök ellen elfogatóparancs kiadására kértek ma bírósági végzést az ország bűnüldöző hatóságai, miután a hivatalából eltávolított…
Országos szintű tiltakozó akcióra készülnek a Börtönőrök Országos Szakszervezete tagjai a börtönökben, ahol az év utolsó napján, holnap megtagadják a túlórázást.
A kormány a munkáltatói szervezetekkel való előzetes egyeztetés nélkül döntött bizonyos adókedvezmények megszüntetéséről és új adók bevezetéséről – jelentette ki…
Alaposan átrendezték a bukaresti politikát a november végi, december eleji választások. A szélsőjobboldal szerezte meg a parlamenti mandátumok harmadát, a…
Műsorunk tartalmából: Mai rendkvüli év végi kiadásunkban bukaresti eseményekre összpontosítunk, de nem a politikai fejlemények révén, hanem a következő 60…
Elfogadta tegnap a kormány a költségcsökkentő és adóügyi intézkedéseket tartalmazó, úgynevezett salátarendeletet.
Marcel Ciolacu miniszterelnök kiemelte, hogy az ország adósbesorolásának leminősítése, a befektetők elriasztása és a magas kamatlábú hitelek dominóhatása rövid időn belül recesszióhoz, csődhöz és munkanélküliséghez vezethetne.
Az intézkedések célja a költségvetési hiány csökkentése, amely elengedhetetlen az uniós támogatások további elérhetőségéhez. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy Románia az Európai Bizottsághoz benyújtott hétéves deficitcsökkentési tervében vállalta, hogy 2025-re 7 százalékra mérsékli a költségvetési hiányt. Ez az uniós helyreállítási alapokhoz és más finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés előfeltétele – mondta a kormányfő.
A salátarendelet több, egymással összefüggő költségcsökkentő és adóügyi reformot foglal magában, amelyek célja a gazdasági stabilitás biztosítása és a recesszió elkerülése. A kormány célja, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek hosszú távon is fenntarthatóak, és segítik Románia gazdaságának fejlődését – mondta a Marcel Ciolacu.
Tánczos Barna pénzügyminiszter elmondta, hogy ha minden a tervek szerint halad, január végéig elfogadhatják a 2025-ös költségvetést.
Az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó az eredetileg tervezett másfél százalék helyett 1 százalékos lesz – jelentette be tegnap a tárcavezető. Tánczos Barna elmondta: 90 napos határidőt szabtak meg az intézkedés alkalmazási szabályainak kidolgozására. Ez idő alatt valamennyi érintett iparág képviselőivel egyeztetni fognak, hogy az alkalmazási szabályok legyenek fenntarthatóak és korrektek. Tánczos Barna szerint az első befizetések július elseje után lesznek esedékesek.
A tegnap elfogadott „salátarendelet” máris komoly társadalmi feszültségeket generált. Különböző szakszervezetek, érdekvédelmi csoportok és politikusok ellenállását váltotta ki. A rendeletet, amely széleskörű megszorításokat tartalmaz, többen túlzottan szigorúnak és gazdaságilag károsnak tartják.
A Romániai Hallgatói Szervezetek Országos Szövetsége már tegnap reggel a kormány épülete elé vonult, hogy bemutassa a több mint 35 ezer aláírással ellátott petícióját, amelyben a diákok arra kérik a kormányt, hogy tartsa meg a vasúti közlekedésre vonatkozó 90 százalékos kedvezményt.
A Poarta Albă börtön dolgozói, a kormány által bevezetett pótlékok megvonása és az étkezési juttatások befagyasztása ellen tiltakoznak, míg a tanügyi szakszervezetek a 2025-ös bérek befagyasztását és a vakációs utalványok új feltételeit nehezményezik.
A Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsa felszólította a kormányt, hogy vonja vissza azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a mikrovállalkozásokat és a kis- és középvállalkozásokat. A Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanács képviselői szerint az új adóterhek a gazdaságra nehezedő további súlyt jelentenek, és katasztrofális következményekkel járhatnak a vállalkozók számára, beleértve a munkahelyek elvesztését és a vállalkozások csődjét.
Az Országos Turisztikai Ügynökségek Szövetsége szerint az új adóterhek különösen a kisvállalkozásoknak jelenthetnek súlyos terhet, és még inkább ösztönözhetik az adóelkerülést, miközben elbátortalanítják a már amúgy is instabil gazdasági környezetben működő vállalkozásokat.
Az energiaipari szektor is aggodalmát fejezte ki a saláta rendeletben szereplő „oszlopadó” bevezetése miatt, amely szintén hátrányosan érintheti a stratégiai ágazatokat, és hosszú távon káros hatással lehet a gazdaságra, beleértve az energiaátállást és a zöld gazdaság fejlődését.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyoldalú döntése az orosz gáz tranzitjának leállításáról sok tízmilliárd eurós veszteséget okoz az Európai Uniónak (EU), annak "csendes" elfogadása helytelen, s feszültségekhez és válaszintézkedésekhez vezet majd - szögezte le Robert Fico szlovák miniszterelnök az EU központi intézményeinek vezetőihez címzett nyílt levelében, amelyet a pozsonyi kormányhivatal sajtóosztálya az MTI-hez is eljuttatott tegnap.
A szlovák miniszterelnök az Európai Tanács elnökéhez és az Európai Bizottság (EB) elnökéhez címzett levelében az ukrán elnök egyoldalú döntésének az EU-ra gyakorolt negatív hatásait részletezte, arra szólítva fel az uniós vezetőket, hogy sürgetően szánjanak rendkívüli figyelmet a döntés miatt előállt példátlan helyzetnek.
Robert Fico a levelében kiemelte: nem ismert számára, hogy az Európai Bizottságnak az üggyel kapcsolatban eddig tanúsított "felületes" hozzáállása a vonatkozó elemzések elvégzésének hiányából vagy abból ered, hogy az ügyről csak ideológiai szempontok mentén döntöttek, de az biztos - húzta alá - hogy alulértékelték az ukrán elnök döntésének az európai gazdaságokra gyakorolt hatását.
A szlovák kormányfő leszögezte: az ukrán elnök egyoldalú döntésének csendes elfogadása irracionális és helytelen lenne, s az feszültséghez és válaszintézkedésekhez vezet majd.
Hozzátette: meggyőződése, hogy az EU teljes lakosságának az az érdeke, hogy Ukrajna európai támogatására racionálisan és nem pedig önpusztító és az EU-t rendkívül megkárosító gesztusok formájában kerüljön sor.
"
["post_title"]=>
string(91) "Robert Fico: Volodimir Zelenszkij döntése sok tízmilliárdos veszteséget okoz az EU-nak"
["post_excerpt"]=>
string(120) "A szlovák miniszterelnök az Európai Tanács elnökéhez és az Európai Bizottság (EB) elnökéhez címzett levelet."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(85) "robert-fico-volodimir-zelenszkij-dontese-sok-tizmilliardos-veszteseget-okoz-az-eu-nak"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-12-30 10:22:16"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-12-30 08:22:16"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=445822"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3159 (24) {
["ID"]=>
int(445820)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2024-12-30 10:17:39"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-12-30 08:17:39"
["post_content"]=>
string(1882) "
Megtalálták a Dél-Koreában vasárnap lezuhant utasszállító gép feketedobozait, de közülük az egyik megrongálódott - jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség a közlekedési minisztériumra hivatkozva.
A Szöultól mintegy 288 kilométerre délnyugatra fekvő Muan nemzetközi repülőterén szerencsétlenül járt Boeing 737-800-as gép fedélzeti adatrögzítő berendezése megrongálódott, a pilótafülke hangrögzítő berendezése sértetlen maradt. A károsodott eszközön található adatok kielemzése hosszú időt vehet igénybe - közölte az idézett minisztériumi tisztviselő. A Jeju Air fapados légitársaság járata leszállás közben letért a kifutópályáról és egy kerítésfalnak ütközött. A helyi tévécsatornák által sugárzott videókon látható volt, amint a repülőgép futóművek nélkül próbált meg landolni. A Bangkokból visszatérő Boeing 737-800-as gép fedélzetén 181-en tartózkodtak, köztük a személyzet hat tagja. Két thaiföldi állampolgár kivételével az utasok dél-koreaiak voltak. A személyzet két tagját nem sokkal a baleset után kimentették a gép farokrészéből, mindenki más életét vesztette.
Csve Szangmok dél-koreai ideiglenes államfő ma bejelentette: elrendelte a teljes légi közlekedési rendszer átvizsgálását. Amint a szerencsétlenséggel kapcsolatos sürgős tennivalók lezárulnak, a közlekedési minisztériumnak azonnali biztonsági vizsgálatot kell tartania a légi közlekedés teljes rendszerében, hogy biztosan megelőzzék a hasonló katasztrófákat - tette hozzá.
Dél-Koreában ma gyásznapot tartanak a szerencsétlenség miatt.
Jun Szogjol felfüggesztett dél-koreai elnök ellen elfogatóparancs kiadására kértek ma bírósági végzést az ország bűnüldöző hatóságai, miután a hivatalából eltávolított államfő harmadszor sem jelent meg a december elején elrendelt hadiállapot ügyében tartandó kihallgatásán - közölték hatóságok.
Egy szöuli bíróság dönt arról, hogy a kérelem nyomán kiadja-e az ügyben eljáró nyomozóhatóságnak a letartóztatási parancsot.
Pénteken Csve Szangmok dél-koreai gazdasági és pénzügyminiszter, gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes lett az ország új megbízott elnöke, miután a dél-koreai ellenzék irányítása alatt álló parlament aznap reggel alkotmányos vádemelési eljárást indított az előző megbízott államfővel, a Jun Szogjol felfüggesztése után hivatalba léptetett Han Dokszuval szemben.
A korrupcióellenes hivatal azért nyomoz Jun ellen, mert december 3-án váratlanul hadiállapotot rendelt el, majd órákkal később feloldotta az intézkedést. Dél-Korea azóta politikai válságban van.
Elhunyt 100 éves korában Jimmy Carter, az Egyesült Államok korábbi, 1977 és 1981 között hivatalban lévő elnöke helyi idő szerint tegnap délután az amerikai Georgia állambeli Plainsben található otthonában - közölte a volt demokrata párti elnök alapítványa, a Carter Center.
Jimmy Carter - a 39. amerikai elnök - 2002-ben a nemzetközi konfliktusok békés megoldását célzó, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítését szolgáló több évtizedes erőfeszítéseinek elismeréseként megkapta a Nobel-békedíjat.
A Carter Center tájékoztatása szerint az egykori elnök békésen, családja körében hunyt el.
"Ma Amerika és a világ is egy rendkívüli vezetőt, államférfit és humanitárius személyiséget veszített el" - méltatta Jimmy Cartert a szintén demokrata párti Joe Biden leköszönő elnök és felesége, Jill Biden.
"Azok a kihívások, amelyekkel Jimmy elnökként volt kénytelen szembesülni, országunk számára sorsdöntő időben merültek fel, és minden tőle telhetőt megtett, hogy jobbá tegye az amerikaiak életét. Ezért mindannyian hálával tartozunk neki" - hangsúlyozta Donald Trump megválasztott republikánus párti elnök.
"
["post_title"]=>
string(46) "Elhunyt az Egyesült Államok korábbi elnöke"
["post_excerpt"]=>
string(123) "Elhunyt 100 éves korában Jimmy Carter, az Egyesült Államok korábbi, 1977 és 1981 között hivatalban lévő elnöke "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(42) "elhunyt-az-egyesult-allamok-korabbi-elnoke"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-12-30 10:07:42"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-12-30 08:07:42"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=445814"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[5]=>
object(WP_Post)#2992 (24) {
["ID"]=>
int(445812)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2024-12-30 10:03:44"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-12-30 08:03:44"
["post_content"]=>
string(1298) "
Országos szintű tiltakozó akcióra készülnek a Börtönőrök Országos Szakszervezete tagjai a börtönökben, ahol az év utolsó napján, holnap megtagadják a túlórázást.
Az érdekvédelem szerint a kormány továbbra is 'megvetéssel kezeli' a börtönőröket, nem teljesíti követeléseiket, és az előkészített 2025-ös adóügyi intézkedések rendelettervezetével további jogoktól fosztja meg őket.
A börtönőrök követelik többek között, hogy bérezésük 2025-ben legalább a 2024. decemberi szinten maradjon, és az adóügyi intézkedések rendelettervezetéből töröljék a bércsökkentésüket eredményező rendelkezéseket. Holnap a reggeli váltásban dolgozó börtönőrök a börtönök előtt fognak csoportosulni, nem állnak munkába, nem váltják fel az éjszakai váltásban dolgozó és már 12 órája szolgálatban levő személyzetet. Ez azt jelenti, hogy megbénul a rendszer, a fogvatartottak névsorolvasása nem történik meg, nem lehet látogatásokat fogadni, a fogvatartottak nem sétálhatnak, és bírósági tárgyalásokra sem viszik őket - közölte a szakszervezet.
"
["post_title"]=>
string(47) "Egy napra megbénul a rendszer a börtönökben"
["post_excerpt"]=>
string(184) "Országos szintű tiltakozó akcióra készülnek a Börtönőrök Országos Szakszervezete tagjai a börtönökben, ahol az év utolsó napján, holnap megtagadják a túlórázást. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(43) "egy-napra-megbenul-a-rendszer-a-bortonokben"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-12-30 10:03:46"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-12-30 08:03:46"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=445812"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[6]=>
object(WP_Post)#3170 (24) {
["ID"]=>
int(445810)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2024-12-30 09:58:14"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-12-30 07:58:14"
["post_content"]=>
string(713) "
Adrian Petruşel professzor, rektor-helyettes látja el mától ügyvivőként a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektori feladatait.
A tisztség azt követően üresedett meg, hogy Daniel David eddigi rektor elvállalta az oktatási minisztérium irányítását a második Ciolacu-kabinetben.
Az egyetem munkatársaihoz intézett levelében Daniel David azt írta: segíteni kíván az euroatlanti Romániának megbirkózni egy 'bizarr, izolacionista, tudományellenes megmozdulással, amelynek legfőbb ellenszere az oktatás és a tudomány.
"
["post_title"]=>
string(85) "Adrian Petruşel látja el mától a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektori feladatait"
["post_excerpt"]=>
string(161) "A tisztség azt követően üresedett meg, hogy Daniel David eddigi rektor elvállalta az oktatási minisztérium irányítását a második Ciolacu-kabinetben. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(80) "adrian-petrusel-latja-el-matol-a-babes-bolyai-tudomanyegyetem-rektori-feladatait"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-12-30 09:58:15"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-12-30 07:58:15"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=445810"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[7]=>
object(WP_Post)#3169 (24) {
["ID"]=>
int(445808)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2024-12-30 09:52:40"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-12-30 07:52:40"
["post_content"]=>
string(1903) "
A kormány a munkáltatói szervezetekkel való előzetes egyeztetés nélkül döntött bizonyos adókedvezmények megszüntetéséről és új adók bevezetéséről - jelentette ki tegnap a Concordia Munkáltatói Szövetség ügyvezető elnöke.
Radu Burnete szerint a háromoldalú érdekegyeztető tanács szombati ülésén a kormány tervezett adóügyi intézkedéseit nem vitatták meg alaposan, az ezekkel kapcsolatos konzultációt januárra ígérték a kabinet képviselői. "Érthetetlen számunkra, miért nem közölték a találkozón világosan, hogy még az év vége előtt meghozzák ezeket a döntéseket" – fogalmazott Burnete. Hozzátette, azt is érthetetlennek tartják, "hogyan került elő ismét a semmiből" az úgynevezett oszlopadó, amely a legnagyobb termelékenységű és a legnagyobb beruházásokat végző vállalatokat fogja sújtani. A munkáltatói szövetség vezetője szerint az is teljességgel elfogadhatatlan, hogy a kormány a hatályba lépésük előtt három nappal jelenti be az új adóügyi intézkedéseket. "Nem lehet erős gazdaságot építeni, ha karácsonykor nem tudja az ember, milyen adókat kell fizetnie az új év első napján" - szögezte le Radu Burnete.
Hangsúlyozta, a költségvetési kiadások csökkentését célzó intézkedések üdvözlendők, hiszen az államháztartási hiány megközelítette a GDP 9 százalékát, de az adóügyi intézkedésekkel kapcsolatos átláthatóság hiánya "ezekre a döntésekre is árnyékot vet". A Concordia Munkáltatói Szövetség 17 kulcsfontosságú iparág több mint 3500 vállalatát képviseli. Ezek a cégek több mint 350 ezer személyt foglalkoztatnak, és az ország GDP-jének több mint egynegyedét adják.
Összesen mintegy 133,37 milliárd lejes pénztöbbletet remél a kormány a tervezett költségcsökkentő és adóügyi intézkedésektől - derül ki a vonatkozó sürgősségi rendelet tervezetének indoklásából.
Eszerint 2025-ben 7,11 milliárd lejjel, 2026-ban 8,75 milliárd lejjel, 2027-ben 9,41 milliárd lejjel, 2028-ban pedig 9,95 milliárd lejjel nőnek a költségvetési bevételek, a kiadások pedig 126,26 milliárd lejjel csökkennek 2025-ben.
Az úgynevezett salátarendelet tervezete előírja - egyebek mellett - a közalkalmazotti bérek és pótlékok, az étkezési utalványok és a gyermeknevelési pótlék befagyasztását a 2024. novemberi szinten, létszámstopot rendel el a közszférában, és arról is rendelkezik, hogy a túlórákat és a munkaszüneti napokon végzett munkát kizárólag szabadnappal lehet kompenzálni, illetve a nyugdíjak kiszámításakor figyelembe vett referenciapont értéke 81 lej marad.
Emellett a tervezet szerint jövőre a jelenlegi 8 százalékról 10 százalékra nő az osztalékadó, megszüntetik az IT-szektor, az építőipari, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat munkavállalóinak adókedvezményeit, illetve a jelenlegi 500 ezer euróról 2025 elejétől 250 ezer euróra, 2026. január elsejétől pedig 100 ezer euróra csökken az a bevételhatár, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül.
Románia 2020 áprilisától túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és az Európai Bizottság júniusi ajánlásai szerint csökkentenie kell a kiadásait a költségvetési hiány 3 százalék alá szorításáért - emlékeztettek a tervezet indoklásában.
A kormány ma, az idei év utolsó ülésén fogadja el azt a gazdasági és szociális intézkedéseknek a bevezetéséről szóló sürgősségi rendeletet,
Alaposan átrendezték a bukaresti politikát a november végi, december eleji választások. A szélsőjobboldal szerezte meg a parlamenti mandátumok harmadát, a radikális, neofasiszta elnökjelölt menetelését az utolsó pillanatban állította meg az alkotmánybíróság. Milyen tényezők vezettek a szélsőjobb megerősödéséhez? Mivel magyarázható a politikából kiábrándultak nagy száma „bezzeg Romániában”, amely gazdasági szempontból egyáltalán nem teljesít rosszul? Mekkora szerepe van a proteszt szavazásban az euroszkepticizmusnak? Visszatérhet a román politika egy viszonylagos normalitáshoz? Előrevetítenek-e az eredmények egy átrendeződést a magyar szavazótáboron belül? Ezekről beszélgettünk Horváth István szociológussal, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanárával. Az interjút december 19-én rögzítettük.
Mai rendkvüli év végi kiadásunkban bukaresti eseményekre összpontosítunk, de nem a politikai fejlemények révén, hanem a következő 60 percben felidézzük a legfontosabb magyar egyházi és oktatási eseményeket, évfordulókat, amelyeket itt a fővárosban tartottak és ünnepeltek meg az itt élő magyarok. Riportot hallhatnak a Calvineum református egyházközség temploma fennállásának 50. évfordulójáról, de beszámolunk Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek bukaresti májusi látogatásáról, amikor a magas rangú egyházi vezető magyar fiatalokat és felnőtteket bérmált meg a fővárosi Barátok templomában. Végül beszámolunk arról szórványoktatási konferenciáról is, amelyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében március elején tartottak a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceumban.
Elfogadta tegnap a kormány a költségcsökkentő és adóügyi intézkedéseket tartalmazó, úgynevezett salátarendeletet.
Marcel Ciolacu miniszterelnök kiemelte, hogy az ország adósbesorolásának leminősítése, a befektetők elriasztása és a magas kamatlábú hitelek dominóhatása rövid időn belül recesszióhoz, csődhöz és munkanélküliséghez vezethetne.
Az intézkedések célja a költségvetési hiány csökkentése, amely elengedhetetlen az uniós támogatások további elérhetőségéhez. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy Románia az Európai Bizottsághoz benyújtott hétéves deficitcsökkentési tervében vállalta, hogy 2025-re 7 százalékra mérsékli a költségvetési hiányt. Ez az uniós helyreállítási alapokhoz és más finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés előfeltétele – mondta a kormányfő.
A salátarendelet több, egymással összefüggő költségcsökkentő és adóügyi reformot foglal magában, amelyek célja a gazdasági stabilitás biztosítása és a recesszió elkerülése. A kormány célja, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek hosszú távon is fenntarthatóak, és segítik Románia gazdaságának fejlődését – mondta a Marcel Ciolacu.
Tánczos Barna pénzügyminiszter elmondta, hogy ha minden a tervek szerint halad, január végéig elfogadhatják a 2025-ös költségvetést.
Az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó az eredetileg tervezett másfél százalék helyett 1 százalékos lesz – jelentette be tegnap a tárcavezető. Tánczos Barna elmondta: 90 napos határidőt szabtak meg az intézkedés alkalmazási szabályainak kidolgozására. Ez idő alatt valamennyi érintett iparág képviselőivel egyeztetni fognak, hogy az alkalmazási szabályok legyenek fenntarthatóak és korrektek. Tánczos Barna szerint az első befizetések július elseje után lesznek esedékesek.
A tegnap elfogadott „salátarendelet” máris komoly társadalmi feszültségeket generált. Különböző szakszervezetek, érdekvédelmi csoportok és politikusok ellenállását váltotta ki. A rendeletet, amely széleskörű megszorításokat tartalmaz, többen túlzottan szigorúnak és gazdaságilag károsnak tartják.
A Romániai Hallgatói Szervezetek Országos Szövetsége már tegnap reggel a kormány épülete elé vonult, hogy bemutassa a több mint 35 ezer aláírással ellátott petícióját, amelyben a diákok arra kérik a kormányt, hogy tartsa meg a vasúti közlekedésre vonatkozó 90 százalékos kedvezményt.
A Poarta Albă börtön dolgozói, a kormány által bevezetett pótlékok megvonása és az étkezési juttatások befagyasztása ellen tiltakoznak, míg a tanügyi szakszervezetek a 2025-ös bérek befagyasztását és a vakációs utalványok új feltételeit nehezményezik.
A Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsa felszólította a kormányt, hogy vonja vissza azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a mikrovállalkozásokat és a kis- és középvállalkozásokat. A Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanács képviselői szerint az új adóterhek a gazdaságra nehezedő további súlyt jelentenek, és katasztrofális következményekkel járhatnak a vállalkozók számára, beleértve a munkahelyek elvesztését és a vállalkozások csődjét.
Az Országos Turisztikai Ügynökségek Szövetsége szerint az új adóterhek különösen a kisvállalkozásoknak jelenthetnek súlyos terhet, és még inkább ösztönözhetik az adóelkerülést, miközben elbátortalanítják a már amúgy is instabil gazdasági környezetben működő vállalkozásokat.
Az energiaipari szektor is aggodalmát fejezte ki a saláta rendeletben szereplő „oszlopadó” bevezetése miatt, amely szintén hátrányosan érintheti a stratégiai ágazatokat, és hosszú távon káros hatással lehet a gazdaságra, beleértve az energiaátállást és a zöld gazdaság fejlődését.
