Az Európai Uniónak növelnie kell védelmi kiadásait, hogy “felkészüljön a legrosszabbra” és szükség esetén “egyedül is képes legyen megvédeni magát” – mondta Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Kiemelte, hogy az EU tagállamai együttesen GDP-jük még 2 százalékát sem költik a védelemre, míg Oroszország 9 százalékot fordít rá. Hozzátette, szerinte Oroszország a következő 3-5 évben tesztelheti az EU védelmi képességeit, ezért az Uniónak a következő évtizedben legalább 500 milliárd euróra lesz szüksége ahhoz, hogy versenyképes maradjon, de eddig csak 13 milliárd eurót irányoztak elő a védelemre az EU hosszú távú, 2021 és 2027 közötti költségvetésében.
Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár szerdán ígértet tett arra, hogy mindent megtesznek azért, hogy „egységes és erős” Európát hozzanak létre a Donald Trump amerikai elnök által képviselt politika „kihívásával” szemben.
„Már most világos, hogy Trump elnök kihívás lesz” – mondta Párizsban a német kancellár a Macron elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Európa nem fog meghátrálni vagy elbújni, hanem konstruktív és magabiztos partner lesz” – tette hozzá Olaf Scholz. A francia elnök arra kérte a 27 uniós tagállamot, és különösen a francia-német párost, hogy „teljes mértékben vegyék ki a részüket” egy „egységes, erős és szuverén” Európa létrehozásában, amely képes megvédeni érdekeit akkor, amikor az új amerikai elnök az EU-val szembeni vámok jelentős emelését ígéri, és katonai támogatásának csökkentését helyezte kilátásba. A két ország vezetője az európai autó-, acél- és vegyipar támogatására szólított fel Donald Trump keményebb intézkedésekre vonatkozó ígéreteivel szemben.
A francia elnök és a német kancellár munkaebéden találkozott egymással a február 23-i németországi parlamenti választások előtti egyik utolsó megbeszélésükön. A találkozót az 1963-ban aláírt Elysée-szerződés 62. évfordulóján rendezték meg, amely megpecsételte a második világháború utáni német-francia megbékélését.
Nagyváradon a Magyar Kultúra Napját már hosszú idejeMargittával,Debrecennel és Berettyóújfaluval közösen szervezett több napos rendezvénysorozaton ünneplik meg. A váradi állami színházban rendezett eseményen a már hagyománnyá vált díjátadóra is sort kerítettek, hiszen 2002 óta minden évben díjazzák a magyar kultúra terjesztésében és ápolásában tevékenykedőket.
A díjakat az RMDSZ választmány határozata értelmében a kulturális szakbizottság ítélte meg a kapott javaslatok alapján, a gálán pedig Balatoni Katalin, magyarországi helyettes államtitkár, Szabó Ödön parlamenti képviselő és Meleg Vilmos, a Varadinum Kulturális Alapítvány elnöke adták át szerda koraeste. Az idei esztendő életműdíjasa a közismert képzőművész, Deak Árpád lett. Magyar Kultúráért emlékplakettet vehetett át Kemenes Henriette, az Újvárad vezető szerkesztője, a Soroglya népzenekar és a Rádió Plusz FM Nagyvárad. A három Magyar Kultúráért díj ezúttal Szőke Ferenc közművelődési szervezőhöz, Szabó József gyermekgyógyász, helytörténészhez, valamint a szentjobbi huszárokhoz került.
Az aradi Kölcsey Egyesület szerda este, a Magyar Kultúra Napján adta át a 2024-es Kölcsey-díjat Nagy István fizikatanárnak, művelődésszervezőnek, volt pécskai alpolgármesternek az aradi magyarság érdekében végzett önzetlen és fáradhatatlan munkájáért, többek között a pécskai Klebelsberg-kultusz megteremtéséért.
A Kölcsey-díjat 2004 óta adja át patinás múltú közművelődési társaság, a kitüntetett olyan személy – ritkán intézmény –, aki vagy amely sokat tett az Arad megyei magyarságért, a magyar kultúráért. Nagy Istvánra többek között azért esett a választás, mert egyrészt önzetlenül segíti hosszú évek óta az egyesület tevékenységét a kiadványok szerkesztésével-tördelésével, másrészt elévülhetetlen érdemeket szerzett gróf Klebelsberg Kuno pécskai szobrának a felállításában, a néhai oktatásügyi miniszter kultuszának megteremtésében és ápolásában; idén 150 éve, hogy Klebelsberg megszületett Pécskán, és 25 esztendeje avatták fel a mellszobrát a városban. Pataky Lehel Zsolt számol be a szerda esti aradi Kölcsey-díjátadóról.
Az Európai Uniónak növelnie kell védelmi kiadásait, hogy “felkészüljön a legrosszabbra” és szükség esetén “egyedül is képes legyen megvédeni magát” – mondta Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Kiemelte, hogy az EU tagállamai együttesen GDP-jük még 2 százalékát sem költik a védelemre, míg Oroszország 9 százalékot fordít rá. Hozzátette, szerinte Oroszország a következő 3-5 évben tesztelheti az EU védelmi képességeit, ezért az Uniónak a következő évtizedben legalább 500 milliárd euróra lesz szüksége ahhoz, hogy versenyképes maradjon, de eddig csak 13 milliárd eurót irányoztak elő a védelemre az EU hosszú távú, 2021 és 2027 közötti költségvetésében.
Az ország területének több mint felére érvényes, megerősödő szélre és hóviharokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat…
Crin Antonescun kívül más potenciális közös jelölt támogatottságát nem fogja mérni a koalíció a Szociáldemokrata Párt (PSD) megrendelésére készülő közvélemény-kutatásában…
A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest szervezésében nagyszabású kiállításra illetve koncertre kerül sor holnap este 7 órától a fővárosi…
Románia kérni fogja az Európai Bizottságtól, hogy további 2-3 évvel meghosszabbíthassa a széntüzelésű erőművek üzemeltetését – jelentette ki az energiaügyi…
Több ezren gyűltek össze pénteken Bukarestben, az alkotmánybíróság székhelyének is helyet adó parlament épülete előtt az elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítéséről szóló döntés…
Jövő héten fogadja el a kormány az elnökválasztás május 4-i és 18-i megszervezéséhez szükséges jogszabálytervezeteket – jelentette be a miniszterelnök…
1764. január 7-e a székelység ellen elkövetett legnagyobb támadás dátumaként került be a történelembe. A császári sereg kegyetlen támadást intézett a Csíkszeredától alig tíz kilométerre fekvő Madéfalván összegyűlt székelyek ellen, akik Mária Terézia határőrszolgálatra és adózásra vonatkozó rendeletei ellen tiltakoztak.
Ezen a héten beléptünk a mulatságok, a farsangolás időszakába, amely idén március elejéig, hamvazó szerdáig tart. A székelyföldi településeken a hagyományőrzők elevenítik fel, adják tovább a régi népszokásokat.
Köszöntöm a hallgatókat, boldog, eredményes új évet kívánok! Ha írásban osztottam volna meg Önökkel a jókívánságot, mindenképpen külön kellett volna írnom az új évet kifejezést, még akkor is, ha a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző programja arra figyelmeztet, hogy jelentéstől függően a kiemelt szavakat egybe is lehet írni.
Az iráni hatóságok szabadon engedték Cecilia Sala olasz újságírónőt, akit december közepén tartóztattak le a perzsa országban. A hírt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök…
Az ország területének több mint felére érvényes, megerősödő szélre és hóviharokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az előrejelzések szerint pénteken délutánig 50-60 kilométer/órás széllökésekre lehet számítani a Bánságban, Máramarosban, Erdély nagy részén és Nyugat-Olténiában. A Nyugati-, a Déli- és a Keleti-Kárpátokban 70-80 kilométeres óránkénti sebességgel fújhat a szél és hóviharok várhatók.
Ugyancsak pénteken 14 és 23 óra között 50-70 kilométer/órás széllökésekre lehet számítani a Bánság déli részén, Erdélyben, Moldvában, Olténia és Munténia nagy részén, valamint a hegyekben.Szombatra virradóra már csak a hegyekben, illetve az ország déli és keletiterületein lesz szeles az idő.Ugyanakkor az ország egy részén szombat reggel 10 óráig csapadék várható.
A Bánságban, Körösök vidéken és Moldvában esni fog, Máramarosban és Erdélyben havas esőre, a hegyekben havazásra lehet számítani. Az ország nyugati, északnyugati és központi területein már péntektől, a többi régióban szombattól lehűl az idő, éjszaka mindenhol fagypont alatti értékek lesznek.
A tavalyi lett az első év, amikor meghaladta a másfél Celsius-fokot a globális felmelegedés - erősítették meg az Európai Unió Copernicus Climate Change Service kutatói. Ez azt is jelenti, hogy 2024 lett a valaha mért legmelegebb év a hivatalos mérések kezdete óta.
Szakértők már tavaly év végén arról beszéltek, hogy minden idők legforróbb éve lehet 2024. Pénteken az Európai Unió Copernicus Climate Change Service (C3S) kutatói Brüsszelben megerősítették, hogy statisztikáik hivatalos kezdete óta nem mértek magasabb átlaghőmérsékletet, miután a Föld felmelegedése meghaladta az 1,5 Celsius-fokot.
„Az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt túl fogunk lépni a 2015-ben, a párizsi klímaegyezményben megszabott határokon, ha nem cselekszünk gyorsan. Most még nincs késő, hogy az országok csökkentsenek kibocsátásukon, de lehet, hogy nemsokára már az lesz” - fogalmazott Carlo Buontempo, Copernicus Climate Change Service igazgatója az Euronews hírügynökség beszámolója szerint.
Crin Antonescun kívül más potenciális közös jelölt támogatottságát nem fogja mérni a koalíció a Szociáldemokrata Párt (PSD) megrendelésére készülő közvélemény-kutatásában - nyilatkozták pénteken politikai források.
Ezek szerint a felmérés a politikai trendeket hivatott megvizsgálni. Ennek megfelelően mérni fogják a volt elnökjelöltek, például Călin Georgescu vagy Elena Lasconi, továbbá Nicușor Dan bukaresti főpolgármester népszerűségét is, de a koalíciót alkotó pártok közös jelöltjeként csak Crin Antonescu fog szerepelni a felmérésben. Az idézett források szerint elképzelhető, hogy a három koalíciós párt - a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ - vezetőtestületei egy közös esemény keretében fogják jóváhagyni Crin Antonescu elnökjelöltségét.
A Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központ Bukarest szervezésében nagyszabású kiállításra illetve koncertre kerül sor holnap este 7 órától a fővárosi Palotateremben.
A 100 tagú cigányzenekar bukaresti koncertjéhez kapcsolódóan az Intézet bemutatja a magyar Néprajzi Múzeum által készített Húzd rá cigány! – A „czigány zene” Liszttől a Hungarikumig című kiállítás román változatát.
A koncert napján a Palotaterem előcsarnokában megtekinthető kiállítás kiindulópontja Liszt Ferenc A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországoncímű, magyar nyelven 1861-ben megjelent könyve. A szövegmagyarázattal ellátott tablókból álló, műtárgyakat, hangszereket is bemutató kiállítás a cigányzenekarok és híres zenészek történetét mutatja be napjainkig: a falusi bandáktól a külföldet megjárt együttesekig, majd a nagyzenekarok megalakításától a 100 Tagú Cigányzenekar hungarikummá nyilvánításáig.
A tárlat rávilágít a cigány kultúrának a magyar művészetben – többek közt Liszt Ferenc zeneműveiben, Barabás Miklós festményeiben, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály költészetében – felbukkanó hatásaira is.
Románia kérni fogja az Európai Bizottságtól, hogy további 2-3 évvel meghosszabbíthassa a széntüzelésű erőművek üzemeltetését – jelentette ki az energiaügyi miniszter.
Sebastian Burduja szerint Románia nem engedheti meg magának, hogy 2026-tól lemondjon az Oltenia Energetikai Komplexum üzemeltetéséről, mert egyelőre nincs amivel helyettesíteni ezt az energiatermelőt. Emiatt az illetékes tárcaközi bizottságban, amelynek többek között tagja az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium, illetve a pénzügyminisztérium is, megvitatták, hogy együttes fellépéssel enyhítést fognak kérni az Európa Bizottságtól ebben az ügyben.
Több ezren gyűltek össze pénteken Bukarestben, az alkotmánybíróság székhelyének is helyet adó parlament épülete előtt az elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítéséről szóló döntés felülvizsgálatát kérve. A résztvevők Călin Georgescu volt elnökjelöltnek a közösségi médiában közzétett felhívására válaszolva vonultak a parlament elé.
Többen közülük népviseletbe öltöztek és román nemzeti zászlókat lengetnek.Georgescu ügyvédei beadványt nyújtottak be, amit az alkotmánybíróság iktatott.
Közben Tánczos Barna pénzügyminiszter arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy az adóhatóság (ANAF) az igazságszolgáltatással közösen vizsgálja Călin Georgescu elnökválasztási kampányának finanszírozását, mivel Georgescu nulla lejes kampányköltséget jelentett, miközben kiderült, hogy csak a TikTok-kampánya egymillió euróba került.
Jövő héten fogadja el a kormány az elnökválasztás május 4-i és 18-i megszervezéséhez szükséges jogszabálytervezeteket – jelentette be a miniszterelnök a mai kormányülés elején.
Marcel Ciolacu szerint az a legfontosabb, hogy megszületett a politikai megállapodás az elnökválasztási fordulók dátumáról. Jelenleg dolgoznak a választások megszervezéséhez szükséges határozat- és sürgősségirendelet-tervezeteken, amelyeket a kormányfő szerint a kabinet jövő heti első ülésén fognak elfogadni.
A kormány másik prioritása a 2025-ös állami költségvetés tervezetének elfogadása. A miniszterelnök azt mondta, ennek január 27-ig meg kell történnie, hogy a parlament az új ülésszak első hetén tudjon szavazni róla. Ennek kapcsán Ciolacu felszólította a minisztereket, hogy terjesszék elő a központi közigazgatásra és az ennek alárendeltségében működő állami vállalatokra vonatkozó átszervezési javaslataikat.
1764. január 7-e a székelység ellen elkövetett legnagyobb támadás dátumaként került be a történelembe. A császári sereg kegyetlen támadást intézett a Csíkszeredától alig tíz kilométerre fekvő Madéfalván összegyűlt székelyek ellen, akik Mária Terézia határőrszolgálatra és adózásra vonatkozó rendeletei ellen tiltakoztak.
A vérengzéskor több száz ártatlan ember vesztette életét, és a túlélők közül sokan Moldvába menekültek, hogy új otthont keressenek. Minderre háromnapos rendezvénysorozattal emlékeztek a Hargita megyei településen. Bíró István összeállításában elsőként Csikány Tamás hadtörténészt hallják.
Ezen a héten beléptünk a mulatságok, a farsangolás időszakába, amely idén március elejéig, hamvazó szerdáig tart. A székelyföldi településeken a hagyományőrzők elevenítik fel, adják tovább a régi népszokásokat.
Egy ilyen település Gyergyószárhegy is, ahol bőgőtemetés zajlik. Arról, hogy mi történik a farsangbúcsúztatón Danguly Ervin jelenlegi polgármestert, a gyergyószárhegyi hagyományőrzés egyik oszlopos tagját kérdeztem.
Köszöntöm a hallgatókat, boldog, eredményes új évet kívánok! Ha írásban osztottam volna meg Önökkel a jókívánságot, mindenképpen külön kellett volna írnom az új évet kifejezést, még akkor is, ha a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző programja arra figyelmeztet, hogy jelentéstől függően a kiemelt szavakat egybe is lehet írni.
Az egybeírt újév kizárólag január elsejére utal. Az ezenanapon.hu internetes oldalon többek között ez olvasható róla: „Úgy tartották, hogy amit újév napján cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre.” Ugyanakkor van egy közismert hiedelem, miszerint újesztendő napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. És ezt természetesen senki sem szeretné.
Tegyük fel, hogy valaki számtalan fogadalommal kezdte az új évet, azt is elhatározta, hogy új évi diétába kezd, ami nem meglepő a néha megterhelő ünnepi lakmározások után. Ebben az esetben az új évet és az új évi különírandó, utóbbi azért, mert feltehetően az illető fogadalma nemcsak az év első napjára, hanem ideális esetben egész évre szól.
Az interneten tallózva több jókívánságba is belebotlottam az elmúlt napokban: az egyik a BÚÉK, vagyis a boldog új esztendőt kívánok, kívánunk rövidítése. Korábban mindegyik betű után pontot kellett tenni, és csak a B betűt írtuk nagybetűvel. A 2015 szeptemberében megjelent új szabályzat szerint már nem kellenek a pontok, és csupa nagybetűvel írjuk a rövidítést, szóközök nélkül.
A rovat mai részének vége felé közeledve fontos megemlíteni, hogy január 6-án volt vízkereszt napja, amely a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, utána megkezdődött a hamvazószerdáig tartó farsangi időszak. Hacsak nem a mondat elejére kerül, a szabályzat szerint a vízkereszt, a farsang és a hamvazószerda is kis kezdőbetűvel íródik.
Az elkövetkező hetekben több helyen is farsangi bált szerveznek: írásban és élő beszédben sokan előszeretettel használják a farsangi bálat kifejezést, ami hibás. Még a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző programja is bőszen tiltakozik ellene, rögtön aláhúzza pirossal. A bál tárgyragos alakja kizárólag a bált, a bálat szót érdemes kitörölni a szótárunkból. Búcsúzásként mit is kívánhatnék magunknak a 2025-ös év elején? Próbáljuk betartani az új évi fogadalmaikat, mulassunk, ne hagyjuk magunkat eltántorítani a céljaiktól, és egy picivel jobban figyeljünk a helyesírásra.
Az iráni hatóságok szabadon engedték Cecilia Sala olasz újságírónőt, akit december közepén tartóztattak le a perzsa országban. A hírt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök jelentette be.
Sala újságíróvízummal tartózkodott Iránban. December 19-én, hazautazása előtt egy nappal vették őrizetbe arra hivatkozva, hogy megsértette az ország médiatörvényeit. A 29 éves nőt magánzárkában tartották fogva közel három hétig a hírhedt teheráni Evin börtönben. Az ügy diplomáciai feszültséget keltett Róma és Teherán között, az olasz újságíró fogva tartását az Európai Unió több vezető tisztségviselője is elítélte.
Sala letartóztatása előtt három nappal az amerikai hatóságok kérésére a milánói repülőtéren őrizetbe vették Mohammed Abedini iráni üzletembert az Irán-ellenes amerikai szankciók megsértésének gyanújával.
Giorgia Meloni nem osztott meg részleteket arról, hogyan érték el a szabadon engedését, nem említette az Abedini-ügyet sem, de méltatta a közbenjáró diplomaták és hírszerzési tisztségviselők „megfeszített munkáját”.
Az izraeli hadsereg (IDF) megtalálta és kihozta két túsz holttestét a Gázai övezetből – jelentette be Jiszráel Kac védelmi miniszter szerdán.
Az áldozatok egy beduin apa és fia. Az 53 éves Juszef Zijadne és a 23 éves Hamza Zijadne holttestét az övezet déli részén, Rafah környékén találták meg egy alagútban két Hamász-fegyveres földi maradványai mellett. Eddig azt feltételezték róluk, hogy élnek, az apa az életkora miatt szerepelt azok listáján, akiknek szabadon engedését humanitárius okokból már az esetleges túszalku első fázisában el szeretnék érni az izraeli hatóságok.
A most megtalált túszokat élve hurcolták el 2023 október 7-én az övezet szomszédságában fekvő Holit kibucból, ahol dolgoztak. Velük volt Juszef két másik gyermeke is, a 18 és Bilal és a 17 éves Aisa is, de őket 2023. november 30-án szabadon engedték 55 napos fogság után az első, és mindmáig egyetlen túszalkuban.
A gázai iszlamista terrorszervezetek jelenleg 98 túszt tartanak fogva az övezetben, de közülük legkevesebb 34 embernek már csak a holttestét őrzik az izraeli hadsereg becslése szerint.
Az ország területének több mint felére érvényes, megerősödő szélre és hóviharokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az előrejelzések szerint pénteken délutánig 50-60 kilométer/órás széllökésekre lehet számítani a Bánságban, Máramarosban, Erdély nagy részén és Nyugat-Olténiában. A Nyugati-, a Déli- és a Keleti-Kárpátokban 70-80 kilométeres óránkénti sebességgel fújhat a szél és hóviharok várhatók.
Ugyancsak pénteken 14 és 23 óra között 50-70 kilométer/órás széllökésekre lehet számítani a Bánság déli részén, Erdélyben, Moldvában, Olténia és Munténia nagy részén, valamint a hegyekben.Szombatra virradóra már csak a hegyekben, illetve az ország déli és keletiterületein lesz szeles az idő.Ugyanakkor az ország egy részén szombat reggel 10 óráig csapadék várható.
A Bánságban, Körösök vidéken és Moldvában esni fog, Máramarosban és Erdélyben havas esőre, a hegyekben havazásra lehet számítani. Az ország nyugati, északnyugati és központi területein már péntektől, a többi régióban szombattól lehűl az idő, éjszaka mindenhol fagypont alatti értékek lesznek.
