Zsehránszky István

Bukarestben néhány üzletre kitűzték a nemzeti zászlót. Mit jelen ez? Nemzeti hovatartozást árulnak ott? Vagy pedig paradicsomot? Zoknit? ? Valójában…

De jó lenne tudni, hogy kinek higgyünk. A politikusok esetében aligha merül föl ez a kérdés. Ők hívőket akarnak, nem hitet. Mert különben, ha már lát is a polgár, nem követ az senkit. De a maga útján sem jár. Hogy miért? Mert az kényelmetlen. Erőfeszítést követelne. Már pedig a mai világ olyan, hogy mindenki mástól várja a hitet, az erőfeszítést, a felelősséget? Hadd, ne soroljuk. (tovább…)

Recep Erdogan török államfő Allah ajándékának tekinti a legutóbbi puccskísérletet. Mert mint mondta: ?alkalmat ad arra, hogy megtisztítsák a hadsereget?. Elég furcsa ajándék ez, s főleg az Istentől. Mert tudomásunk szerint a török hadsereg tisztább a török polgári világnál. A török hadsereg a modern Törökországot megalapító hadvezér, Kemal Atatürk által meghirdetett elveket követi: a demokratikus, független és civil állam létezése fölött őrködik. (tovább…)

Rossz híreket közöltek Romániáról. Tegnap azt olvashattuk, hogy szép hazánkban naponta 247 emberrel több hal meg, mint ahány születik. Ez azt jelenti, hogy az ország rövidesen aggmenházzá, majd pedig temetővé válik. Mert havonta mintegy 65oo-zal többen halnak meg, mint ahányan születnek. Az előrejelzések szerint 2o6o-ban két régió: Munténia és Olténia lakossága a felére csökken. De az ország többi részében is jelentős ? mintegy 35 százalékos csökkenés várható. Így aztán Románia összlakosága, amely jelenleg 19,8 millió, 2o6o-ban már csak 13 millió lesz. A kilátások tehát nem valami rózsásak. (tovább…)

A napokban értesültünk Elie Wiesel haláláról. 87 éves volt. 1928-ban született Máramarosszigeten. 1940 és 1944 között magyarnak vallotta magát, és büszke volt arra, hogy magyar. Aztán 1944 májusában magyar katonák és tisztviselők beterelték a vonatba, amely Auschwitzba vitte… Elie Wiesel 57 könyvet írt arról, amit a haláltáborban ? és a haláltáborral kapcsolatban ? tapasztalt. Vagyis 57-szer élte át Auschwitzot! Mostmár mondhatnak Elie Wieselről bármi jót, semmi sem kompenzálhatja ezt a mérhetetlen szenvedést. (tovább…)

Klaus Johannis érdekes dolgokat mondott a iaşi-i pogrom 75. évfordulóján. 1941. június 28-án ? 75 évvel ezelőtt ? Iaşi-ban megöltek 12 000 zsidót. Akkor a város lakosságának több mint egyharmada zsidó volt. És nem a német hadsereg tette ezt, hanem Ion Antonescu emberei és a város lakossága ? a szerencsétlen iaşi-i zsidók szomszédai, barátai, munkatársai ? egyszerű emberek, akik ez alkalommal bűnsegédekké, gyilkosokká váltak, és megöltek olyanokat is, akik zsidó létükre román nemzeti hősök voltak, magas kitüntetéseket kaptak az első világháború idején tanúsított vitézségükért. Most megölték őket, vagy felültették őket a halálvonatra, hogy ott étlen-szomjan pusztuljanak el. (tovább…)

Az angolok praktikusak ? mindig azt nézik, hogy mi mennyibe kerül. Így a Brexitet is ? Angliának az Európai Unióból való kilépését is ? aszerint mérlegelik, hogy mit hoz a konyhára. Az első látható eredmény a font leértékelődése ? ami 15?20 százalékos lehet, de elérheti akár a 30 százalékot is. Jelenleg 1,46 dollárt adnak egy fontért, de Nagy-Britannia kilépése után 1,15 dollárt ha fizetnek érte. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unióból való kilépéssel az angolok vagyonuk 30 százalékát kidobják az ablakon. Hát, normális ember nemigen csinál ilyesmit. Legfeljebb egy nacionalista, aki vakon követi a nemzeti ösztöneit. Egyebet sem lát, csak a nemzeti zászlót. (tovább…)

A TESZT idei, kilencedik kiadása arra figyelmeztet, hogy türelmetlen a világ. Nem játszik végig semmit, hanem állandóan véleményt mond, koncertezik. S így aztán valójában nem is történik semmi. Legfeljebb áltatjuk magunkat azzal, hogy tettünk valamit. Ez a kor a szájhősök és a magamutogatók kora. Örökké más a hibás. És örökké másra mutatunk: ?Cselekedjél te!? Elég bekapcsolni a televíziót, s mintha a TESZT-en lennénk! (tovább…)

Az utóbbi időben meglehetősen sok színházat látunk. Most nem a TESZT-re gondolok, hanem a politika  és a gazdaság színjátékaira, ami lényegében a fixációk csatája. Ami nem visz előre, hanem a múltba ? és a halálba. Mert a fixáció a múlt rögzítése lelkünkben és elménkben, a korlátok tartósítása. Vagyis a korlátoltság önkéntes vállalása és művelése. A jövő ? többnyire tudattalan ? elvetése. (tovább…)

Szomorú dolgok történnek Franciaországban. Már az Európa Bajnokság nyitó mérkőzése után elkezdődött a cirkusz: a román szurkolók összeverekedtek, a Steaua és a Dinamó Párizsban lévő drukkerei egymásnak estek ? ezzel szórakoztatták a francia fővárost. Miért volt szükség erre? Talán azért, hogy egyesek kiéljék feltűnési viszketegségüket, hogy kirázzák a fejükből az alkoholgőzt. Mert a feltűnő viselkedéshez, ugye, doppingolni is kell ? egy kis szesszel, egy kis egyébbel, ami bátorságot ad a szurkolónak. (tovább…)