Zsehránszky István

Különös előadást láthattam Bukarestben. A Nemzeti Színház A viharral készült az újévre. Három éve játsszák már a darabot ebben a felállításban ? és még mindig teltházzal. A nézőtéren foglalt volt minden szék. Csak a hivatalos páholyban kaptam helyet ? jó messze a színpadtól. Vajon minek köszönhető ez a teltház? Mert Shakespeare-nek nem lehet ellenállni? (tovább…)

December 18-án volt a nemzeti kisebbségek napja ? hivatalos ünnep. Észrevette-e valaki?

Igen. Akinek érdekében állt. Például Johannis elnök. Sietett is kijelenteni: ?Nem lenne természetes a nemzeti kisebbségek nélkül ünnepelni a centenáriumot, mert azok jelentősen hozzájárultak Románia fejlődéséhez.? Nahát, nahát? Hallani szeretném ezt egy román nacionalista politikus szájából. (tovább…)

12 órás nagy viták folynak ? és nagy a bohóckodás ? a parlamentben. Az igazságszolgáltatás reformjáról okoskodnak reggeltől estig. És az eredmény? Ugyanaz, mint ami eddig volt.

Múlt szerdán 12 órán át vitatkoztak azon, hogy mit is kell tenni azokkal, akik zavarják az igazságszolgáltatást. Végül megállapodtak abban, hogy 5-től 10 évig terjedő börtönbüntetés jár azoknak, (tovább…)

Bukarestben újra színpadra került Ionesco, az abszurd nagymestere. Csakhogy nem ebben a minőségben, hanem egyszerűen emberként ? drámaíróként, aki az élethez való viszonyunkat próbálja megragadni, bajainkra próbál figyelmeztetni ? minden előítélet nélkül. Ez az, ami fontos, hogy előítélet nélkül lássuk magunkat és másokat. (tovább…)

Hétfőn ért véget Bukarestben a Tăndărica Animációs Színház 13. fesztiválja. A fesztivál címe: Impuls ? vagyis Impulzus -, ami elárulja a fesztivált rendező színház kimondott szándékát. Azt, hogy lendületet kívánnak adni a nézőnek, hogy aktív életet éljen. Ne hagyja másra és ne várja mástól a problémák megoldását, a bajok orvoslását, a gondok megszűntetését, a tennivalók elvégzését, (tovább…)

Ha ?színház az egész világ?, akkor használjuk ki a lehetőséget, és öljük meg benne a zsarnokot. Kábé erről szól Tuncer Cücenoglu új darabja, melynek címe: Brutus, avagy Julius Caesar meggyilkolása. Köszönöm a szerzőnek, hogy elküldte nekem a darabját. Lám, mégiscsak volt valami haszna annak, hogy lefordítottam a Hólavinát. Számon tart a török író. Sőt, még azt sem felejtette el, hogy nem tudok törökül ? ezért román fordításban küldte a darabot. (tovább…)

Bukarestben most volt a Cseresznyéskert legújabb bemutatója. Egy grúz rendező ? David Doiashvili ? vitte színre. A darab címe ? helyesen ? Meggyliget lenne. Csehov legalábbis darabjának a Visnyovüj szád címet adata. Vajon Tóth Árpád miért fordította mégis Cseresznyéskertnek? Lehet, jobban szerette a cseresznyét, mint a meggyet. Ő tudja? (tovább…)

A PADIF-on láthattunk egy ?antik mesejátékot? is. A műsorlap legalábbis így nevezi meg a Zalán Tibor darabja ? a Rettentő görög vitéz ? alapján készült előadást. Ami8 Bessenyei István színész szerint az antik görög dráma paródiája. Bessenyei István csak tudja, hiszen besegített Bodea Györgynek, a PADIF házigazdájának az előadás megrendezésében. Én az előadás láttán azt jegyeztem fel, hogy ironikus szöveg, amit a szilágycsehi diákszínjátszók rendkívül komolyan mondanak. (tovább…)

A Kollokvium mostani ? tizenkettedik ? kiadása alkalmával találkoztam Pál Árpáddal, aki a város polgármestere volt a Kollokvium gyergyószentmiklósi újraindítása idején. És jelentős támogatást nyújtott ahhoz, hogy ez a rendezvény letelepedjék a városban, és megerősödjék. De, ezt megelőzően, támogatta a gyergyói színházalapítást is: a Figura Stúdió Színház létrehozását ? és életben tartását. (tovább…)

Kedden a Kollokvium előadásain szemet szúrt a párbeszéd hiánya. Erre hívta fel a figyelmet ? már délután – az olvasószínházi előadás. Dézsi Szilárd rendezésében felolvasták Závoda Péter JE SUIS AMPHITRION című darabját. A darab ? szinte kivétel nélkül ? monológokból áll. Dialógus csak apró technikai kérdések esetén észlelhető ? vagyis a párbeszéd a fontoskodás velejárója. Ilyen lenne a mai világ? (tovább…)

Romániában ? mint megtudhattuk ? a munkanélküliek 6o százaléka, több mint 2oo.ooo személy, falusi fiatal. 15 százalékuk nem járt iskolába. És ez nem a múltban történt, hanem a 89 utáni demokráciában. 2o százalékuk ott tengődött az I?IV. osztályban, 4o százalékuk pedig az általános iskolában. De, hogy tanultak volna is ? nehezen állítható róluk. Fiatalok ? és funkcionális vagy tényleges analfabéták. (tovább…)

Látva, hogy mit művel a román állam a marosvásárhelyi katolikus líceummal meg az államosított katolikus egyházi vagyon visszaszolgáltatásával, miként akadályozza azt, akaratlanul is Onisifor Ghibu tanár úr jut eszünkbe. Ő volt az, aki Trianon után a román állam magbízásából birtokba vette a Kolozsvári Egyetemet és a Kolozsvári Nemzeti Színházat. Az indoklás úgy szólt: ezek állami javak voltak a magyar világban, és akkor állami javak kell, hogy legyenek a román világban is. (tovább…)