Székedi Ferenc

Korniss Péter neves, többszörösen díjnyertes magyarországi fotográfus – saját magát nevezi fotográfusnak és nem fotóművésznek – 1967 és 2022 között folyamatosan fényképezte a kolozsvári Szék falut és lakosait.

Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség napokban elhunyt elnökével soha nem beszéltem, de az évek során, újságírói pályámon, gyakran voltam Romániában olyan kongresszusokon, nagyobb értekezleteken, ahol a szerbiai magyarok képviseletében, meghívottként, rendszeresen ő szólalt fel.

Mindkét esemény része volt az október végén végetérő XIV. Nemzetiségi Színházi Kollokviumnak, és egyben utalt arra is, hogy a rendezvénysorozat ezúttal alaposan túlnőtte a hagyományos kereteit, és a legkülönbözőbb szemszögekből igyekezett a színházra összpontosítani.

Miközben a papír-, avagy nyomtatott-, avagy a printmédia példányszámai rohamosan csökkenek és mifelénk is csak néhány  újság, folyóirat tud megkapaszkodni, ugyanez nem mondható el a rádiókról. Persze ez esetben nem olvasottságról, hanem hallgatottságról van szó, amelyet kisebb-nagyobb rendszereséggel mérnek is.

A két új magyar Nobel-díjjal összefüggésben sokféle magyarázat, értelmezés elhangzott az utóbbi napokban a tudomány nemzeti vagy nemzetközi jellegével, az intézményi háttérrel és az oktatással kapcsolatban.

Kedves hallgatóim! Mai jegyzetem témájához legalább öt irányból kellenne elindulni. Az első a magyar képzőművészet történelmének immár különálló fejezete, a nagybányai művésztelep, amely 1896-es indulásától, háborús megszakításokkal, egészen 1936-ig ontotta magából azokat az alkotásokat, amelyek ma hihetetlen értékeket képviselnek itthon, Magyarországon és szerte a világon.

Országunkban  is eltűnőben a három generációs családmodell. Gyakran találkozni ezzel a  mondattal a médiában, amely voltaképpen nem jelent mást, minthogy mifelénk is megszűnőben az életnek az az egykori, hagyományos rendje, amikor a nagyszülők, a szülők és a gyermekek egy fedél alatt vagy legalábbis egymás közelében éltek, a nemzedékek a mindennapi életvitelben is segítve egymást.

A sétáló utcába, a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeumának helyi részlegére, a Bukaresti Városi Múzeum hozta el a Magyar Bukarest. Egy szórvány története című kiállítását, amely két teremben, több fejezetre bontva, alaposan dokumentált történelmi összeállításokban, képzőművészeti munkákban, fényképekben  mutatja be, hogyan kerültek az évszázadok során a magyarok a román fővárosba, ott hogyan éltek, hogyan alakították ki saját intézményrendszereiket.

Csütörtökön este a Gyimesekben, a Szász házaspár működtette Borospataki Skanzenben megnyilt Domján József színes fametszet kiállítása. És minthogy Erdélyben minden-mindennel összefügg, erről szeretnék mai jegyzetemben beszélni.