Székedi Ferenc

Nem kerek évforduló, de legalább két szempontból érdemes megemlékezni róla. Az egyik, hogy éppen ma, november negyedikén, százhárom éve annak, hogy Venczel József, a későbbi neves társadalomkutató és egyetemi tanár meglátta a napvilágot, a másik pedig, hogy holnap a Sapientia Egyetem ugyancsak érdekes vetélkedőt szervez az évforduló tiszteletére. (tovább…)

Kedves hallgatóim, hogyha összegeznénk mindazokat a törekvéseket, amelynek az utóbbi években, évtizedekben a Székelyföld a színhelye, akkor voltaképpen két nagy áramlattal találkozhatunk: az egyik úgy szeretné megőrizni a Székelyföldet, hogy a maga hagyományaival önmagába zárná és valamiképpen a múltat mentené át a jövőnek, a másik viszont szeretné kinyítani és megmutatni a világnak, hogy a legkülönbözőbb területeken itt is létezik versenyhelyzetre alkalmas közösség. (tovább…)

Ezekben a napokban Erdély városaiban, falvaiban, kisebb vagy nagyobb rendezvényekkel a magyar forradalom hatvanadik évfordulójára emlékezünk. A középnemzedék és a fiatalok olyképpen, hogy meghallgatják, amit mások beszélnek róla, vagy megnéznek dokumentumkiállításokat, filmeket, az idősebbeknek viszont még mindig ott élnek emlékezetükben azok az 1956 októberi és novemberi napok, (tovább…)

Kedves hallgatóim, ma délután néhány percig pro domo, azaz haza szeretnék beszélni. Vagyis a sajtóról, a médiáról, amelyet önök nap mint nap olvasnak, hallgatnak vagy néznek. Azért választottam ezt a témát, mert két nappal ezelőtt a romániai állami hírügynökség, az Agerpres újból elindította magyar nyelvű hírfolyamát, amelyet a világhálón közvetlenül bárki olvashat, az erdélyi magyar újságok, rádiók, televíziók és más tartalomszolgáltatók pedig teljesen ingyen használhatnak fel. (tovább…)

Ezen a héten mind hazai, mind magyarországi és európai, sőt globális tekintetben is számos érdekes és tanulságos eseménnyel búcsúzott tőlünk szeptember. Én közülük, keddre virradólag, az amerikai elnökválasztások első nagy televíziós vitáját követtem nyomon a jól ismert amerikai, műholdas hírtévén, nem csupán a tartalom, hanem a médiaközvetítés szempontjából, annál is inkább, mivel mifelénk, anyanyelvünkön, a politikusok közötti közvetlen, a nagyközönség által látható-halható vita feledőben és kihalóban van. (tovább…)

Kedves hallgatóim, arra kérem figyeljenek két 1890-ből származó, tehát 126 esztendővel ezelőtt keltezett idézetre és utánuk rögtön el is árulom, hogy miért indítottam így mai jegyzetemet. Nos, az első: ?Az idegfeszítő szellemi munka túlságos bősége az oka az ifjú nemzedék testi petyhüdtségének, akaraterőbeli hiányának, erkölcsi vérszegénységének és jellembeli csontlágyulásának. Tegyük az athlétikát közkeletűvé, az ifjú nemzedék ereje mindennapi gyakorlójává, s akkor kipusztul közülünk az a lélek és testölő divatos betegség, melynek idegesség a neve? Eddig tehát az első idézet, a második pedig: ? Az athléta egy olyan fa, melynek törzse az ember, virága az ép test és gyümölcse az ép lélek. Klubunk egy nagy erdő, a fenti fákból összetéve, mely erdőben fának lenni mindenkinek büszkesége.? (tovább…)

Kedves hallgatóink, legalábbis a kalendárium szerint beállt az ősz, de én még néhány percig szeretnék visszatekinteni a nyárra, azokra a hónapokra, amikor erdélyszerte egymást érték a képzőművészeti alkotótáborok. És közülük is az egyik legérdekesebb a csíkszeredai Free Camp nemzetközi művésztelep, amelynek alkotásait még két hétig meg lehet tekinteni a Hargita Megyei Tanács galériájában. (tovább…)

Kedves hallgatóim, augusztus végén Márton Áron püspök születésének 120. évfordulójára emlékezik egész Erdély és bármiféle túlzás nélkül állíthatom ezt, hiszen az egyházi elöljáró életművét, tevékenységét nem csupán saját, katolikus egyháza, hanem valamennyi vallási közösség és valamennyi erdélyi nép elismeri, tiszteli és becsüli. (tovább…)

Az augusztusi melegben hadd beszéljek kedves hallgatóimnak egy hűvős témáról. Éppen tizenöt esztendeje, hogy természetvédők, természetjárók, tájépítész-szakemberek, fiatalok és idősebbek…