Székedi Ferenc

Az egyik este maszkosan, fázósan, ködben, zúzmarában összefutottam – habár ez túlzás, inkább az lenne a megfelelő szó, hogy összesétáltam – az egyik ismerősösömmel és amint szó-szót követett, persze egy kissé hangosabban és a megfelelő egészségügyi távolság betartásával, megkért, hogy mondjam el neki, mi az ami a legjobban hiányzott nekem ebben az ilyen meg amolyan tilalmakkal sújtott hónapban, novemberben.

2002 óta a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum-Egyesület évi rendszerességgel, úgynevezett nagykonferenciákkal ünnepli a Magyar Tudomány Napját.

Meggyőződésem, hogy az elkövetkező hónapokban és esztendőkben szép számmal születnek majd olyan tanulmányok és doktori értekezések, amelyek azt vizsgálják, hogy a vírus, a világjárvány hogyan hatott a szókészletünkre és megpróbálnak majd mindebből igen érdekes következtetéseket levonni.

Nem éppen úgy mint Martin Luther Kingnek, de Péter Attila tanár úrnak azokban az években volt egy álma: hogy Udvarhelyen legyen csillagvizsgáló. Nem akart, mint nagy matematikus elődje, Bolyai János, a semmiből egy új világot teremteni, hanem csupán azt szerette volna, hogy tanítványai és az elkövetkező nemzedékek a tudás és a tudomány útján haladjanak.

Maszk és trikolór. Ez a két kellék szerepelt a leggyakrabban azokon a fényképeken, amelyekkel az erdélyi magyar sajtó, mind nyomtatott, mind digitális változatában a polgármesteri beiktatásokról szóló tudósításait illusztrálta, egyben jelezve azt is, hogy a kisebb és nagyobb városokban, községekben megkezdődött a közigazgatás új időszaka.

Egy nem túlságosan tágas terem, sötétzöldes árnyalatokra festett falakkal, nagy, barna ajtókkal, négy hatalmas üvegcsillár, bármiféle virág, festmény, vagy más díszítőelem sehol.

Azok a kedves hallgatók, akik a vírusjárvány alakulásán, elemzésén túl figyelik az európai politika hullámverését, nagyon sokszor találkoztak az elmúlt napokban a „jogállam” kifejezéssel, különösképpen azért, mert az Európai Bizottság nemrég tette közzé az unió 27 tagállamával foglalkozó hasonló témájú jelentését.

Vasárnap este, a helyhatósági választások hivatalos befejezése után, leültem a tévé és a számítógép elé, nyomogattam a gombokat, hogy minél többet tudjak meg főként a marosvásárhelyi eredményekről, de országos becslésekben, értékelésekben ez csupán egyetlen adatot jelentett a sok közül. Azután eszembe jutott, hogy van nekünk Erdélyi Magyar Televíziónk, hadd keresgéljek annak a házatáján.

Kedves hallgatóim, önök itt, a Bukaresti Rádióban rendszeresen hallgathatnak igen érdekes nyelvművelő műsorokat, sőt, néhanapján, még egy-egy napilapnak is eszébe jut, hogy fellépjen az ilyen meg amolyan nyelvi pongyolaságok ellen.

Nagy Ödön erdélyi magyar szobrász, festőművész, grafikus, művészetpedagógus 1957-ben született a Szászrégen melletti Nagyercsén és három esztendővel ezelőtt, 2017-ben hunyt el Csíkszeredában.