Székedi Ferenc

Még néhány nap és a romániai magyar közösségekben, városokban és falvakon, együtt ünnepeljük Március 15-ét, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóját.

Az elmúlt napokban ugyanis a magyarországi Teleki Pál Alapítvány egy olyan vándorkiállítást hozott el a Csíki Székely Múzeumba, amely részletesen bemutatja, hogy a Rómer Flóris terv keretében mostanig milyen műemlékfelújítási, helyreállítási munkálatokat végeztek el nem csupán Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében.

Hogy valamennyien megszámoltassunk és így lássuk meg, hogy mennyien találtatunk. Mindez nem csupán a romániai állammal kapcsolatos kollektív viszonyrendszerünk, hanem önmagunk számára is fontos.

Akinek volt vagy van kisgyermeke, jól tudja, hogy mennyire ragaszkodnak a tárgyakhoz. Babákat, kis autókat, plüss állatkákat, vagy akárcsak néhány…

A vadasdi Székely Ferenc nem történész, de neki jutott eszébe immár jónéhány esztendeje, hogy nagyobb születésnapi évfordulókon szólítsa meg  nem csupán irodalmár, hanem általában az erdélyi magyar szellemi életben és közéletben dolgozó kortársait, olyan hosszabb életút-interjúkat készítve velük, amelyek ezután úgynevezett beszélgető-könyvekké álltak össze.

Talán emlékeznek még a kedves hallgatók, hogy a számítógépek megjelenésével és elterjedésével egyidőben hogyan bújtak elő és hogyan váltak egyre bonyolultabbá a stratégiai játékok.

Talán emlékeznek még a rádióhallgatók, hogy 2021 tavaszán meglehetősen nagy visszhangot keltett Ilie Bolojan Bihar megyei tanácselnöknek az az igyekezete, hogy több román és magyar művelődési intézményt összevonjon, azzal a jelszóval, hogy az átalakítások és az elbocsátott személyzet nyomán jelentős pénzösszegeket lehet megtakarítani, majd azokat más, a közösség számára hasznos célokra fordítani.

A vírusjárvány elvitte a közönséget, a most már ici-picit enyhülő ukrán-orosz illetve NATO-orosz konfliktus pedig az érdeklődést. Valahogyan így néz ki az éppen zajló pekingi téli olimpia, pedig éppenséggel lenne amit figyelni.

A 2007-ben elhunyt Domokos Géza, a Kriterion kiadó egykori igazgatója, a Kriterion alapítvány elnöke, 1995 őszén javasolta Kriterion Koszorú létrehozását és adományázását mindazon romániai magyar személyiségeknek, akik maradandó életművükkel szolgáltak rá a közösségi elismerésre, illetve azoknak a fiatalabb értelmiségieknek is, akik az erdélyi magyarság európai nyitása, nemzetközi elismertetése érdekében cselekedtek és cselekednek.

Még alig valamivel több mint hét hónap telt el, amikor április 12-én este Darvas Enikő, a Bukaresti Rádió magyar adásának a főszerkesztője felhívott és közölte a lesújtó hírt: elhuny Zseka, azaz Zsehránszky István. Jó ismerősöm, újságíró kollégám, publicista társam itt a rádióban, akivel hosszú évek óta, heti rendszerességgel gyártjuk a napi jegyzeteket az ország és világ, kisebb és nagyobb közösségeink időszerű eseményeire, rezzenéseire figyelve.