Sarány István

Tegnap ablakot cseréltem az egyik szobában. A régi beadta a kulcsot, felmondta a szolgálatot: a fény mellett a hideget is beengedte. Miközben szerelgettem az új keretet, helyére tettem a nyílót, utcánkat nézegettem – egészen új perspektívából. Tetőtérről lévén szó, fentről láttam az utca történéseit, az embereket. A szomszédokat és az arra járó idegeneket.

Tehát miközben szerelgettem az ablakot, a világot bámultam. Valahogy így tehették a Bánságban is – vagy ahogy a történelmi tájegység déli részének magyar lakói mondják: (tovább…)

Minap az ószeren jártam. A kolozsvárin. Nálunk is van, Szeredában, de arra még nem jutottam ki. A kolozsvári ószeren pedig úgy éreztem magam, mint hajdanán, barátaim társaságában Feketetón. Már az odaút érdekes volt, ugyanis a Google térkép és a waze egyaránt úgy ismeri, hogy piața oser. Így, magyarosan, erdélyies hangsúllyal: ószer. Odanavigáltattuk magunkat s a szombati centenáriumi nemzeti ünnep dacára vásári forgatag fogadott. Lehetett ott mindent kapni. Avagy a divatos és elcsépelt vicc, avagy viccesnek szánt hasonlat szerint: (tovább…)

Minap egy remek könyvbemutatón vettem részt: dr. Hermann Gusztáv Mihály történész és Orbán Zsolt, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium népszerű történelemtanára – mindketten a székely tankönyvként ismert oktatási segédanyag szerzői – Csillagösvény és göröngyös út című kötetének bemutatóján.

A szerzők szándéka szerint a kötet „nem tesz pontot a székely eredetkérdésben folyó, véget nem érő vitákra, lépésről lépésre követi viszont, (tovább…)

A múlt hét végén zajlott 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Nekem is volt szerencsém beleszippantani a könyves esemény hangulatába az erdőszentgyörgyi Rédey kastélyban, illetve a marosvásárhelyi rádió stúdiótermében szervezett könyves találkozókon. A vásári forgatagba nem jutottam el, holott szeretem a zsúfolt standokat, a nyomdából frissen kikerült könyvek illatát, a tolongó tömeget, a mosolygó könyvárusokat, a dedikáló szerzőket, a könyvet simogató, lapozgató olvasókat. (tovább…)

Érthetetlen és értelmetlen mindaz, ami a hazai nagypolitikában zajlik. A történések a két palota – a Victoria és a Cotroceni…

Eddigi tapasztalataim szerint a november szó jelentése egyenértékű a hideggel, a borús idővel, az ólomszínű égbolttal, a hűvös kitartó esővel. Erre fel a hét végén arra kellett rájönnünk, hogy kár volt befűteni, mert éjszaka fulladoztunk a melegtől. Nappal pedig rövid ujjú ingben, rövidnadrágban kerestük a tennivalót – vagy az édes semmittevést – kint, a szabadban, a pazar napsütésben. Jól esett magunkba szívni a forró novemberi nap melegét, feltöltődni energiájával. (tovább…)