Ünnepi hangulatban töltjük a következő néhány percet, hisz nagyhét van, ma pedig a Leonardo da Vinci remekművén is megörökített utolsó vacsorára is emlékezünk. Ez alkalommal szeretném felolvasni Dsida Jenő Nagycsütörtök című versének első három sorát.
(tovább…) Continue ReadingJeles napokra hangolódva
Ma van a költészet világnapja, 22-én, azaz holnap lesz a magyar fordítók és tolmácsok napja, illetve a víz világnapja. Mi a közös bennük? Bár angolul a csupa nagy kezdőbetűs írásmódot használják, a magyar nyelvben mindegyik szót kis kezdőbetűvel kell írni.
(tovább…) Continue ReadingA nemzeti ünnep küszöbén
Múlt héten a nőket ünnepeltük, most pedig a márciusi ifjakra is emlékezünk. Bár holnap lesz az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója, érdemes a helyesírás szemszögéből is megközelíteni e jeles dátumot. Kezdjük a március 15-e írásmódjával. Sajnos az elmúlt napokban többen is pontot tettek a 15-ös szám és a kötőjel közé, ami helytelen. Szabály szerint az évet és a napot jelölő számjegyekhez pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak a toldalékok.
(tovább…) Continue ReadingFőszerepben a nő
Ma a nőké lesz a főszerep, de csak a végén árulom el, hogy miért. Az etimológiai szótár szerint a megnevezés, vagyis a nő szavunk – nőnemű (felnőtt) személy értelemben – ősi, uráli eredetű. A magyar szó a fő–feje tőtípushoz tartozik, azonban a neje és a nője alakok között jelentésbeli megoszlás van: az első megnevezéssel egy feleségre, a másodikkal egy szeretőre, élettársra utalunk. Érdemes megemlíteni a nőtlen melléknevünket, amely az 1500-as évekből származik, míg a nőies és a nőietlen mellékneveink, illetve a nősül igénk a nyelvújítás korában alakult ki.
(tovább…) Continue ReadingA helyesírás szavunk megalkotója
„Tudjad azt […], mi nagy ára minden / Legkisebb percnek, s takarékos óva / Töltsed idődet.” Ez az idézet az 1750. február 24-én, az akkor még Torontál vármegyéhez tartozó Nagyszentmiklósón született Révai Miklós nyelvésztől, egyetemi tanártól, a magyar történeti nyelvészet megalapítójától származik. Több forrás szerint is ő volt az ötletgazdája a helyesírás, illetve a nyelvtudós szavunknak.
(tovább…) Continue ReadingFőszerepben az anyanyelv
Tegnap, vagyis február 21-én volt az anyanyelv nemzetközi napja, ezért úgy döntöttem, hogy a mai részt ennek a jeles eseménynek szentelem. De mit is jelent az anyanyelv a Magyar értelmező kéziszótár szerint? „Az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában (elsőként, főként az anyjától) tanult meg, és amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél.”
(tovább…) Continue ReadingRomantikus helyesírás
Ma romantikusabb lesz a hangulat, mint korábban; több okunk is van rá. Szó lesz a házasság világnapjáról, a házasság hetéről, illetve a sokat emlegetett Bálint-napról, amely a magyar nyelvterületen az angol név közvetlen átvétele miatt főként Valentin-napként ismerős. És nem hagyhatom ki a két kakukktojást, a rádiózás világnapját, valamint a könyvajándékozás világnapját; utóbbi célja, hogy a szakemberek felhívják a figyelmet az olvasás fontosságára.
(tovább…) Continue ReadingFőszerepben az idegenszerűségek
Ma az idegenszerűségek, vagyis a barbarizmusok kerülnek nagyító alá. Tágabb értelemben olyan nyelvi kifejezőeszközökről van szó, amelyek nem az adott nyelv sajátos, belső, történetileg kialakult törvényeit, hanem egy más, idegen nyelv jellegzetességeit tükrözik. Szűkebb értelemben a szakemberek idegenszerűségnek tekintik azokat a kifejezéseket, amelyek magyar elemekből állnak, de idegen mintára, idegen gondolkodásmódot követve jöttek létre.
(tovább…) Continue ReadingMegállunk néhány szóra – Grétsy Lászlóra emlékezünk
A mai részt egy idézettel kezdem. „Én bízom abban, hogy nyelvünk, mint a folyó, kiveti magából mindazt, ami káros. Amit pedig felold, azt részévé teszi” – vallotta Grétsy László. A közismert magyar nyelvész, főiskolai tanár, rádiós és televíziós személyiség 2024. január 21-én hunyt el, február 13-án töltötte volna be a 92. életévét.
(tovább…) Continue ReadingMinden idők legtehetségesebb díszítő szépírója
Egy szomorú hírrel kezdem a nyelvi rovatunk mai részét: elhunyt Grétsy László, akit a magyar nyelvművelés örök legendájaként is emlegettek. A halálhírét A magyar nyelv jövője – A nyelvi változások nyomában címmel rendezett konferencián jelentették be hétfőn, kora délután, a bejelentés után egyperces csenddel emlékeztek rá. Az ismert nyelvész február 13-án töltötte volna be a 92. életévét; a következő részben kizárólag az ő munkássága kerül nagyító alá.
(tovább…) Continue ReadingA magyar kultúra napja margójára
„1823. – Harminchárom éves. Csekei magányában megírja Himnuszát. A halhatatlan költeménynek a szabadságharc korától kezdve számos verses fordítása jelenik meg idegen nyelveken, örményre és héberre is lefordítják szövegét” – idéztem a Pintér Jenő magyar irodalomtörténete című tudományos rendszerezésből.
(tovább…) Continue ReadingAz újévi fogadalmak nyomában
„Fogyás és spórolás: Az újévi fogadalmak csodálatos világa” „A betonbiztos újévi fogadalmak titka” „Nem bukunk el, ha ezeket betartjuk: tippjeinkkel sikerülhet az újévi fogadalom” Egyebek között ez a három cím bukkant fel, amikor begépeltem az újévi fogadalom szókapcsolatot a legnagyobb internetes keresőbe; ebben az esetben az újévi egybeírandó.
(tovább…) Continue Reading