Ma két témával foglalkozom: kiderül, hogy mikor használhatjuk az eset, esetben, esetén szavakat, illetve a gyakran emlegetett fantasztikus szavunk is előtérbe kerül.
(tovább…) Continue ReadingMég mi számít fogalmazási hibának?
Legutóbb a fogalmazási hibák kerültek nagyító alá. A szótévesztés kapcsán egyebek mellett a gondtalan és a gondatlan, illetve az egyelőre és az egyenlőre kifejezéseket ragadtam ki, majd rátértem a szószaporításra és a terjengős kifejezések használatára.
(tovább…) Continue ReadingA családias megszólítástól az udvariatlanságig
Legutóbb arról is beszéltünk, hogy miként szólíthatunk meg egy ismeretlen nőt. A korától függően az asszonyom, a hölgyem, esetleg a kisasszony ajánlott, semmiképp sem az anyuka. Májusban egy cikk is megjelent az egyik legnépszerűbb internetes női magazinban, az újságíró pedig elmesélte, mi történt vele a zöldségesnél, a kórházban, vagy éppen az autószerelő-műhelyben.
(tovább…) Continue Reading„Hogyan szólíthatom?”
Ma a megszólításról lesz szó, amely „az emberek közötti kapcsolatfelvétel fontos eszköze, a nyelvi érintkezés megindítója”. Általában számos körülménytől függ, hogy kit hogyan kell, illik, célszerű megszólítani, ugyanis nem mindegy, milyen kapcsolat, életkor- és rangbeli viszony van a megszólító és a megszólított között, ugyanakkor a nemi hovatartozást sem lehet figyelmen kívül hagyni. Például egy családtagot vagy egy ismerőst másként szólítunk meg, mint egy idegent; utóbbi gyakran zavart kelt a mai nyelvhasználatban.
(tovább…) Continue Reading
A fogalmazási hibák nyomában
A Nyelvművelő kéziszótár lapozgatása közben rábukkantam egy érdekesnek tűnő szócikkre, amely a fogalmazási hibákat tárgyalja. A szakkönyv szerint „a figyelmetlenség, igénytelenség sok zavart okoz a fogalmazásban”.
(tovább…) Continue ReadingMagázás, önözés és tegezés. Melyiket mikor?
Nemrég valaki megkérdezte tőlem, hogy miért magázom, önözöm a Szövegkovács névre hallgató Facebook-oldalam kedvelőit. A válaszom egyszerű: így fejezem ki a tiszteletemet irántuk, ráadásul azt sem hagyhatom figyelmen kívül, hogy az érdeklődők nagy részét nem ismerem személyesen.
(tovább…) Continue ReadingKözéppontban a könyv és a szerzői jog
Mielőtt belemerülnék a mai témába, elmesélnék Önöknek egy rövid történetet. 2018. április 23-án e-mailben kaptam egy hírlevelet, amelynek írója arról mesélt, hogyan sértették meg a szerzői jogait. Írt egy elektronikus könyvet, amelyet húszévnyi értékesítői tapasztalatra és sok-sok emberismereti tudásra alapozott. Több mint ötezren vásárolták meg, egyvalaki azonban nem csak a benne lévő információkra áhítozott.
(tovább…) Continue ReadingÓvatosan bánjunk a le igekötővel
Ezúttal a le igekötővel foglalkozom, amely a Nyelvművelő kéziszótár szerint „eredetileg mozgás, cselekvés lefelé irányulását […], illetve befejezettségét, befejeződését […] kifejező, a mai nyelvhasználatban – más igekötők rovására is – igen elterjedt igekötő”. Például a lemegy és a lekiált lefelé irányuló cselekvésre, mozgásra, míg a leír, legyőz valaminek a befejezettségére utal.
(tovább…) Continue ReadingA költészetről másként
Ma a magyar költészet napjával foglalkozom, természetesen a szokásostól eltérően fogom tálalni a témát. Először is szeretném kihangsúlyozni, hogy a megnevezést csupa kisbetűvel írjuk, ugyanúgy, mint a többi nevezetes nap, illetve ünnep, időszak és történelmi esemény nevét – olvasható a jelenleg érvényben lévő helyesírási szabályzatban. Tehát a világhálón is gyakran látott nagy kezdőbetűs írás helytelen.
(tovább…) Continue ReadingIfjúsági nyelv… Csak mértékkel!
Ma elsősorban az ifjúsági nyelvről lesz szó, amely főként szókincsében különbözik a köznyelvtől és a többi csoportnyelvtől. Mielőtt jobban belemerülnék a témába, szeretném tisztázni, hogy mit is jelent a csoportnyelv.
(tovább…) Continue ReadingTényleg olyan gyakran változnak a szabályok?
Amióta 2015-ben megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, többször is hallottam, hogy az MTA egyfolytában változtatja a szabályokat. Vajon tényleg így van? Mielőtt választ kapnának a kérdésre, ismét időutazásra hívom Önöket.
(tovább…) Continue Reading„Mindenre emlékszem, amely akkor történt…” Kerüljük!
A legutóbbi részben arról is szó volt, hogy manapság egyre gyakrabban használják az aki, ami, amelyik névmást az amely rovására. Jó példa erre a világhálón talált mondat: „A végrehajtás bármikor leállítható, ha a cég, aki ellen a végrehajtás elindult, megegyezésre jut azzal, aki kezdeményezte azt.” Az első aki helyett az amely illett volna ebbe a mondatba.
(tovább…) Continue Reading