Az elmúlt hetekben több Facebook-oldal is ötleteket adott arra, hogy mivel lehet tölteni a felszabadult időt. Rengeteg élő bejelentkezés volt különböző témákban, egyesek szemináriumokat vagy edzésmódszereket javasoltak, mások könyvcímeket sorakoztattak fel. Én egy rövid listát állítottam össze azokról a kézzel fogható vagy online szótárakról, amelyeknek hasznát vehetjük a mindennapokban, főként most, amikor az eddiginél is több időt töltünk a virtuális térben.
(tovább…) Continue ReadingÍzelítő a „járványszótárból”
Valószínűleg feltűnt, hogy az elmúlt hetekben igyekeztem a lehető legkevesebbet foglalkozni a koronavírus-járvánnyal. Olyan hanganyagokat szerettem volna előkészíteni, amelyek többé-kevésbé mentesek a jelenlegi problémáktól, főként azért, hogy ne terheljem én is Önöket ezekkel. Az egyik hallgatónk azonban jelezte, hogy kíváncsi a járványszótárra, ezért ma felvázolom, hogy milyen szavak, kifejezések terjedtek el az elmúlt néhány hétben… természetesen a teljesség igénye nélkül.
(tovább…) Continue ReadingÚjabb kulisszatitkok az idegen képzőkről
Múlt héten az idegen képzőkről beszéltem, azonban csak a főnévképzőkig jutottam el. A mai részt a melléknévképzőkkel kezdem. A latin eredetűek közül a leggyakoribbak közé tartozik az -ikus és az -ális. Például: esztétikus, harmonikus, mikroszkopikus, ideális, formális, monumentális, szezonális. Egyébként az -ikus képzős szavak egy része főnévvé vált, mint például a technikus, a fizikus és a patikus. A korábban említett ideális az eszményi, a szezonális pedig az idényjellegű szóval helyettesíthető; amennyiben lehetséges, használjuk a magyar változatokat.
(tovább…) Continue Reading„Van-e szükségünk a velük alkotott szavakra?” Az idegen képzők nyomában
Ma főként az idegen képzőkről lesz szó. A nyelvművelő szótár szerint mielőtt bármilyen szóhoz, kifejezéshez kapcsolnánk őket, fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy szükségünk van-e a velük alkotott szavakra, illetve adnak-e valami újat, valami többletet a magyar képzőkhöz képest.
(tovább…) Continue ReadingMosogat a szivacs?
Ma az -ó, -ő, illetve az -ós, -ős képzők kapják a főszerepet. Az -ó, -ő képzős melléknévi igenévvel kezdem, amely egyaránt vonatkozhat alkalmi, valamint rendszeres, állandósult cselekvésre, folyamatra.
(tovább…) Continue ReadingA szerénykedő nyelvhasználat és a mokkamester
Ma a szerénykedő nyelvhasználat lesz a főszereplő, amelyet mindenképp meg kell különböztetni a valóban szerény, tehát udvarias, tisztelettudó kifejezésmódtól.
(tovább…) Continue ReadingA magyar nyelv szépségei
Ma szeretném egy kicsit oldani az elmúlt napok, hetek feszült hangulatát, ezért számos nyelvi viccet gyűjtöttem össze. Őszintén bevallva jót tett nekem a keresgélés, és bízom benne, hogy a rendhagyó összeállításban Önök is találnak kedvükre valót.
(tovább…) Continue ReadingAz el igekötő számos arca
Ma az el igekötő lesz a főszereplő. „Eredetileg előre irányulást, távolodást fejezett ki. Ebből fejlődtek ki további jelentései: irányváltoz(tat)ás, a cselekvés megkezdése, tartóssága, lassú lefolyása, befejeződése, megszűnése” – olvasható a Nyelvművelő kéziszótárban. Például: elszalad, elfordít, elindul, elábrándozik, elbabrál valamin, elintéz, elsorvad, ellát valamivel.
(tovább…) Continue ReadingFőszerepben a nő
Ma a nőké lesz a főszerep, de csak a végén árulom el, hogy miért. A megnevezés, vagyis a nő szavunk – nőnemű felnőtt személy értelemben – ősi, uráli eredetű.
(tovább…) Continue ReadingIdegen szavak a magyar nyelvben
Ma az idegen szavak kerülnek nagyító alá. Egy-egy közülük annyira gyökeret vert a nyelvünkben, hogy úgy érezzük, mintha ősidők óta a magyar szókincshez tartozott volna. Mégis honnan vettünk át idegen szavakat? Egyebek között a török, a latin, a német, illetve a szláv nyelvekből.
(tovább…) Continue ReadingA kölcsönöz és a terjengős szerkezetek
Ma egy olyan ige a főszereplő, amellyel a terjengős szerkezetekben is találkozhatunk. A kölcsönöz szavunkra utaltam; alapjelentései: ’kölcsönad’, valamint a ’kölcsönkér, kölcsönvesz’.
(tovább…) Continue ReadingA házasságról és a szerelemről másként
Ma romantikusabb vizekre evezünk: szó lesz a házasság világnapjáról, a házasság hetéről és a Valentin-napról. Idén február 9–16. között van a házasság hete, és maga a kezdeményezés közel két évtizede indult Angliából. Célja, hogy Valentin-nap környékén minden évben egy hétig a házasság és a család fontosságára hívja fel a figyelmet. Természetesen a házasság világnapja sem maradhat ki, amelyet 1983 óta február 2. vasárnapján tartanak. Mindkét megnevezés, a házasság hete, illetve a házasság világnapja kis kezdőbetűkkel írandó, még akkor is, ha a világhálón néha másként jelennek meg.
(tovább…) Continue Reading