Farkas-Ráduly Melánia

„Örömteli, ha egy vállalkozás, amely szeretné felhívni magára figyelmet, áldozatot hoz, jó növényeket vásárol és kiteszi azokat az üzlet elé, de ez kevés.” Ezt a mondatot egy irodakertész honlapján találtam nemrég, amikor rákerestem az áldozatot hoz kifejezésre.

„1823. – Harminchárom éves. Csekei magányában megírja Himnuszát. A halhatatlan költeménynek a szabadságharc korától kezdve számos verses fordítása jelenik meg idegen nyelveken, örményre és héberre is lefordítják szövegét” – idéztem a Pintér Jenő magyar irodalomtörténete című könyvből.

„Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj” – találtam egy megszívlelendő idézetet Charlotte Brontëtól. Kevésbé választékos fogalmazással így hangzana: „Az élet túl rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj.”

Örömteli, eredményes új évet kívánok a hallgatóknak! „Fogyás és spórolás: Az újévi fogadalmak csodálatos világa” „A betonbiztos újévi fogadalmak titka” „Nem bukunk el, ha ezeket betartjuk: tippjeinkkel sikerülhet az újévi fogadalom” Egyebek között ez a három cím bukkant fel, amikor beírtam az újévi fogadalom kifejezést a legnagyobb internetes keresőbe. Ebből is látszik, hogy csínján kell bánni a fogadalmakkal ilyenkor, év elején.

Holnap lesz karácsony böjtje, azaz december 24-e, karácsony vigíliájának, Ádám és Éva napjának neve a népnyelvben. „Ősi hagyomány szerint 24-én éjfélig tartó szigorú böjti nap volt” – derül ki a Magyar Katolikus Lexikonból. A vigília egyébként a katolikus egyházban a nagyobb ünnepek előtti nap, rendszerint böjttel összekötve.

Napok óta – mint minden évben ilyenkor – egy Mikulást ábrázoló kép kering az interneten. Ezt írták rá csupa nagybetűvel, mintha a Nagyszakállú szavait idéznék: „Láttam a Facebook posztjaitokat! Helyesírási szótárt kaptok!” Mindkét mondat végén felkiáltójel van. Tulajdonképpen ez adta az ötletet ahhoz, hogy beszéljek az ünnepnevek, különféle jókívánságok helyesírásáról, hisz az elkövetkező hetek főként arról fognak szólni, hogy milyen formában köszönthetjük a családtagjainkat, barátainkat, ismerőseinket, alkalmazottainkat, esetleg az ügyfeleinket.

Miközben a mai téma után kutattam, az egyik cikkben rátaláltam Skoff Elza történetére. Az első bekezdésben csupán ennyit írtak róla: „Száztizenhat éve, 1905. november 19-én megszületett Skoff Elza, a Magyar Rádió bemondója, korrektor.” Később az is kiderült, hogy 1941 júniusától dolgozott a Magyar Rádióban bemondóként, emellett több nyelven beszélt.

„A reformkor egyik legnagyobb győzelme volt a magyar nyelv hivatalossá tétele” – ezzel a címmel jelent meg egy cikk 2020. november 13-án a Múlt-kor című történelmi magazin honlapján. Mivel szeptemberben volt tíz éve annak, hogy a Magyar Országgyűlés egy határozattal november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította, arra gondoltam, hogy a mai részben az anyanyelvünk kapja a főszerepet.