A magyar népmesék nyomában

A legutóbbi rész végén beharangoztam, hogy legközelebb nagyító alá kerül a magyar népmese napja, amelyet csupa kisbetűvel kell írni. 2005 óta, a Magyar Olvasótársaság kezdeményezésére ünnepeljük, és azzal a céllal indult útjára, hogy a népmesék fennmaradjanak, illetve a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozódhasson az új generációkra. Az ötletgazdák Benedek Elek születésnapját, szeptember 30-át jelölték ki az évről évre visszatérő jeles nap dátumának; a nagy székely mesemondó százhatvanöt éve, 1859-ben született Kisbaconban.

(tovább…) Continue Reading

Tamási Áron nyomában

A mai részben a százhuszonhét éve született Tamási Áronra összpontosítunk. A Kossuth-díjas író 1897. szeptember 20-án látta meg a napvilágot Farkaslakán. Kezdésként egy személyes történetet szeretnék megosztani Önökkel. Gyerekkoromban nagy kedvencem volt az Ábel-trilógia, vagyis az Ábel a rengetegben, az Ábel az országban és az Ábel Amerikában című kötetek, amelyeket a könyvtárból kölcsönöztem ki.

(tovább…) Continue Reading

Kilenc éve az új szabályokkal

Kilenc év telt el azóta, hogy 2015. szeptember 3-án a Magyar Tudományos Akadémia székházában hivatalosan is bemutatták a helyesírási szabályzat 12. kiadását. Én egy internetes vásárlás után ismerkedtem meg a kiadvánnyal: miután gyorsan végiglapoztam, megtaláltam a megváltozott helyesírású szavak jegyzékét, amely a 604. oldalon kezdődik.  Az egyik legnagyobb meglepetést a csoda szép kifejezés okozta számomra, ugyanis az új szabályzat szerint külön kell írni. Korábban egybeírtuk.

(tovább…) Continue Reading

A magyar fotográfia napján

Ma a magyar fotográfia napját ünnepeljük annak emlékére, hogy 1840-ben ezen a napon készült először fénykép Magyarországon, egy nyilvános rendezvényen. Száznyolcvannégy éve a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésén a jeles matematikus, Vállas Antal előadást tartott arról, hogy miként lehet fénysugarak segítségével maradandó képet alkotni egy ezüstözött rézlemezre, amelyet megvilágítás előtt fényérzékennyé tettek. Ugyanakkor bemutatta az első magyarországi dagerrotípiákat, amelyek a Dunát és a magyar királyi várat ábrázolták.

(tovább…) Continue Reading

Nagyító alatt a szuper

Négy évvel ezelőtt megismerkedtem a világ egyik legkreatívabb táncos edzésével, az Egyesült Államokból eredő Groove-módszerrel, azóta számos órát tartottam, és általában fontos, hogy lelkesítsem, ösztönözzem és dicsérjem azokat, akik szeretnék kipróbálni ezt a mozgásformát. Legtöbbször a szuper szavunk jut az eszembe, pedig rengeteg rokon értelmű szava van, elég csak rákeresni a szinonimaszotar.hu oldalon.

(tovább…) Continue Reading

Emlékezzünk a nagy mesemondóra!

„Lehet belőled nagy ember – és hadd legyen! –, de szív nélkül, szeretet nélkül igazán naggyá nem leszel. Ne bízd el hát magad, ha csodálják elméd tündöklését: sok fényes elme elhomályosult már, de a szív – jó vagy rossz –, megmarad utolsó dobbanásáig annak, ami volt első dobbanásakor.” Az elhangzott idézet Benedek Elektől származik, a nagy mesemondó néhány nap híján kilencvenöt éve, 1929. augusztus 17-én hunyt el Kisbaconban.

(tovább…) Continue Reading

Sportos különkiadás

Ma kizárólag sportos témákkal foglalkozom, elsősorban azért, mert javában zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság, illetve az úszó-Európa-bajnokság. Az említett megnevezéseket két kötőjellel kell írni, de természetesen egyszerűsíthetünk is, például mondhatjuk azt, hogy a labdarúgók Európa-bajnoksága, valamint az úszók Európa-bajnoksága, így mindkét esetben eltűnik az első kötőjel, a második viszont kötelező. Mi az oka ennek? A szabályzat szerint, ha egy tulajdonnév valamilyen jelöletlen összetételt alkot egy köznévvel, akkor a két tagot kötőjellel kell összekapcsolni.

(tovább…) Continue Reading