Ma nagyító alá kerül a magyar nyelv napja, amelyet minden év november 13-án ünnepelünk. Bevezetőként egy idézetcsokrot szeretnék átnyújtani Önöknek a magyar nyelv kapcsán…
(tovább…) Continue ReadingA kerékből kör lett – Dugonics András nyomában
Hallottak már Dugonics Andrásról? A piarista szerzetes, egyetemi tanár és – nem mellékesen – az első magyar regény írója egy nap híján kétszáznyolcvannégy éve, 1740. október 18-án született Szegeden; ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek a Tisza-parti városba.
(tovább…) Continue ReadingA magyar népmesék nyomában
A legutóbbi rész végén beharangoztam, hogy legközelebb nagyító alá kerül a magyar népmese napja, amelyet csupa kisbetűvel kell írni. 2005 óta, a Magyar Olvasótársaság kezdeményezésére ünnepeljük, és azzal a céllal indult útjára, hogy a népmesék fennmaradjanak, illetve a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozódhasson az új generációkra. Az ötletgazdák Benedek Elek születésnapját, szeptember 30-át jelölték ki az évről évre visszatérő jeles nap dátumának; a nagy székely mesemondó százhatvanöt éve, 1859-ben született Kisbaconban.
(tovább…) Continue ReadingAmikor a szív a főszereplő
Nyelvi rovatunk mai részének a főszereplője a szív, amelynek minden év szeptemberének utolsó vasárnapján van a világnapja; idén e jeles nap 29-ére esik. Természetesen a szív világnapja megnevezés mindkét szava kisbetűvel kezdődik, ugyanúgy, mint a többi ünnep, jeles évforduló neve.
(tovább…) Continue ReadingTamási Áron nyomában
A mai részben a százhuszonhét éve született Tamási Áronra összpontosítunk. A Kossuth-díjas író 1897. szeptember 20-án látta meg a napvilágot Farkaslakán. Kezdésként egy személyes történetet szeretnék megosztani Önökkel. Gyerekkoromban nagy kedvencem volt az Ábel-trilógia, vagyis az Ábel a rengetegben, az Ábel az országban és az Ábel Amerikában című kötetek, amelyeket a könyvtárból kölcsönöztem ki.
(tovább…) Continue ReadingKilenc éve az új szabályokkal
Kilenc év telt el azóta, hogy 2015. szeptember 3-án a Magyar Tudományos Akadémia székházában hivatalosan is bemutatták a helyesírási szabályzat 12. kiadását. Én egy internetes vásárlás után ismerkedtem meg a kiadvánnyal: miután gyorsan végiglapoztam, megtaláltam a megváltozott helyesírású szavak jegyzékét, amely a 604. oldalon kezdődik. Az egyik legnagyobb meglepetést a csoda szép kifejezés okozta számomra, ugyanis az új szabályzat szerint külön kell írni. Korábban egybeírtuk.
(tovább…) Continue ReadingA magyar fotográfia napján
Ma a magyar fotográfia napját ünnepeljük annak emlékére, hogy 1840-ben ezen a napon készült először fénykép Magyarországon, egy nyilvános rendezvényen. Száznyolcvannégy éve a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésén a jeles matematikus, Vállas Antal előadást tartott arról, hogy miként lehet fénysugarak segítségével maradandó képet alkotni egy ezüstözött rézlemezre, amelyet megvilágítás előtt fényérzékennyé tettek. Ugyanakkor bemutatta az első magyarországi dagerrotípiákat, amelyek a Dunát és a magyar királyi várat ábrázolták.
(tovább…) Continue ReadingNagyító alatt a szuper
Négy évvel ezelőtt megismerkedtem a világ egyik legkreatívabb táncos edzésével, az Egyesült Államokból eredő Groove-módszerrel, azóta számos órát tartottam, és általában fontos, hogy lelkesítsem, ösztönözzem és dicsérjem azokat, akik szeretnék kipróbálni ezt a mozgásformát. Legtöbbször a szuper szavunk jut az eszembe, pedig rengeteg rokon értelmű szava van, elég csak rákeresni a szinonimaszotar.hu oldalon.
(tovább…) Continue ReadingEmlékezzünk a nagy mesemondóra!
„Lehet belőled nagy ember – és hadd legyen! –, de szív nélkül, szeretet nélkül igazán naggyá nem leszel. Ne bízd el hát magad, ha csodálják elméd tündöklését: sok fényes elme elhomályosult már, de a szív – jó vagy rossz –, megmarad utolsó dobbanásáig annak, ami volt első dobbanásakor.” Az elhangzott idézet Benedek Elektől származik, a nagy mesemondó néhány nap híján kilencvenöt éve, 1929. augusztus 17-én hunyt el Kisbaconban.
(tovább…) Continue ReadingA sportos nyelvújítás nyomában
Június 23-án volt az olimpiai világnap, július 2-án a sportújságírók napját ünnepeltük, ráadásul javában zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság. Ahogy már sejthető, ma is sportos téma lesz, egyrészt azért, mert személyesen érint: 2006-ban kóstoltam bele először a sportújságírásba, és azóta is űzöm; jelenleg az egyik hetilap sportszerkesztője vagyok.
(tovább…) Continue ReadingA vizsgáktól a fesztiválokig
Mára olyan témákat választottam, amelyek rengeteg embert megmozgatnak… az első kettő szigorú szabályok közé szorított, a harmadik pedig többnyire a szórakozásról, lazaságról szól. Mire is gondoltam pontosan? A kisérettségire, az érettségire, illetve a különféle zenei, gasztronómiai vagy kulturális fesztiválokra.
(tovább…) Continue ReadingSportos különkiadás
Ma kizárólag sportos témákkal foglalkozom, elsősorban azért, mert javában zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság, illetve az úszó-Európa-bajnokság. Az említett megnevezéseket két kötőjellel kell írni, de természetesen egyszerűsíthetünk is, például mondhatjuk azt, hogy a labdarúgók Európa-bajnoksága, valamint az úszók Európa-bajnoksága, így mindkét esetben eltűnik az első kötőjel, a második viszont kötelező. Mi az oka ennek? A szabályzat szerint, ha egy tulajdonnév valamilyen jelöletlen összetételt alkot egy köznévvel, akkor a két tagot kötőjellel kell összekapcsolni.
(tovább…) Continue Reading