Bíró Béla

Már a görög válság kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a német kormányzat ? a befolyása alatt álló Európai Központi Bank révén ? a görögökre diktatórikusan kényszerítette rá akaratát, annak ellenére is, hogy Görögország eladósodásáért a németeket és a franciákat csaknem akkora felelősség terheli, mint a görögöket. A görög közvélemény kénytelen volt alávetni magát az úgynevezett Trojka diktátumainak. Azt, hogy a németek által kikényszerített megszorítások valóban eredményre vezethetnek, egyetlen felelős szakember sem tarthatja valószínűnek. A hatalmas, s a megszorítások következtében feltehetőleg tovább növekvő hatalmas adósság visszafizetésére nincs valóságos esély. (tovább…)

A Visegrádi Államok létrehozatala zseniális gondolat volt. A Kossuth és társai által megálmodott Duna-medencei együttműködés (sőt távlataiban talán valamiféle szeretni-valóbb Európai Unió) előfutárát láthattuk benne. Már maga a megnevezés is megkapó volt. Visegrád Magyarországon van ugyan, de a neve nyilvánvalóan szláv eredetű, így tehát a csoport másik három tagja számára is vonzónak tűnhet, hiszen mindhárman szlávok. Igaz, a szövetség még egy olyan pillanatban jött létre, amikor Magyarország ? a 89-es átmenetben játszott szerepéből fakadóan ? még valóban valamiféle vezérszerepre tarthatott igényt. (tovább…)

Minket efféle veszély még nem ?fenyeget?, mi itt, Kelet-közép Európában meglehetősen macsó társadalmakban élünk, a világ más tájain azonban egyre eltökéltebben halad előre egyfajta ? nem anya-, hanem nőjogú ? társadalom (femmiarchátus) kialakulása. A német Phoenix tévé adatai szerint a nők éves átlagban 1 százalékkal növelik az előző évhez viszonyított részvételüket társadalmaink irányításában. (tovább…)

Németország a Wilkommenskultur, magyarán egyfajta üdvözléskultúra lázában ég. A Willkommen-t ugyan magyarra ?Isten hozott!?-ként is lehet fordítani, de az már rögtön zavart okozhat, hiszen máris felvetődhet a kínos kérdés, hogy kinek az istene? S a választ követően egyáltalán nem bizonyos, hogy továbbra is kivétel nélkül szívesen látjuk egymást. (tovább…)

Románia közismerten az euró-atlanti kurzus éltanulója. Nemcsak katonai kiadásait igazítja hozzá késedelem nélkül a NATO elvárásokhoz, nemcsak az orosz veszedelem súlyosságát érzi mélyen át, nemcsak az etnikai alapú autonómiákat utasítja el, de Magyarország migráns-kérdésben elfoglalt álláspontját is lelkesen ostorozza?

Ez előtt a háttér előtt kissé különösnek tűnik, hogy hazánk, bár az ország területét teljesen elkerülte az Európába irányuló menekülthullám, az első éltanulói gesztust követően mintha elkezdett volna visszakozni. (tovább…)

A menekültválság méretei lassan minden korábbi várakozást felülmúlnak. A bevándorlás az európai politikai elitet teljesen felkészületlenül találja. Az érintett államok egymásra mutogatnak, igaz, az alkalmat, hogy üthetnek egyet Magyarországon, egyikük sem mulasztja el. A bevándorlással szembeni magyar álláspontot még a német sajtóorgánumok többsége is arra próbálja felhasználni, hogy a német rokonszenv és segítőkészség nagyszerűségét domborítsa ki. (tovább…)

Európát egyre meghökkentőbb méretekben özönlik el a bevándorlók. Ilyen mérvű népvándorlásra még a legpesszimistább vagy optimistább (nézőpont kérdése) kommentátorok sem számíthattak. A pesszimisták nyilván a nemzetvédők. Az állampolgári nemzet hívei az optimisták táborát gyarapítják, hiszen a beözönlő arabok, akiket egyébként maguk is vehemensen utálnak, reményeik szerint Európa kulturális nemzeteit fogják záros határidőn belül ?destabilizálni?, azaz a nacionalistákat hozzák ?kilátástalan? helyzetbe. Az európai jogrendszer liberalizmusa ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy üldöztetésére hivatkozva bárki teljesen legálisan átlépje az európai határokat és az általa kiválasztott országban menedékjogért folyamodjon. (tovább…)

Úgy tűnik, hogy a fordulat, melyben néhány hete még magam sem reménykedtem, mégiscsak bekövetkezhet.

A környezeti válság ugyanis olyan méreteket öltött, hogy már a környezetszennyezés radikális megfékezését legvehemensebben elutasító két ország, az Amerikai Egyesült Államok és Kína sem dughatja tovább homokba a fejét. Mindkettő úgy döntött, hogy visszafogja a káros anyag kibocsátást. (tovább…)

A magyar reformok, amint azt a vízcsapok is dalolják, működnek. Ismét dübörög a gazdaság. Az első dübörgés is gyanús volt, ez a második sem kevésbé. De ki vagyok én, hogy bármelyiket is kétségbe vonhattam volna, illetve vonhatnám. Az utóbbiról ráadásul úgy tűnik, van is benne némi igazság. (tovább…)

Hetven éve dobta le az amerikai hadsereg Hirosimára és Nagaszakira első (és Istennek hála egyelőre az utolsó) két ? hadművelet kertében felrobbantott ? atombombát. A pusztítás elképzelhetetlen méretű volt. A 12, illetve 15 tonna trinitrotoluelnek megfelelő pusztító erejű bombák a földdel tették egyenlővé a két sűrűn lakott japán várost. Hirosimában legalább egy 20 000-es katonai garnizon is állomásozott, Nagaszakiban azonban még katonák sem voltak. A civil áldozatok száma összesítve is legalább hatszorosa volt a katonákénak. Az áldozatok közt volt 20 amerikai, holland és brit hadifogoly is. A többség azonnal elpusztult, de a sugárfertőzés még évtizedekig szedte áldozatait. (tovább…)