Bíró Béla

A múlt héten ünnepeltük a Magyar Kultúra Napját. Magam is részt vettem az ünnepségeken, s el kellett gondolkodnom azon, hogy mit is ünneplünk tulajdonképpen? Mi is az a jelenség, melyet a kultúra szóval illetünk? És milyennek kell lennie a kultúrának, ha ráadásul még magyar is?  (tovább…)

A napjainkban zajló politikai viták folyamatosan értékekről szólnak. A szembenálló felek mindegyike ?európai értékekre? hivatkozik.

A liberálisok számára az európai szabadság legfőbb garanciája az egyéni akarat korlátlansága. Minden, ami az egyén önérvényesítésének útjában áll, negatív érték, s ekként elutasítandó. A liberalizmus egyetlen korlátot hajlandó elfogadni: szabadságunk addig terjedhet, amíg mások szabadságát nem korlátozza. (tovább…)

Angela Merkel még abból az erősen túlzó és ideológiai elfogultságokra alapozott hipotézisből indult ki, hogy minden bevándorló menekült, s ekként a Willkommenskultur Németországa az észak-afrikai háborúk borzalmai után a biztonságot, jólétet, a nyugalmat fogja számukra jelenteni. Azaz ? az Amerikai Egyesült Államokba évszázadokon át betelepedett eltérő nyelvű, kultúrájú, sőt bőrszínű bevándorlókhoz hasonlatosan (itt nem a négerekre, hanem a kíniakra, japánokra, indiaiakra, vietnamiakra etc. gondolok) ? a jövevények lelkesen beolvadnak a német nemzetállamba. (tovább…)

A történelmi folytonosság töretlen. Az 1915-ös esztendő azzal telt, hogy a nemzetközi, és előkelő helyen az európai nyilvánosság továbbra sem volt képes a kortárs világ problémáit következetesen átgondolni, és a racionális megoldásokat kigyöngyözni. Még az egyetlen valóban sikernek nevezhető fejlemény a párizsi klíma-csúcs eredményessége is vitatott? (tovább…)

Párizsban döntés született. Ami ? egy inkompatibilisnek tűnő érdekek és értékek mentén ellenséges táborokra szétesett világban ? olyan teljesítmény, mely mégiscsak némi optimizmusra jogosít. Arra utalhat, hogy az emberiség mint a biológiai civilizáció legkomplexebb és ekként legintelligensebb képződménye mégiscsak egységes egész gyanánt létezhet.   A kollektív öngyilkosság veszélye a pillanat konfliktusaiba merevedett államokat ? az emberiség organizmusának szerveit ? képes valamiféle planetáris öntudattá kovácsolni. (tovább…)

Időnként a magyarországi sajtóban is közlök írásokat, s a 90-es évek elején, még bukaresti tanárként, a Timpul című napilapban is heti rendszerességgel közöltem jegyzeteket. A kölcsönös kétnyelvűségre vonatkozó ötleteimmel mindkét (egyébként nem különösebben nacionalista) olvasóközönséget sikerült sokkolnom.

Rá kellett ébrednem, hogy egy többségi állampolgár (nemzetiségétől függetlenül) ezzel a fogalommal egyszerűen nem tud mit kezdeni. Angolul, franciául, németül megtanulni sikk, de magyarul, szlovákul, szerbül, románul…, no de kérem! (tovább…)

Az emberi társadalmak létének alapja az erkölcs. Az erkölcsi kategóriák pedig az igazságérzeten alapulnak. Hosszú időn át úgy vélték, hogy az igazságérzetet, illetve az önzetlenséget, az erkölcs e két legfontosabb kategóriáját megalapozó empátia genetikai eredetű. A tudósok számára azonban komoly rejtélyt jelentetett, hogyan is alakulhatott ki, és főként egy mindinkább egyéni önzésre alapozott világban hogyan maradhatott fenn az igazságérzet és az önzetlenség?  (tovább…)

Újra és újra elhisszük, hogy biztonsági rendszereink képesek megvédelmezni bennünket a terrorizmustól. Társadalmaink hosszú évek óta a biztonság jelszavával szolgáltatják…

A három napon át Bukarestben tárgyaló német parlamenti küldöttség vezetője, Günther Kirchbaum arra a kérdésre, hogy a küldöttség miért nem óhajtott találkozni Victor Ponta államfővel, azt válaszolta, hogy Pontának ?más intézményekkel van tárgyalnivalója?. Ami egyértelműen arra utal, hogy Pontának még az Orbán Viktor elleni ? a nagy német tévéadók által is többször sugárzott ? amerikai kirohanása sem sokat használhatott. (tovább…)

A migránsválság az Európai Unió legfontosabb fogyatékosságait hozta felszínre. A brüsszeli bürokrácia ugyanis az utóbbi években a nélkül próbálta egységesebbé tenni Európát, hogy ennek az egységesítésnek az egyes tagállamokban sikerült volna megteremteni a társadalomlélektani, ideológiai, politikai feltételeit. Ahhoz ugyanis, hogy Európa a szó demokratikus értelmében valóban egységessé váljon, mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy ? a közös érdekek tudatosításával párhuzamosan ? az egyes országok közti érdekellentétek is világosan körvonalazódhassanak. (tovább…)