Bíró Béla

Trump győzelme továbbra is az egész világot izgalomban tartja. Nem csak az Európai Unió vezetői tanácstalanok, nem csak Putyin eufórikus, nem csak a sokéves liberális karanténból kiszabadult Orbán Viktor készülődik Washingtonba, de a mi Gigi Becalink is elérkezettnek látja a pillanatot, hogy ? Trumppal való hasonlóságaira alapozva ? megnövekedett esélyekkel lépjen ringbe az állami főhatalomért. (tovább…)

A kortárs világ az ?egyenlőség, testvériség, szabadság? felvilágosodásban kanonizált értékein alapul. Ezek az értékek azonban nem maguktól értetődően tartoznak össze. A társadalmi gyakorlatban csak akkor válhatnak összeegyeztethetőkké, ha nem dogmák, hanem a konkrét helyzetekhez alkalmazható fogalmak gyanánt értelmezzük őket, melyeket folyton változó súlyozással illesztgetünk egymáshoz. Ad abszurdum fokozva mindhárom kategória antiértékké torzítható. (tovább…)

Trump győzelme, bár az Egyesült Államok belső viszonyainak ismerői számára várható volt, az értelmiségi közvéleményt a szó szoros értelmében arculcsapásként érte. Annál is inkább, mert szinte a teljes sajtónyilvánosság ? gyakorta a sajtóetika elemi szabályait is megszegve ? Hilary Clinton mellett tette le a garast, s annyira meg volt győződve igazáról, hogy Trumpot az utolsó pillanatokig nem volt hajlandó esélyesnek elfogadni sem. (tovább…)

A bajor Keresztény Szociális Unió múlt hét végén lezajlott kongresszusa és az amerikai választási kampány finise arra készteti a politikai folyamatok megfigyelőjét, hogy ha eddig nem tette volna is, alaposan elgondolkodjon a demokrácia esélyein. A klasszikus demokráciával már többen is leszámoltak. A legismertebb ilyen jellegű kísérlet talán Colin Crouch angol politikatudományi professzor Posztdemokrácia című könyve, melynek már a címe is magáért beszél. (tovább…)

A férfiak és nők közti egyenjogúság a felvilágosodás óta eltelt évszázadok erőfeszítései ellenére is meglehetősen vontatottan halad. Szakemberek számításai szerint még legalább 170 esztendőre lenne szükség ahhoz, hogy a nők társadalmi-gazdasági életben játszott szerepe, s nem utolsó sorban azonos munkáért járó javadalmazása minden szempontból azonossá válhasson a férfiakéval. (tovább…)

1956 októberében a romániai magyarság legelfogultabban baloldali személyiségei is ösztönösen és azonnal a forradalom oldalára álltak. Budapest népében mindannyian önmagukra ismertek. Úgy érezték (magam is még majdnem kisgyerekként ? és illegalista szülők leszármazottjaként is ? úgy éreztem), hogy ha ott lennénk, mi is azt tennők, amit a budapestiek. Meg voltunk győződve róla, hogy a király végképp meztelen: a magyarországi forradalom a diktatúra vége. (tovább…)

Tuzson Bence, a magyar kormány kommunikációjáért felelős államtitkára nemrég az M1 televízió nyilvánossága előtt fejtette ki, hogy mielőtt a kormány elhatározta, hogy az Országgyűlés elé terjeszti a kötelező kvóták elutasításának jogi feltételeit megteremtő alkotmánymódosítások tervezetét, más európai államok alkotmányait is megvizsgálta. Hasonló kitételekkel több esetben is találkozott. (tovább…)

Az Európát mind kínosabb helyzetbe hozó bevándorlási válság fokozatosan rákényszerít bennünket, hogy a kultúrák lényegéről és társadalmi szerepéről elgondolkodjunk. A kultúra-fogalmat a huszadik század második fele óta kerülni illik. Norbert Élias A civilizáció folyamata című alapművében a kultúrát a civilizációval állítja szembe, s csupán a civilizációt hajlandó a modern kor követelményeihez alkalmazható fogalom gyanánt elfogadni. (tovább…)

Hogy micsoda észbontó zűrzavar kavarog a mai Európában (s háttérként) az Amerikai Egyesült Államokban, azt mi sem szemléltethetné beszédesebben, mint két ? az elmúlt héten nyilvánosságra került ? politikai nyilatkozat.

Az egyik a modern nemzetállami eszme szülőhazájából, Franciaországból származik. Franciaország volt államelnöke, az újabban ismét a gallok első számú emberének státusára ácsingózó (francia rajongói által Sarko-nak becézett) Sarkozy ?integráció?-ellenes ingerültségében egyértelműen az asszimiláció mellett tette le a garast. (tovább…)

Magyarországon most zajlik az úgynevezett kvóta-ellenes kampány. Valószínűleg én magam is nemmel szavazok majd. Nem azért, mert nem szeretnék idegeneket befogadni, hanem egyszerűen azért, mert törvénytisztelő embernek tartom magam, s ekként az illegális bevándorlást kénytelen vagyok elutasítani. A modernitás talán legnagyobb vívmánya a jogállam. Csupán a jogállam teremthet megfelelő kereteket a demokrácia, a társadalmi igazságosság, az állampolgári összetartozás-érzés számára. (tovább…)

Az európai gondolat nagyszerűségének legmeggyőzőbb bizonyítéka, hogy az alapszerződés ? államok közti egyenlőségre, kölcsönös bizalomra, vétójogra és egyéb mélységesen demokratikus eljárásokra alapozott ? elvei az államszövetség szétesésének kockáztatása nélkül megsérthetetlenek. (tovább…)

A román nyilvánosságot két ? világra szóló ? botrány foglalkoztatja. Egyik az ? eredetileg Törökországba telepített ? amerikai atomrakéták Romániába való áttelepítésének híre, a másik, az Iszlám Állam terroristáival folytatott román fegyverkereskedelemről készített Sky News riport (a hivatalos álláspont szerint álriport) problémája. (tovább…)