Az áttörés

Az ország minden városában gyakori látvány és nehezen feledhető hang: villog és szirénázik a mentőautó, az életveszélyben levő beteggel rohan a kórházba. Vannak, akik gépjárművükkel félreállnak, vannak, akik megfeledkeznek kötelességükről, de a száguldás előbb-utóbb a sürgősségi osztály előtt végződik. Itt a szolgálatos orvos megvizsgálja a hordágyon betolt beteget és próbálja minél gyorsabban eldönteni, mi a teendő. Nem csupán közvetlen vizsgálatának eredményeire, hanem az előzményekre is szüksége lenne ahhoz, hogy minél pontosabban tudja felállítani a kórismét és előírni a kezelést, a legtöbbször pedig igen hasznos lehet az is, ha menetközben a kórházban már jelen nem levő kollégáival is tudna tanácskozni. Mindez most lehetségessé válik azzal az egészségügyi informatikai rendszerrel, amelyet több millió lejes európai program és fél évtizedes munka eredményeként, először az országban, Hargita megyébe vezettek be és amely összeköti nem csupán a megye nagyobb kórházait, hanem bejelentkezés után bárhonnan igénybe veheti a teljes egészségügyi személyzet is. Visszatérve a példára: a beteg adatainak felvétele után a mentőorvos vagy kisérője ? ahogyan az informatikában mondani szokás, valós időben, tehát azonnal ? megnézheti akár a mellette levő számítógépen, akár bármiféle mobil eszközön betegének bármelyik kórházban feljegyzett kórtörténetét, ezeket ugyanis adattárokban összesítik, ha pedig gyors elektromos, ultrahangos vagy különböző képalkotási vizsgálatot végez, akkor annak eredményeit azonnal tovább küldheti szakértőknek konzultációra. Nyugat-Európa legtöbb országában ez a digitális informatika már nem jelent újdonságot, mifelénk azonban ilyen tekintetben csak most született meg az áttörés a csíkszeredai megyei kórház, a Hargita Megyei Tanács és két bukaresti info-cég hosszas együttműködésének köszönhetően. A megyei kórházban elhelyezett rendszerközpontban, valamint más városok kórházaiban közel húsz ezer beteg adatait tárolják, a program életbeültetése során pedig nem csupán az adatkezelést és közvetítést, a belső egészségügyi kommunikációt foglalták új rendszerbe , hanem tekintetbe kellett venni mindazokat a változásokat, ha úgy tetszik, reformokat is, amelyekben mifelénk az egészségügy egyáltalán nem szűkölködik. Így a családorvosi rendelőkkel, a gyógyszertárakkal, az egészségügyi biztosítóval is kapcsolatba kerülhető hálózatba sikerült befoglalni az időközben megjelent egészségügyi kártyákat és más változtatásokat, ugyanakkor olyan román és magyar nyelvű honlapot islétrehoztak, amelyen keresztül, megfelelő azonosítás nyomán, a beteg akár a saját kórlapjába is betekinthet. Sőt mi több, a családorvosoknál immár online is előjegyeztetheti magát, illetve választ kaphat különböző időpont javaslataira. Ez a honlap egyébként olyan közösségi oldallá is válhat, amelynek keretében egymástól távol levő orvosok beszélhetnek meg mobiltelefonjaikon, vagy számítógépeiken egy-egy bonyolultabb esetet. A rendszer beindítását természetesen a felhasználó egészségügyi személyzet alapos felkészítése is megelőzte, a felügyelet, a karbantartása pedig folyamatos és a tapasztalatok kielemzése nyomán szinte biztosra vehető, hogy az ország más megyéibe is bevezetik. A hazai egészségügyben egyébként a vérellátástól a szervátültetésig számos más informatikai rendszer is működik, és ha gyakran bosszankodunk is a felszín időt rabló összevisszaságán, azért ne feledjük: még nem a várt ütemben, még nem az igényelt költségvetési hányad szintjén, de a romániai egészségügyi szolgáltatások is korszerűsödnek?