Közeledik Arany János születésének az évfordulója… A magyar irodalom egyik legismertebb alakja 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán, kétszáz évvel később, 2017-ben Arany János-emlékévet ünnepeltünk az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia döntésének köszönhetően.
A Toldi szerzőjéről egyebek között ez olvasható a Pintér Jenő által írt Magyar irodalomtörténet című tudományos rendszerezésben: „Elbeszélő költeményei a magyar epika csúcspontjai. Lelkekbe vésődő meséket költött, halhatatlan magyar alakokat teremtett, ragyogóvá tette a múltat. Hol borús képzeletének képeivel népesítette be történeteit, hol humorának aranyszálaival szőtte át mesemondását. Kompozícióinak tökéletessége, előadásának varázsa, verselésének értékei elavulhatatlanokká teszik költeményeit. Munkáiból örök költői szépségek tűnnek elő.”
Eddig tartott az idézet, most pedig kiderül, mit vallott az anyanyelvről Arany János, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára is volt… 1875-ben kihangsúlyozta, hogy „…a legszigorúbb orthológia sem tilthatja meg, hogy a költő, ha lelke van, olykor a hevülés percében vagy jellemző kifejezés okáért új szót és szólamot ne teremtsen…”.
A folytatásban kitérek Révai Miklósra, aki kétszázhetvenöt éve, 1750. február 24-én született az akkor Torontál vármegyéhez, jelenleg pedig Temes megyéhez tartozó Nagyszentmiklóson.
A piarista szerzetes nyelvészként is maradandót alkotott: a máig élő szóelemző helyesírási alapelvet képviselte, ugyanakkor a Magyar irodalmi régiségek című művében közreadta legrégebbi összefüggő nyelvemlékünket, a Halotti beszédet, s a szöveget tudományos magyarázatokkal látta el. E könyv kapcsán emlegetik a magyar történeti nyelvészet alapítójaként.
Számos tankönyv, egyebek mellett egy ábécéskönyv, valamint egy helyesírási és ékírási könyv fűződik a nevéhez, sőt a helyesírás és a nyelvtudós szavunkat, illetve a zs betű jelenlegi formáját is neki köszönhetjük. Emellett ő volt az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztője.
A mai rész vége felé egy Révai Miklósnak tulajdonított, elgondolkodtató idézetet szeretnék megosztani Önökkel: „Tudjad azt […], mi nagy ára minden / Legkisebb percnek, s takarékos óva / Töltsed idődet.”