Még nem dőlt el, hogy lesz-e Trump-Putyin találkozó, ezt majd a világpolitikai helyzet pillanatnyi alakulása, az amerikai és az orosz elnök stratégiai és taktikai játszmája dönti el. Ha meglesz mindkét oldalról a szándék, akkor következik csak igazán a gyakorlati, prózai feladat: meghatározni a helyszínt, eldönteni, hogy talán Budapesten, Pozsonyban, vagy máshol szavatolható a legjobban a két vezető biztonsága, testi épsége. Mert e két személy, bármennyire is biológiai lény, jelképe országának és a hatalomnak. Ezért is mondják úgy, hogy „megtestesíti”. Márpedig egy megtestesült jelképet biológiailag is óvni kell.
Ezért válik egyre értékesebbé a testőrök szakmája. Nevüket nem fogják megörökíteni a krónikák, munkájuk sikerét az jelzi, ha nem történik semmi rendkívüli, kudarcukat pedig az, ha mégis történik valami rendkívüli. Ez utóbbi esetekben kerülnek csak be a hírekbe. Gondoljunk azokra a védő emberekre, akik nem tudták megóvni az egykori Kennedy elnök vagy Jichak Rabin volt izraeli miniszterelnök életét, vagy akik maguk is áldozatul estek a hetvenes években az Aldo Moro olasz kereszténydemokrata vezetőt elrabló terroristáknak.
Márpedig a testőri szakma ősiségét illetően vetekszik azzal a másik mesterséggel. Már az ókorban is különleges, bizalmi szerep jutott a királyok, császárok testőreinek, azoknak a fegyvereseknek, akik, ha kellett, életük árán is megvédték az uralkodót. Julius Caesar is jobban tette volna március idusán, ha nem megy személyi védők nélkül a szenátusba, túlságosan biztos volt önnön diktátori védettségében, így az akkori honatyák felbérelt merénylők helyett saját tőreikkel fosztották meg testétől az önkényuralmat. Sokan vigyáztak viszont VII. Kelemen pápára, aki ellen 1527-ben V. Károly seregei támadást indítottak, elfoglalták a Szent Péter-bazilikát és a Vatikán környékét. Az egyházfő testőrségét ellátó svájci gárda elkeseredetten próbálta feltartóztatni őket. A 189 svájci gárdistából csak 42-en maradtak életben, ők menekítették ki a pápát egy titkos folyosón át a biztonságos Angyalvárba. Hősiességük emlékére a svájci gárda ma is középkori egyenruhát visel.
Tény, hogy személyeket védeni ma vonzónak tűnő szakma, még a fiúgyerekek is sokszor azt játszák drótos fülhallgatóval a fülükben. Az interneten megannyi interjú olvasható a mai testőri munka kulisszatitkairól. Az Erdélyi Napló tavaly nyári számában szólaltatott meg olyan magyar testőröket, akik az elmúlt évtizedekben a Magyarországra látogató II. János Pál pápát, George Bush volt amerikai elnököt védték, vagy még korábban, Kádár János utazásait biztosították. Elmondták: a személyvédelmi szakemberek nemcsak akkor állnak a védett személy mellett, amikor beszédet mond, hanem a nap minden órájában. Nagy részben „öltönyös munkáról” van szó. Szó szerint izzasztó feladat például ha az óvandó ember nyári hőségben kíván futni, kocogni, a testőröknek öltönyben, lövedékálló mellényben, fegyverrel kell vele tartaniuk. De este is rendelkezésre kell állniuk, ha emberük éjszakai bárban akart mulatni.
Persze voltak olyan vezető politikusok, akik fittyet hánytak a biztonsági szempontokra, ezzel viszont a testőrök munkáját tették lehetetlenné. Idősebb kortársaim talán emlékeznek Fidel Castro kubai elnök hetvenes évekbeli budapesti látogatására. A túlságosan is „laza” gerillavezér fogta magát, és egyedül indult neki a budapesti éjszakának, nem kis riadalmat okozva a magyar biztonságiaknak.
Ínyenc téma a sajtóban a női testőrök különleges helyzete. Hírnévre tett szert Jacquie Davis, aki az Egyesült Királyság első női testőre volt, többek között védte már Nicole Kidmant és a brit királyi család tagjait is. Három évtizedes, 1980-ban indult pályafutásának szerte a világon szerzett tapasztalatait felhasználva készítette a Netflix a Close című sorozatát. Magyarországon is működik már jónéhány éve csupa nőkből álló őrző-védő cég. Kínában is egyre divatosabb női testőröket alkalmazni, akik akár életük árán is megmenteik gazdáikat. De ahhoz, hogy eljussanak odáig, fájdalmas, megalázó és embert próbáló kiképzésen kell részt venniük. Azt mondják, a testőrség a kevésbé gazdag családból származó kínai nők számára hatalmas lehetőséget ad arra, hogy kitörjenek a szegénységből.
Szakmán belül is sokan látják úgy, hogy a női testőrök alkalmazása bizonyos szempontból előnyösebb, mint ha csak férfiak állnák körül a védendő személyt. A nők jobban el tudnak vegyülni, mint a kigyúrt testű pasasok, több szerepet is el tudnak játszani, például titkárnőnek vagy pincérnőnek álcázva magukat képesek készenlétben állni. A hetvenes-nyolcvanas években „jópofa” dolognak tűnt, hogy Moammer Kadhafi volt líbiai vezetőt nőkből álló, úgynevezett Amazon Gárda védte. Csak a zsarnok bukása után derült fény, hogy a látszat mögött megalázó valóságban volt részük e gárda tagjainak, akiket egyébként hivatalosan Forradalmi Apácáknak neveztek. Szüzességi fogadalmat kellett tenniük, de a nagy vezér gondoskodott arról, hogy a saját maga által kiválasztott, teljes elszigeteltségbe helyezett női testőrök ne maradjanak szüzek.
Megszoktuk, hogy ma általában a híres művészemberek, énekesek, filmsztárok is testőröket fogadnak. Persze a maffiavezérek mellett is ott haladnak a védelmükre szerződött „gorillák” az alvilági konkurencia miatt. Egyes viszonylag híres személyek számára olykor státusszimbólum testőrökkel kísértetni magukat még akkor is, ha fene sem akarja megtámadni őket. Persze álmodozhatunk egy olyan álombeli világról, amelyben nincs szükség másokért teljes munkaidőben élő-haló emberekre. De a mai testőröknek nyugodt lehet álmuk: ha az Ukrajnában zajló háború megoldatlanságára, a földi klímát fenyegető veszélyekre, a kínai, orosz, amerikai világfelosztó reményekre és általában a túlnépesedés ellehetetlenítő következményeire gondolok, még sokáig lesznek nagyhatalmú testek, amelyeket védeni kell, a testőrök kenyerét egyelőre nem veszélyezteti semmifél álombeli, erőszakmentes világ gyors eljövetele.