A 16. században épült svédországi Gripsholm kastély manapság a világ legnagyobb portrégalériájának az otthona. Magyar történészek tanulmányai gyakran megemlítik, hogy húzódik itt egy olyan folyosó, amelynek falairól a vesztfáliai béketárgyalások követei néznek le a látogatóra. A sok sötétruhás, csipkegalléros, hegyes kecskeszakállt viselő férfi alkotta egységes látványt csak két portré töri meg, mindkettőjükön a pödrött bajusz alatti tömör szakállt látni, ruházatuk élénk színekben pompázik. Az egyik Dániel János, a másik Jármi Ferenc arcképe, a két követ küldője pedig nem más, mint I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, akinek neve szerepel a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai békeokmányokban.
A hosszú tárgyalások eredményeként létrejött két- és többoldalú egyezmények, még ha meglehetősen hosszú távon is, de utat nyitottak a független államokból álló új Európa megteremtéséhez és többek között Erdély önálló államiságát is elismerték, szuverén országnak tekintve.
Dehát én most ebben a jegyzetben nem a középkor történelmének egy fontos szakaszát szeretném vázolni, hanem csupán azért tekintek vissza erre az időszakra, mert kedden késő délután Csíkszeredában, a 400 éves Mikó vár udvarán intézményvezetők, városgazdák, politikusok, muzeológusok gyakran emlegették a vesztfáliai békét, mint Erdély aranykorának a kezdetét egy olyan nagyszabású kiállításnak a megnyitóján, amelyen magyarországi és erdélyi múzeumok most, a huszonegyedik században, tárgyaikban is úgymond egy helyre hordták a korszak aranyát.
Ugyanis Fejedelmek aranya. Uralkodói reprezentáció Erdélyben ez a címe annak az igen látványos, több termet megtöltő tárlatnak, amelyen az érdeklődők több száz korabeli pénzveret mellett kiemelkedő értéket képviselő ötvöstárgyakat és különböző díszfegyvereket is megtekinthetnek. A pénzérmék különösen értékesek, hiszen magukon viselik a fejedelmek portréit, a középkorban a pénzverés, a pénzkibocsátás volt a legbiztosabb útja-módja annak, hogy a fejedelem kiléte a legeldugottabb településekre is eljusson. Különösen jelentős ebben a tekintetben a budapesti Pénzmúzeum több mint kétszáz darabot számláló 16-17. századi erdélyi tallérgyűjteménye, amelyet egy magángyűjtőtől vásároltak meg.
A Csíki Székely Múzeum egyébként immár egy esztendeje különböző nagyszabású kiállításokkal és rendezvényekkel ünnepli az intézménynek otthont adó Mikó vár fennállásának 400. évfordulóját és úgy tervezték, hogy ez a hosszú hónapok alatt előkészített kiállítás tegye majd fel a koronát a sorozatra. És hogy éppen így történt, arról bárki meggyőződhet, ha egészen július közepéig betekint majd a kiállításra, amely ezt követően nem akárhová, hanem a nemrég szépen felújított marosvásárhelyi Kultúrpalotába vándorol.
A megnyitón sokat és sokszor emlegették a hagyományt, a történelem tanulságait, többször vontak kézenfekvő vagy kissé erőltetett párhuzamokat a ma Európájával. De ami ennél fontosabb: kiderült az is, hogy a Communitas Alapítvány jóvoltából negyven erdélyi iskola diákjai vehetnek részt az Erdély aranykorával kapcsolatos vetélkedőkön és meg is látogathatják majd a kiállítást, hogy a múlt üzenete a jelen és a jövő számára is megmaradjon.