Idén december 22-én hajnalban lépünk át a csillagászati télbe. Az év leghosszabb éjszakája vár ránk, az elkövetkező időszakban viszont lerövidülnek a végeláthatatlannak tűnő téli esték, és lassú léptekkel közeledik a tavasz.
Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriuma szerint „a Nap – a mi földrajzi szélességünkön – délkeleten kél, délnyugaton nyugszik, és a Baktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. […] A déli félgömbön ez a nap a nyár közepe. Mi a gyakorlatban december 1-jétől számítjuk a telet (meteorológiai tél), a kínaiak és a régi kelták november elejétől. Az ő naptárukban a téli napfordulat az évszak közepe”. A téli napforduló különben a legtöbb ősi vallás egyik legalapvetőbb ünnepe volt, és azt hirdette, hogy a sötétség felett mindig úrrá lesz a világosság.
Természetesen nem feledkezhetek meg a közelgő jeles napról. A Magyar Katolikus Lexikon szerint a 325-ös niceai zsinat tette karácsony napjára a születés ünnepét, hogy az emberré vált Istent magasztalja. A döntést azonban nem volt könnyű meghozni, mivel egyes vélemények szerint Jézus december 20-án született, mások viszont úgy vélték, hogy április 18-án vagy 19-én, de november 25-e és január 6-a is felmerült a világrajövetelének dátumaként. Végül december 25-ét jelölték meg az ünnep napjának, ezzel is ellensúlyozva a téli napforduló alkalmával tartott pogány ünnepet.
Noha magas érzelmi töltet fűződik hozzá, a szabályzat szerint magát a megnevezést kis kezdőbetűvel írjuk, ugyanúgy, mint a többi ünnep, nevezetes nap, történelmi esemény, időszak nevét. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy sokan nemcsak a karácsonyt, hanem a többi szót is nagybetűvel kezdik az ünnepi jókívánságaik szövegében, ami helytelen.
Egyébként idén december 24-én gyújtjuk meg a negyedik gyertyát az adventi koszorún, ami azért is különleges, mert szenteste is aznapra esik. Rá egy hétre már a szilveszteri mulatságok zajlanak, január elsején pedig boldog új évet kívánunk egymásnak. Ha írott formában küldünk jókívánságot, mindenképp különbséget kell tenni a különírt új év és az egybeírt újév között. A különírt változat rövid idő óta tartó évet jelent, míg az egybeírt írásmóddal az év első napjára mint ünnepre célzunk. Mivel általában a jókívánság nem egyetlen napra, hanem a teljes évre szól, a Boldog új évet kívánunk! mondatban külön kell írni az új évet szavakat. Ha viszont rövidítenénk, a 2015-ben megjelent új szabályzat szerint a csupa nagybetűs, pontok nélküli BÚÉK az elfogadott.