Idén a vizsgázók 72,8 százaléka érettségizett sikeresen, a képességvizsgán pedig 76,4 százalék szerzett átmenő jegyet. A magyar diákok sikerrátája jócskán elmarad az országostól – a képességvizsga esetében csaknem tíz százalékponttal –, és ezért Ferencz-Salamon Alpár szerint jórészt a román nyelv- és irodalomból elért, gyengébb eredmények okolhatók. A csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza vezetője, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai alelnöke a Bukaresti Rádiónak adott interjúban kifejtette: a 2011-ben elfogadott oktatási törvény előírta ugyan, hogy a román nyelvet idegen nyelvként kell oktatni a kisebbségi diákoknak, azonban a tanárok továbbképzése ebben az új szemléletben csupán 2021-ben kezdődött el, miközben „minden közoktatási újításnak az alapja az előzetes pedagógus-továbbképzés”.
Az államfő által múlt héten kihirdetett új tanügyi reformról Ferencz-Salamon Alpár úgy vélte, jó keret – néhány terület kivételével -, de sikere a másodlagos törvénykezés következetes alkalmazásán múlik, „amennyiben lesz kellő ráfordítás a humánerőforrás-fejlesztésben, a tananyag-fejlesztésben, modernizációban”. A törvény hiányosságai közül a legfontosabbként a pályaorientáció nem megfelelő szabályozását emelte ki, és egyetértett azzal, hogy emiatt számos diák sajnos ezentúl is úgy indul majd el a középiskolai úton, hogy gyakorlatilag esélytelen a sikeres érettségije.