„A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.” Valószínűleg sokan rájöttek, hogy A Dunánál című költemény első két sorát idéztem; József Attila nevéhez fűződik, és a költő által szerkesztett Szép Szó című folyóirat 1936-os könyvnapi különszámában jelent meg először.
Az elkövetkező percekben viszont nem a tragikus sorsú költőről, hanem a vers címében szereplő folyamról lesz szó, ugyanis ma van a nemzetközi Duna-nap. De mi rejlik mögötte? Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által működtetett Jeles Napok elnevezésű szolgáltatás honlapja szerint „a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság kezdeményezésére a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkalmából, tizenhárom Duna menti ország 2004. június 29-én rendezte meg az első nemzetközi Duna-napot. A hagyományteremtő ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a tíz nemzet által naponta használt és gyakran kihasznált folyóra, és ezáltal egyfajta dunai szolidaritást alakítson ki.”
Európa második legnagyobb vízgyűjtője tíz országon, négy fővároson folyik keresztül… nem mellékes, hogy még kilenc államból folyik bele víz, és így összesen tizenkilenc országot és nyolcvanegymillió kulturális, nyelvi és történelmi szempontból is sokszínű embert kapcsol össze. A nemzetközi Duna-napon számos helyen ünneplik Európa nagy folyóját a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig – olvasható a dunanap.hu című honlapon. A Duna-nap egyébként minden évben valamilyen téma jegyében zajlik, az idei esztendő jelmondata így hangzik: „Őrizzük meg kéknek a Dunát!”
Mielőtt kitérnék arra, hogy még milyen neves költőket és írókat ihletett meg a folyam, megemlítem, hogy a Duna-nap kötőjellel írandó, ugyanis tulajdonnévvel képzett összetételről van szó. További példák: Kossuth-szobor, Jókai-villa, Ady-vers, Fekete-tenger, Fekete-erdő.
Most pedig felvetődhet a kérdés, hogy még kiket ihletett meg a Duna… Petőfi Sándor A Dunán, míg Ady Endre A Duna vallomása címmel írt verset a folyamról, sőt Jókai Mór Az arany ember című regényében is megjelenik, amikor a sokak által kedvelt író a Vaskaput próbálta megismertetni az olvasókkal. Most csupán egy mondatot idézek: „Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről talapjáig, négy mértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna.”
Amúgy a nemzetközi Duna-nap megnevezésben kizárólag a folyam nevét kezdjük nagybetűvel, a többi szó kisbetűs, és ahogy már korábban szó volt róla, a nap köznevet kötőjellel kapcsoljuk a Duna tulajdonnévhez.