Tegnap a széderestével megkezdődött és április 13-ig tart a pészah, vagyis a tavasz, a természet újjászületésének ünnepe, amikor a zsidók az egyiptomi kivonulásra, a rabszolgaságból szabadulásra is emlékeznek.
Az ünnep hét (Izraelen kívül nyolc) napig tart, ennek oka, hogy az Izraelben élő zsidók annak idején füst- és tűzjelekkel továbbították Babilonban és Perzsiában élő testvéreiknek az újhold bekövetkeztének hírét. Ezt azonban ellenségeik hamis jelekkel igyekeztek megzavarni, így a bizonytalanság miatt sokáig kettős ünnepet (két széderestét) tartottak. Idővel aztán már a diaszpórában is pontosan ki tudták számítani a jeruzsálemi újhold időpontját, de hagyománytiszteletből megmaradt a két széder.
A keresztény húsvét kezdetben egybeesett pészahhal, de 325-ben a niceai zsinaton formálisan leválasztották róla, és egy héttel későbbre tették.
Erdélyben a 16. században jött létre a székely zsidózók, a szombatosok hitfelekezete, akik megtartották a zsidók egyiptomi kivonulásának ünnepét, amelyet „pogácsás ünnepnek” neveztek, és megülték a széderestet is.