„Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. […] Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás” – idéztem Márai Sándort.
A hallgatók valószínűleg már sejtik, hogy ma főként az ünnepekről lesz szó, pontosabban az ünnepi jókívánságokról. Noha ezzel a témával már többször is foglalkoztam korábban, úgy érzem, nem árt felidézni egy-két szabályt, ugyanis az elkövetkező közel két hétben elárasztják a közösségi oldalakat a különféle karácsonyi, újévi/új évi üdvözletek, ráadásul a képeslapok, illetve az e-mailben és a telefonon küldött üzenetek sem mentek ki teljesen a divatból.
Elsőként a szabályzatból ragadnék ki egy mondatot, amely így hangzik: „Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepek, a nevezetes napok, időszakok, a történelmi események nevét.” Mit jelent ez pontosan? Bármennyire is magasztos érzelmek fűznek minket például az adventhez, a szentestéhez, a karácsonyhoz, a szilveszterhez, illetve a vízkereszthez, mindegyik megnevezést csupa kisbetűvel írjuk. Felvetődhet a kérdés, hogy mihez kezdjünk a kézzel fogható és a virtuális üdvözlőlapokra írandó szövegekkel… A gyakran használt Békés, boldog karácsonyt! jókívánságban csak az első szót kezdjük nagybetűvel, a többi kisbetűs, ellentétben például az angol nyelvben látott példákkal.
És mi történik az újévköszöntő üdvözletekkel? Amennyiben a jókívánságunk csak a naptári év első napjára, azaz január 1-jére szól, a Boldog újévet kívánok! mondatban egybe kell írni az újévet kifejezést, de ha a teljes évre szeretnénk minden szépet és jót kívánni, akkor külön kell írni, mivel ebben az esetben a nemrég megkezdődött évre utalunk. Nem maradhat ki a közkedvelt BÚÉK betűszó sem, amely a Boldog új évet kíván/kívánok/kívánunk rövidítése: az új helyesírási szabályzatban a korábban gyakran bírált csupa nagybetűs, pontok nélküli betűszó az elfogadott.
Közben eszembe jutott a Kiskarácsony, nagykarácsony kezdetű dal, amelyben legtöbbször különírják a két kifejezést, bár a Magyar Katolikus Lexikon magyarázata szerint az egybeírást kellene választani. A nagykarácsony ugyanis december 25-én van, míg a kiskarácsony újév napján, vagyis január 1-jén.
Kedves hallgatóink, lassan búcsút veszek Önöktől. Farkas-Ráduly Melániát hallották, köszönöm az egész évi figyelmüket, békés, áldott karácsonyt, illetve örömteli, eredményes új évet kívánok!