Az iráni atomprogramról kötött megállapodással nem hárul el a ballisztikus rakétatámadások veszélye, ezért a rakétavédelmi rendszer kiépítése folytatódik – közölte egy NATO-illetékes. A pontosításra azért volt szükség, mert az észak-atlanti szervezet korábban elsősorban az iráni fenyegetéssel indokolta a Kelet-Európába, köztük Romániába tervezett rakétavédelmi bázisokat, és hangsúlyozta , hogy azok nem irányulnak Oroszország ellen.
Az orosz Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő illetékes most is aláhúzta: Iránon kívül számos ország rendelkezik ballisztikus technológiával, vagy törekszik ilyenre, ezért a NATO-nak szüksége van egy olyan rendszerre, amely képes kivédeni az észak-atlanti övezeten kívülről érkező bármilyen támadást.
Az iráni atomprogramról kötött megállapodás az Iránnal szomszédos országokban és a muzulmán világ más országaiban is vegyes reakciókat váltott ki. Barack Obama amerikai elnök ezért telefonon felhívta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, és biztosította, hogy Irán számára minden utat elzár a nukleáris fegyverkezés előtt a megállapodás. Megerősítette, hogy a megállapodás értelmében az Irán elleni nemzetközi szankciókat feloldják, de ha Teherán nem teljesíti a tárgyalások során vállalt kötelezettségeit, akkor visszaállítják őket.
A 2016-os amerikai elnökválasztás esélyesének tartott demokrata párti Hillary Clinton „fontos lépésnek” nevezte az iráni atomprogramról szóló nemzetközi megállapodást, a republikánus elnökjelölt-aspiránsok ugyanakkor – a korábbiakhoz hasonlóan – élesen elítélték az egyezséget, és annak felrúgását ígérték hatalomra jutásuk esetére.
Az iráni atomprogram ellenőrzéséről létrejött megállapodás és az ország elleni szankciók feloldása Magyarország szempontjából fontos, mert a jelenlegi szinten stabilizálhatja az üzemanyagárakat a következő két évben – mondta az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában Pletser Tamás, az Erste gáz- és olajipari elemzője.
Londoni elemzői vélemények szerint az iráni atomprogramról elért megállapodás nyomán jövőre megkezdődhet ugyan az iráni nyersolajtermelés növekedése, de valószínűleg hosszú évekbe telik, mire Irán vissza tudja emelni kitermelését a szankciók előtti szintekre, írja az MTI.