„Autóval mindent lehet, menni, amerre a szem ellát, határon, országon, kontinensen át. A modern városi ember autóember: beleszületik és belenő, autó hozza-viszi, kórházba be és onnan ki, bölcsibe, oviba, suliba, edzésre és partira, nyaralni, telelni, tavasszal, ősszel kirándulni; alig lehet majd szabadulni tőle” – idéztem az egyetemi kutató, oktató és marketingstratéga Braun Róbertet.
Akár úgy is fogalmazhatnék, hogy az elhangzott mondatok tükröt tartanak a társadalomnak, főleg egy olyan napon, mint a mai, ugyanis 1988 óta minden év szeptember 22-én van az európai autómentes nap, amely rendszerint felhívja a figyelmet a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi problémákra, a közlekedési mód felelősségteljes megválasztására, a fenntartható, környezet- és emberbarát városi közlekedés előnyeire, illetve a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességére.
Mindennek ellenére a rovatunk mai részében autós napot tartunk, megvizsgáljuk, honnan ered maga a szó, milyen szinonimákkal helyettesíthetjük, illetve a vele alkotott szókapcsolatok is előtérbe kerülnek. Az autó főnév az automobil rövidített változata, autóvá a francia nyelvben rövidült, derül ki az etimológiai szótárból.
Milyen rokon értelmű szavakat választhatunk helyette? Szövegkörnyezettől függően a gépkocsi, gépjármű, személygépkocsi, személygépjármű, jármű, verda, kocsi, gép, járgány, tragacs, illetve a négykerekű is elfogadható. A korábban említett automobil a Nyelvművelő kéziszótár szerint kiveszőben van, kiszorította az autó, illetve a magyar (gép)kocsi.
Nem feledkezhetek meg azokról a kifejezésekről, amelyeknek az autó az előtagja. Például: autóbaleset, autóforgalom, autógarázs, autógumi, autósztráda, autótulajdonos, autóvezető, autóalkatrész. A felsorolt kifejezések mindegyikét egybeírjuk, mivel jelentéssűrítő összetételekről van szó. De mi van akkor, ha például az autóalkatrész szókapcsolathoz társítjuk a szaküzlet kifejezést? Autóalkatrész-szaküzlet lesz belőle, kötőjellel, a magyarázat pedig így hangzik: „A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket kötőjellel tagoljuk a fő összetételi határon, ha a szótagszám meghaladja a hatot.” A fő összetételi határ ebben az esetben az autóalkatrész.
Gyakran előfordul az is, hogy az autó szó a kifejezés utótagjaként jelenik meg. Íme, néhány példa: luxusautó, mentőautó, személyautó, tűzoltóautó, versenyautó. Ezeket a szókapcsolatokat kivétel nélkül egybeírjuk.
Az autó egyébként a Nyelvművelő kéziszótár szerint semleges, ritkuló használatú, a gépkocsi kissé hivatalos, a kocsi bizalmas, de mindinkább köznyelvivé válik.