A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) stratégiai együttműködési megállapodást kötött, amely kiterjed a marketing-kommunikáció kölcsönös támogatására, a magyar kertörökség minősítési rendszerének kidolgozására, valamint a turisztikai vonzerőt jelentő kertörökségi helyszínek belföldi és külföldi népszerűsítésére is.
Az MTÜ mai tájékoztatása szerint a dokumentum rögzíti, hogy a történeti és történeti értékű kertek a kulturális örökség meghatározó részei. A felek rövid távú célja a Magyar Történeti Kertútvonalak létrehozása, azok nyomtatott és mobilapplikációs térképen történő megjelenítése az ott elérhető szolgáltatásokkal kiegészítve. A stratégiai partnerség kiterjed a magyarországi kertörökség minősítési rendszerének kidolgozására. Tervek között szerepel a történeti kertek fenntartását, kezelését, menedzsmentjét érintő posztgraduális képzés indítása is, amely a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti,
Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének bevonásával valósulhat meg.
Herczeg Ágnes, az MKA elnöke elmondta: célja, hogy Magyarországon is méltó rangján kezeljék a kertörökséget, amelynek megóvásában és fejlesztésében elengedhetetlen szerep jut a kertturizmusnak. A közlemény szerint Magyarországon csaknem kétezer olyan kert van, amelyek természeti, műemléki, kertépítészeti értékei jelentősek, ezek nagy lehetőséget jelentenek a turizmus számára. Egy közelmúltban készült felmérés szerint a történeti kerteket, arborétumokat is érintő utazások 93 százalékban kapcsolódnak valamilyen további programhoz.
Az MTÜ jelezte: a 175 legjelentősebb magyar turisztikai attrakció közül a leglátogatottabb, kertturisztikai szempontból is meghatározó parkkal rendelkezik a Gödöllői Királyi Kastély, a keszthelyi Festetics-kastély és a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. Ez a három tavaly nyáron több mint 762 ezer látogatót vonzott, amelyek 96 százaléka belföldi látogató volt.