„Valaki – és tudjuk ki – úgy gondolta, hogy jó, ha odaadja nekik (mármint a G4media nevű hírportálnak a titkosszolgálatok működését szabályozó törvény tervezetét sz. m.). Ez nagy hiba volt, az emberek aggódnak” – mondta Klaus Iohannis egy buzăui iskolában június 7-én.
A baj, tehát nem az, hogy a jogszabály-tervezet szerint a hírszerző szervek gyakorlatilag mindenféle civil ellenőrzés nélkül működhetnek, vagy lehetőséget kapnak az állampolgárok személyi szabadságának, emberi jogainak a megsértésére. Az a baj, hogy a titkosszolgák áldozatai erről most tudomást szereztek. Ezért aggódnak az emberek.
És bizonyára az emberek, joggal várják el, hogy az aki a törvénytervezetet kiszivárogtatta, most példás büntetésben részesüljön, akárcsak a G4media portál, amelyik – az elnök szerint – szintén hibát követett el, amikor a jogszabály tervezetét ismertette (tovább fokozva az amúgy is aggódó emberek nyugtalanságát).
Klaus Iohannis bizonyára nosztalgiát érez azon idők iránt (1949 – 1989), amikor a Minisztertanács egyes törvényerejű rendeleteit – szigorúan az emberek nyugalmának megőrzése érdekében – nem jelentették meg a Hivatalos Közlönyben. Ezeknek a jogszabályoknak a jelentős része épp az elnyomó szervezetek szervezését és működését szabályozta.
Mondta mindezt Klaus Iohannis alig egy héttel a legvéresebb bukaresti bányászjárás 32 éves évfordulója előtt, amely ékes bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy mi történik akkor, ha a titkosszolgálatok fölött nincs polgári ellenőrzés és a Szervek politikai megrendelésre járnak el.
Van legalább egy ország, ahol már megvalósult mindaz, ami nálunk is megtörténhet akkor, ha a szóban forgó törvénytervezetet – akár felvizezett formában is – elfogadják. Ez pedig Vlagyimir Putyin Oroszországa, ahol a kormányzatot és a törvényhozást a titkosszolgálati, katonai lobbi – az úgynevezett szilovikok – tartják az ellenőrzésük alatt.
Romániában – amint erre Lucian Boia történész is rámutatott – a volt Szekuritátének sikerült emberei nagy részét átmenteni a Román Hírszerző Szolgálatba (SRI), amelyik fölött a parlamenti ellenőrzés formális, ha nem egyenesen nevetséges. Mindezt tetézi, hogy a Szervek költségvetése gyakorlatilag megismerhetetlen, hiszen saját cégeik vannak, amelyeknek a profitját ugyancsak ők használják fel és amelyeket az arra illetékes állami szervek nem ellenőriznek.
Traian (Petrov) Băsescu Romániájában a SRI hatalmas befolyást szerzett az igazságügy fölött és ezt politikai céljai elérésére használta fel. Ezt ugyan átmenetileg elveszítette a Szociál-liberális Szövetség (USR) által vezetett kormány hatalomra jutásával, azonban az utóbbi időben – a 2024-es parlamenti- és elnökválasztások közeledtével – ismét érzékelhető a szolgálatok politikai aktivitásának erősödése. Ennek jele volt az úgynevezett Besúgótörvény tervezetének a megjelenése, (amelyiket közben a Szenátus már el is fogadott) és ugyancsak ezt a jelenséget igazolja a G4media által közzétett tervezet is.
Klaus Iohannis hangsúlyozta, hogy munkadokumentumról van szó, a törvénytervezet végleges formáját még nem dolgozták ki (ezért is sajnálja annyira, hogy nyilvánosságra hozta a tuggyukki). Szerintem alighanem arról van szó, hogy a Szervek fű alatt bedobták a köztudatba a meredekebb változatot, hogy le tudják mérni a társadalom reakcióját. Ha nem túl erős, akkor azt fogják szorgalmazni, ha pedig nagy botrány lesz belőle, akkor majd finomítanak rajta.
Az a tény, hogy 45 jogvádő civil szervezet – köztük az ActiveWatch, Accept, Független Újságíró Központ és a MediaSind sajtószakszervezet – közös nyilatkozatban foglaltak állást a törvénytervezet elfogadása ellen némi optimizmusra ad okot.