Volt idő, amikor értelemszerű volt, hogyha elszakad egy ruhanemű, azt megjavítjuk és nem újat vásárolunk helyette. Ma már ez máshogyan működik. Holott, ha górcső alá vesszük a ruházati- és textilipart, hamar felismerhetjük árnyoldalait: az egyik legnagyobb környezetkárosító iparág a világon. Az olajipar után a ruhaipar a második legszennyezőbb iparág. Jelenlegi formájában rengeteg környezeti, szociális és gazdasági problémát idéz elő. Az ENSZ kutatásai szerint a divatipar globálisan a szennyvizek 20 százalékáért felel, és a világ szén-dioxid-kibocsátásának 10 százalékáért. Meghökkentő, hogy fast fashion (gyors divat) cégek akár kéthetente árasztják magukból az új kollekciókat, a ruhák előállításához vegyi anyagok tucatjait használják, és az egyes ruhadarabok átlagos élettartama mindösszesen pár felvétel. A gyártás és a szállítás mellett mi magunk a fogyasztók is tetemes környezeti károkat okozunk, ha elsősorban a gyors divatcikkeket vásároljuk, a ruhadarabokat viszont rövidebb ideig, vagy soha nem is viseljük.
Noha itthon még újdonságnak számít, örvendetes, hogy világszerte a dizájnszféra egy rétege szerfelett kutatja az etikusság alternatíváit a ruhadarabok előállításában, és egyre nagyobb piac épül a fenntartható öltözködés köré.
Adásunk mai vendége a szóban forgó iparág számlájára írható negatív tényezőket megelégelve, elhatározta, hogy lokálisan csökkenti a divatipar pusztító hatását, és létrehozta a Palantát, amely segítségével vásárlás helyett bérelni lehet a ruhákat.
A Hollandiában élő Tóth Sára meggyőződése, hogy meg kell változtatni vásárlási és öltözködési szokásainkat. Palanta néven olyan vállalkozást indított, amely segít csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat.
Mit rejt magában egy etikus gradrób? Hogyan ismerhető fel egy ökoruha? Miként lehet a ruhatárat új ruhák nélkül felfrissíteni? – többek között ezeket a kérdéseket járjuk körül a mai félórában, amelyben megismerkedünk a körforgásos gazdaság fogalmával is.
Hallgassa meg a műsort!
