Tegnap bejártam egy könyvesboltba és örömmel tapasztaltam, hogy röpke két-három perc alatt három példány kelt el Bogdán Mária Emese A padlás angyala című kötetéből. Örömöm nem véletlen, ugyanis jómagam is hozzájárultam a könyv megjelenéséhez: másokkal együtt bíztattam a szerzőt a kézirat befejezésére, arra, hogy pályázzunk a kiadási költségekre. Persze nem kell elhamarkodott következtetést levonni abból, hogy két-három percnyi boltbéli tartózkodásom alatt három példány kelt el a kötetből, mert ez nem azt jelenti, hogy percenként gazdára lelne egy példány, azaz a napi nyitvatartás alatt elkelne hatszáz kötet. Ez még a kiadók és a kereskedők legszebb vágyálmaiban sem fordul elő. Főként nem egy kisvárosban, egy kisebbségben élő kis közösségben. Legfennebb ott találkozhatunk ezzel a jelenséggel, ahol milliós példányszámban jelennek meg a könyvek soktízmilliós közösségek számára. De ez mit sem csorbítja örömömet, elégtétellel tölt el a könyv fogyása. Általában a könyvek fogyása…
Bodgán Emese kötete mellett további három női szerző kötetének megjelenéséhez járulhattam hozzá szerkesztőként, fordítóként. Míg a népszerű csíkszeredai, immár nyugalmazott testneveléstanár kötete a szerző első szépirodalmi könyve – jelent meg már kötete a testnevelés témakörében –, addig Albert Ildikó könyve, Párizs és a bizsergető gondolatok – az amúgy klinikai pszichológus szerző – sokadik kötete. Bogdán Emese gyermekkora és szülei baróti és gyimesi történeteit idézi fel, ízes nyelvezetű írásaiban – némelyiküket szösszenetnek nevezi a szerző – fájdalmasan kedves helyszínek, szereplők elevenednek meg. Albert Ildikónak, a szenvedélyes világutazónak Párizs az egyik kedvenc városa, kötetében a francia fővárosban tett két utazásának élményeit mutatja be, számos utalással, összehasonlítással magyar kulturális élményeinkre, kötődéseinkre. Leírása nem egyszerű beszámoló, hanem információkkal telített, remek stílusú esszé. S hogy csavar is legyen a dologban, a leírást megfejelte egy fiktív szerelmi történettel…
Egy másik nagyváros – no nem annyira nagy és jelentős, mint Párizs – de a térség életében meghatározó, történelmében, kultúrájában, mentalitásában egyedi Temesvár életébe nyújt betekintést szociológiai mélységű rövidprózájában Dana Gheorghiu. Történetei a Gyárvárosba kalauzolnak el, megismerhetjük annak meghatározó, jellegzetes embertípusait a maguk egyedi, jellegzetesen bánsági, temesvári sokszínű és sok kultúrájú környezetében. Egy olyan miliőben, amely mára feloldódni, eltűnni látszik… A Die Fabrukler. Gyárvárosi történetek című kötet csemege a város, annak légköre iránt érdeklődők számára.
Négyesfogatunk utolsó kötete az íróként, színpadi szerzőként és könyvkiadóként-szerkesztőként is jelentőset alkotó Kozma Mária. Az ő kötete a gasztronómia felől közelít kultúránk egészéhez, rávilágítva egyetemes vonásokra és sajátosságokra, a köztük lévő összefüggésekre. Kötetének címe: Csizma a konyhaasztalon, műfajukat tekintve az írások a magyar sajtóhagyományok szellemében írt tárcák.
Ez az én adventi négyesfogatom, ezzel büszkélkedem. S remélem, hogy percenként vásárolnak majd egy kötetet az olvasók…