Múlt héten Csíkszereda két leköszönő elöljárója – Ráduly Róbert Kálmán polgármester és Szőke Domokos alpolgármester – korrupciós ügyében született jogerős felmentő ítélet, s a hét végén döntés született – még ha az nem is jogerős – Markó Attila volt kisebbségi államtitkár újabb ügyében: a bukaresti ítélőtábla alapfokon őt is felmentette a korrupció vádja alól. Míg a szeredai volt elöljárók ünnepelhetnek, Markó Attila visszafogottan kommentálta a hírt facebook-oldalán, mondván, hogy megvárja a jogerős ítéletet, és a többi, folyamatban lévő perében is várja a bíróság végleges, visszavonhatatlan döntését.
Nagy médiacirkusz övezte a két csíkszeredai önkormányzati vezető letartóztatását 2015 júniusában: érdekes módon a központi hírtelevíziók kameráinak kereszttűzében vitték bilincsbe verve, álarcos rendfenntartók kíséretében a két őrizetbe vett, majd letartóztatott elöljárót, hosszú bűnlajstromot olvasva fejükre, némelyikük már első hallásra képtelenségnek, kitalációnak tűnt, a hivatalos közegek közlésében azonban még aznap enyhült a gyanú, csökkent a bűnlajstrom hossza és a feltételezett okozott kár összege. Aztán eltelt pár megalázó hét, hónap, és eltelt öt, pereskedéssel töltött esztendő. Végül a bíróság alapfokon, majd másodfokon is felmentette a Korrupcióellenes ügyészség vádjai alól a két elöljárót.
Érdekes módon most egyetlen hírtelevízió sem jelentkezett be élőben a csíkszeredai városháza elől, nem kürtölték világgá a két – akkor éppen mandátuma utolsó napjait töltő – tisztségviselő ártatlanságát.
Az már pénteki hír, hogy a bukaresti ítélőtábla egy újabb kártérítési perben felmentette első fokon Markó Attilát, a vád ellene ezúttal is a hivatali visszaélés volt. Az ítélőtábla felmentette az ügy valamennyi vádlottját, bűncselekmény hiányában. Mint ismeretes, Markó Attila a restitúciós hatóság bizottságának volt a tagja, ez a bizottság döntött a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok ügyében, illetve a kártérítések megítélésében illetékes. A korrupcióellenes ügyészség több pert is indított a testület tagjai ellen, a mostani immár a második, amelyben felmentő ítélet született. A híradások szerint legutóbb tavaly októberben mentették fel Markó Attilát egy hasonló ügyben, akkor a legfelsőbb bíróság döntött így, miután első fokon a bukaresti ítélőtábla még öt év szabadságvesztésre ítélte a volt kisebbségügyi államtitkárt. A bukaresti ítélőtábla egy másik hasonló ügyet is tárgyal első fokon, ebben az ügyben a hét végén szintén ítélet várható.
A jogerős ítéletek arra engednek következtetni, hogy a valóban létező, az egész országot behálózó korrupció elleni indokolt és szükséges harc ürügyén politikai tisztogatással, megfélemlítéssel is megpróbálkoztak a politikusok a holdudvarukba tartozó ügyészek, bírák felhasználásával. Tehát nem a korrupció ellenes harccal van a baj, hanem annak kampányjellegével és a politikai széljárásnak való alárendeltségével. Ha a politika – jobban mondva a politikusok – nem avatkoznának bele az igazságszolgáltatási szervek munkájába, nem próbálnák minduntalan befolyásolni azt, talán eredményesebb, hatékonyabb volna, kevesebb ártatlan ember kerülne a vádhatóság célkeresztjébe, s ezáltal nagyobb lenne a valós korrupciós ügyekben született elmarasztaló ítéletek száma is.
Hogy mégis működik az igazságszolgáltatási rendszer, mi sem bizonyítja jobban, mint a példaként felhozott ügyekben hozott ítélet. Mert az igazságot ideig, óráig lehet leplezni, elkendőzni, de előbb-utóbb csak felszínre kerül. A baj az, hogy mindaddig ártatlan emberek és családtagjaik életét keserítik meg, lehetetlenítik el, s nem mellékesen sodornak anyagi bizonytalanságba.
Remélem, a példaként felhozott felmentő ítéletek azt jelzik, hogy nincs veszve minden, lehet és kell bízni az igazságszolgáltatási rendszerben, mert az teszi a dolgát. Ha hagyják…