A másfél évszázaddal ezelőtt alakult kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen ma már csak a régi épületek emlékeztetnek a magyar múltra. A tanintézet a rendszerváltás után elzárkózott az 1959-ben megszüntetett magyar tagozat újralétesítésétől és az egyetem jelenleg, több mint 30 évvel a fordulat után sem változtatott ezzel kapcsolatos álláspontján.
Csaknem százötvenegy évvel ezelőtt, 1869 november 15-én létesítették a Kolozsmonostori Gazdasági Intézetet, a mai kolozsvári agrártudományi egyetem elődjét. A második világháború alatti és utáni rövid időszakot leszámítva, az elmúlt száz évben az egyetem teljesen elveszítette magyar jellegét: az 1950-es évek végétől felszámolódott magyar oktatással párhuzamosan leépítették a magyar anyanyelvű oktatókat is. Ennek ellenére a kolozsvári felsőfokú mezőgazdasági oktatási intézményben a következő évtizedekben is igen jelentős, mintegy 20 százalékot megközelítő erdélyi magyar diáklétszám volt. Kolozsvári kollégánk László Tibor Farkas Zoltán mezőgazdasági mérnökkel, az MTA köztestületi kültagjával, az EME választmányi tagjával, a felsőfokú erdélyi magyar nyelvű szakoktatás kutatójával otthonában beszélgetett új kötetéről a Kolozsvári Művelődés Egyesület által kiadott: A Kolozsvári magyar mezőgazdasági felsőoktatás története című könyvopuszról.