Önök szerint melyik helyes a kettő közül: a sokévi átlag vagy a sokéves átlag? Mindkettő használható, azonban az eredeti változat a sokévi átlag… Talán már sejthető, hogy ma az -s melléknévképzőről lesz szó, amely a Nyelvművelő kéziszótár szerint „egyike legproduktívabb (a legtöbb származékot létrehozó) képzőinknek”.
Az új szóképzésekből és a hagyományos kifejezésekből is nemegyszer kiszorítja a részben azonos rendeltetésű -i képzőt. Tehát a korábban említett sokévi átlag helyett egyre gyakrabban használjuk a sokéves átlag kifejezést és a kísérleti módszer helyett a kísérletes módszert.
Olyan szavakba, szókapcsolatokba is befészkeli magát, amelyek korábban nélküle is jól kifejeztek egy-egy fogalmat. A jól ismert rádióműsor és televízió-műsor helyett ma már a rádiós műsor és a televíziós műsor szókapcsolatokat használják gyakrabban. Milyen hasonló kifejezések vannak még? Például a repülősök, mentősök és az egészségügyisek… a repülők, a mentők és az egészségügyiek szavakat szorítják ki napról napra a mindennapi nyelvhasználatból.
„Az -s képzős melléknév megjelenését csak olyankor tekinthetjük nyereségnek, ha általa tömörebben, egy szóval tudunk megjelölni olyan fogalmakat, amelyekre azelőtt csak körülírásunk volt” – olvasható a Nyelvművelő kéziszótárban. Mire céloztak ennél a megállapításnál a szakemberek? Az olyan szókapcsolatokra, mint például a századforduló korabeli vagy a századforduló szemléletére jellemző. Helyettük használható a századfordulós. Sőt a valamely évfordulóval kapcsolatos megemlékezés, ünnepség helyett is jobban hangzik az évfordulós megemlékezés, ünnepség. És mihez kezdjünk például az üzenetrögzítővel felszerelt telefonnal? Használjuk helyette az üzenetrögzítős telefon szófordulatot.
„Ha azonban az -s képző parazitaként, pusztán az analógia kényszerítő ereje által tapadt hozzá valamely szóhoz, ne siettessük ennek az új alakulatnak az elterjedését, hanem váltogassuk, sőt helyettesítsük a korábbi, -s nélküli változattal” – ad újabb tanácsot a Nyelvművelő kéziszótár. Vagyis legyen újra a tévés közvetítésből tévéközvetítés, a rádiós riportból rádióriport, a fizetős parkolóból fizetőparkoló, az öntapadós címkéből öntapadó címke, a szabadidős programból pedig szabadidőprogram. Néha azt is érdemes megnézni, hogy az -s képző használata zavarja-e az értelmezést. Például gondolkodjunk el azon, hogy mit jelent a számítógépes program kifejezés? Ugyanis a számítógép programjára, vagyis az egybeírt számítógépprogramra, illetve valamely számítógépesítési programra is utalhat.