Lassan véget ér a koronavírus-járvány első hulláma, az adatok azt mutatják, hogy a kelet-európai országok több szempontból is sikeresebben kezelték az egészségügyi válságot, mint Nyugat-Európa. A feltételezett okok között az időben bevezetett korlátozó intézkedések mellett az is szerepel: Európa keleti felén az emberek tisztában vannak vele, milyen borzalmas állapotban van az egészségügy, így mindent hajlandók megtenni, hogy elkerüljék a katasztrófát. A legfontosabb kérdés mégis az, hogy a viszonylagos siker miatt a térségben komolyan veszik-e az októberre várt második hullámot – teszi fel a kérdést a HVG.hu. Ugyanerről a témáról ír egy mai jegyzetében a Le Monde, amelyben azt fejtegetik, túléli-e a nyarat a vírus, vagy eltűnik. Egyelőre úgy tűnik, Dél-Amerika és Irán kivételével a vírus visszaszorulni látszik, a francia tudományos tanács azonban továbbra is óvatos. A lap által idézett Jean-François Toussaint, a Párizsi-Descartes Egyetem élettan professzora illetve Astrid Vabret virológus is attól tart, hogy a hűvösebb évszak beálltával, ősz végén-tél elején újra előkerülhet az új koronavírus, a következő fertőzéshullám az emberek ellenálló-képességétől és a vakcina esetleges megjelenésétől függ.Mindkét idézett kutató úgy látja, alaposan átgondolt stratégiát kell kidolgozni annak érdekében, hogy a vírus újbóli felbukkanása ne okozzon káoszt, ellenőrizhető legyen és idővel felszámolható – ehhez azonban még tanulmányozni kell az új vírus működését, felépítését.
Több mint 3 millió életet mentettek meg a koronavírus-járvány megállítására elrendelt korlátozások Európában a brit Imperial College London kutatócsoportjának becslése szerint – idézi a Krónika napilap a tanulmányt az MTI híradása nyomán. A tudósok a BBC-nek nyilatkozva azt mondták, hogy „az áldozatok száma óriási lett volna” a kijárási korlátozások nélkül. Az Imperial College kutatása 11 európai ország – Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Svédország – korlátozásainak hatását elemezte az intézkedések kezdetétől május elejéig. A kutatók betegségmodellezést végeztek, annak érdekében hogy felbecsüljék, hány áldozata lett volna az új koronavírus okozta Covid-19 betegségnek a korlátozó intézkedések nélkül – állítja a tanulmány, amelyet a maszol.ro online újság is idéz.
A hazai román és magyar lapok többek között arról írnak, hogy valószínűleg június 15-e után sem tér vissza az élet a koronavírus előtt megszokott kerékvágásba. Raed Arafat belügyi államtitkár egy vasárnap esti televíziós interjúban azt nyilatkozta, a következő napok fogják eldönteni, hogy a veszélyhelyzetet meghosszabbítják-e az országban, de az a valószínűbb, hogy igen. Erről egyeztetett a nap folyamán Klaus Johannis államelnök is a kormány tagjaival. Míg a járványhelyzet enyhülni látszik, a politikai csatározások eldurvultak. A mai Adevărul az orbáni kamarilláról ír, azaz arról, hogy Ludovic Orban miniszterelnök egyre több kegyencét gyűjti maga köré különféle funkciókba, akiket természetesen közpénzből fizetnek, busásan. A kamarilla tagjai a legjobban fizetett közhivatalnokok Romániában, Orban ígéretei pedig, miszerint megszüntetik ezt a fajta kegygyakorlást s a politikai alapon történő kinevezéseket úgyszintén csak hazugság volt – írja az Adevărul mai számában.
A nemzetközi sajtó figyelme Amerikára irányul, és az Egyesült Államok kormányának és elnökének határozataira, amelyek befolyásolják a többi kontinens, főként Európa védelmi politikáját. A Les Echos francia lap például Németország aggodalmáról ír, amelynek oka az, hogy állítólag Donald Trump arra utasította a Pentagonot, hogy 9500-al csökkentse a Németországban állomásozó amerikai katonák számát. A Les Echos szerint Berlin aggódik saját biztonsága és az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolata miatt is. A Fehér Ház és a Pentagon megtagadta ezen információk megerősítését vagy tagadását. De – jegyzi meg a francia újság – a létszámcsökkentés még az egykori berlini nagykövet, Richard Grenell, Donald Trump követőjének terve, aki nemrégiben mondott le. Peter Beyer, a transzatlanti együttműködés német koordinátora elítélte a leépítési szándékot, erről a Rheinische Post német újságnak adott interjúban beszél, amelyet a Reuters hírügynökség is átvett. Beyer szerint tekintve, hogy Németország NATO tagország, bármiféle hasonló műveletről előbb értesíteni kell a német szövetségi kormányzatot, minden esetre az ország továbbra is ellátja eddigi feladatát az észak-atlanti szövetségen belül, azaz védi a kontinens keleti részét Oroszországtól. Szakértők szerint a csapatok kivonása időbe telik, és valószínű, hogy az Oroszországhoz közelebb fekvő Lengyelországba irányítják a katonákat. „Ez már nem partnerség” – írja a Frankfurter Rundschau német lap, amelyet az Eurotopics idéz. Az osztrák Der Standard címlapon tárgyalja a német-amerikai ügyet, és úgy fogalmaz, ez olyan, mintha Amerika lábon lőtte volna német szövetségesét.