Legkevesebb 180 000 román állampolgár fertőződhetett meg az új koronavírussal, anélkül, hogy tudna erről írja egy mai cikkében az Adevărul napilap. Három hónappal az új koronavírus okozta járvány kezdete után a hatóságok elkezdik a mintavételt a lakosságtól annak megállapítására, hogy az állampolgárok hány százaléka fertőződött meg. A kutatás eredményének alapján a hatóságok képesek lesznek felbecsülni a fertőzések következő hullámának súlyosságát. A szakértők arra számítanak, hogy a tünetmentes emberek száma tízszerese a diagnosztizált személyekénél. Június és július folyamán körül-belül 30 000 állampolgárt tesztelnek, és az eredményekből arra is követeztetni tudnak, hányan tartoznak a kockázati csoportba, illetve melyek azok a régiók, körzetek, ahol a fertőzésveszély nagyobb. Természetesen tesztelni, és a teszt eredményeit felhasználni csak előzetes beleegyezés alapján lehet – nyilatkozta Nelu Tătaru egészségügyi miniszter.
Egyre szabadabb az élet Európában – a karantén feloldása és a közösségi terek fokozatos megnyitása után mindenki arra vár, hogy kiderüljön, mennyit lehet megmenteni a nyaralásból. A kontinens északi része előbbre tart a nyitásban. A déli államok, amelyek jobban megszenvedték a járványt, óvatosabbak – nemcsak a kormányok, hanem a lakosság is – olvasható az euronews.com összeállításában, amelyben a portál tudósítói annak jártak utána, hogyan készülnek a nyári szezonra Európában.Ugyanerről a témáról cikkezik mai számában a brit Emerging Europe is. Olaszországban megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen is a jelenlegi helyzet: A rómaiak egy része szereti ilyen üresen látni a várost – mondja az Euronews olaszországi tudósítója, Giorgia Orlandi. Az emberek örülnek, hogy nem az ilyenkor megszokott turistahad járja Rómát. De ennek nagy ára van, hiszen a külföldieket kiszolgáló ágazatokban is megállt az élet. Sokaktól követel jókora áldozatot ez a szabadság. Mások szerint az emberek túl sokat nyafognak. Amikor háború volt, senki sem problémázott azon, hogy miért nem mehet strandra. Akkor a bombazápor átírta a fontossági sorrendet, ma viszont az emberek semmiről nem hajlandóak lemondani, akármekkora a baj – nyilatkozta egy római férfi. A jó hír, amelyről az olasz La Repubblica, és a nemzetközi sajtó is beszámol az, hogy a járvány által erősen érintett Lombardia tartományban az elmúlt 24 órában egyetlen halálesetet sem regisztráltak. Olaszország június 3-ától nyitja meg a határait az Európai Unióból érkezők előtt, és nem lesz kötelező karanténba vonulni. Július 1-től Spanyolországban is eltörlik a külföldről érkezők számára kötelező kéthetes karantént, amit május 15-én vezettek be. Az ország ismét megnyílik a turisták előtt. A tengerpartok és a szigetek strandjai már hétfőn(május 25-én) megteltek a nyári melegben- ahogyan erről az El Mundo is beszámol. Hosszas várakozás után Barcelonát megnyitották, de ez csak a városhatáron belül érvényes, a vonzáskörzetéhez tartozó településekre nem, a járványügyi korlátozások lazítása nem egységes egész Katalóniában és ez elégedetlenséget okoz. A katalán kormány egy héten belül dönt arról, hogyan tovább – tudósít az euronews.com részére Cristina Giner Bacelonából.
Az új koronavírus okozta járvány felgyorsítja bizonyos technikai fejlesztések bevezetését az ipari ágazatokba, például egyre több „gépember” azaz robot dolgozik majd az emberek mellett az üzemekben – erről készített összeállítást a HVG.hu technikai és tudományos újdonságokat bemutató rovata: Megállíthatatlanul szaporodnak a gyárakban a robotok, s a koronavírus-járvány okozta stressz valószínűleg csak tovább gyorsítja a betegségekre immúnis gépemberek térnyerését. A jövő a gép és az ember együttműködéséé. 2022 végére várhatóan négymillió közelébe emelkedik a világ üzemeiben dolgozó robotok száma, s ez azt jelenti, hogy Szingapúrban és Dél-Koreában a legmagasabb – 750 fölötti – ám olyan terület is akad, ahol Európa áll az élen: 110 robot jut tízezer munkásra, ami több, mint Észak-Amerika, vagy Ázsia átlaga.A gépembereket elsősorban a járműgyártásban alkalmazzák, de ugyancsak sok van belőlük a szórakoztatótechnikai iparban, s gyorsan nő a számuk az élelmiszeriparban is. Amíg az első generációs ipari robotok – amelyek közül az első, az Unimate001 1959-ben lépett munkába a General Motors trentoni üzemében – általában az emberektől elzárva, sokszor rács mögött munkálkodtak, manapság az emberek és a robotok egymás mellett élése, illetve a szekvenciális együttműködés a jellemző – olvashatjuk a HVG.hu technikai rovatában.