A politika az egyetlen ágazat, amely a válságból kikerült. Ugyanolyan maradt, mint annak előtte – írja mai számában az Adevărul. Sokan feltették a kérdést, hogy milyen mértékben változik majd az életünk, életvitelünk a világjárvány után. Nos ami a politikát illeti, nem változott semmi. A gazdaság újraindításáról szóló parlamenti vita nem hozott semmi újat, a politika továbbra is saját történetébe ragadt, távol attól ami valójában történik a krízis által közvetlenül vagy közvetve érintett emberek életében írja Ion M. Ioniță újságíró az Adevărul napilapban. Egy rövid összeomlás után, amit a kormány bukása idézett elő a PSD újra megtalálta régi szövetségeseit és a parlamenti többség révén kényelmes helyzetben van. De ez korántsem a párt vezetőinek politikai képességei miatt van így, hanem amiatt, hogy utolért minket az egészségügyi világválság. Hogyha ez utóbbi nem következik be sor került volna az előrehozott parlamenti választásokra és valószínűleg minden az előrejelzések szerint alakul, a szociáldemokraták ellenzékbe szorultak volna, a liberálisok pedig megszerzik a gördülékeny kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget is – ám nem így történt, a PSD pedig régi taktikáját, a türelmet alkalmazza most is, hagyja, hogy a kormány hibát-hibára halmozzon és majd a megfelelő pillanatban üt. Hogyha valóban az emberek sorsa érdekelné, akkor az első ballépésnél megbuktatják a kormányt, de nem tették – ez is a taktika része – írja Ion M. Ioniță újságíró az Adevărul napilapban.
A német kancellár és a francia elnök 500 milliárd eurós európai uniós alap felállítását javasolja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. Angela Merkel és Emmanuel Macron közös online sajtótájékoztatón jelentette be tervének részleteit – tudósít az euronews.com hírportál, ennek nyomán pedig az európai sajtó nagy része, köztük a The Guardian, vagy a Le Monde, amely szerint ez a kezdeményezés már önmagában forradalmi. Az Europa Libera is, amely a következőképpen összegez: Macron és Merkel megmenti Európát, míg Zágrábban a fasiszták felvonulnak (a horvát usztasák május 16-i felvonulásáról a nemzetközi sajtó felháborodással ír, köztük a francia Le Monde, vagy a német Tageszeitung), a francia sajtó pedig az angyalok neméről értekezik, írja az Europa Libera a Liberation cikkére utalva, amelyben azt fejtegetik, hogy a Németországban 2013-ban elfogadott „harmadik nem” az angyalokra utalna. Ám ez egyáltalán nem újdonság, írja a Libération hiszen már a korai középkor óta a keresztények megvitatták az angyalok nemét és arra a következtetésre jutottak, hogy nem férfiak, nem nők, tehát ők az a bizonyos harmadik nem. Ám a lapok fő témája mégis a német-francia terv: az említett helyreállítási alap célja, hogy az Európai Unió “megerősödve, összetartóan, szolidárisan, és gyorsan” emelkedjen ki a járvány miatt keletkezett gazdasági válságból. Az átmeneti alap az Európai Unió rendes költségvetésének része, így nem kölcsönként működne, és a járvány által legsúlyosabban érintett ágazatok, régiók számára lenne hozzáférhető – magyarázta Angela Merkel, Macron pedig úgy fogalmazott, a közös európai egészségügy megteremtése prioritás kell, hogy legyen. A helyreállítási alapból részesülő államoknak nem kell visszafizetniük a pénzt, az elosztásban pedig az Európai Bizottságnak kulcsszerepe lesz. Emmanuel Macron felszólította a 27 EU-tagállamot, fogadják el a német-francia javaslatot. „Kezdeményezésünk négy fő pillére; az egészségvédelem, a fiskális ösztönzés, az ökológiai átmenet, és a gazdasági szuverenitás. Meggyőződésem, hogy ez az alapja, e stratégia mentén építhető újjá társadalmi és gazdasági életünk” – jelentette ki a francia államfő –számol be a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Süddeutsche Zeitung így ír erről: befejeztük az egyezkedést és végre a tettek mezejére léphetünk, azonban azt a négy országot, amely ellenzi az ilyen közös alapot, továbbra is győzködni kell arról, hogy ez a helyes lépés.Az ellenállók: Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország, Sebastian Kurz osztrák kancellár a Twitteren már bejelentette, hogy őt nem győzi meg a francia-német terv. A spanyol El Pais szerint Merkel és Macron ezzel a döntéssel Ursula von der Leyent is megmenti, ezzel pedig egyetért az olasz La Repubblica, amely von der Leyent idézi, aki szerint a német elnök és német kancellár által bemutatott terv összhangban van az Európai Tanács által korábban meghatározott válságkezelési tervvel, valamint kompromisszumot jelenthet, az úgynevezett „korona-kötvényeket” szorgalmazó államok (mint Franciaország is), és a közös adósságot eddig elvetők (mint Németország) között .
A francia Les Echos üzleti napilap megjegyzi, hogy Angela Merkel végre csatlakozott a dél-európai államok nagyobb európai költségvetési szolidaritás iránti igényeihez. A lap megemlíti azt is, hogy az északi országok még nem hagyták jóvá a tervet, és továbbra is vonakodnak a költségvetési átcsoportosításoktól.
A Wall Street Journal arra figyelmeztet mai számában, hogy míg a Nyugat fokozatosan újrakezdi tevékenységét, Ázsiában ismét az új koronavírus fertőzés gócpontjai jelennek meg.
„Egy mikroszkopikus vírus térdre kényszerített minket, és még mindig nem tudjuk pontosan, mit tegyünk” – ezzel a mondattal nyitotta meg Antonio Guterres az ENSZ főtitkára az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Közgyűlésének videokonferenciáját – tudósít a Hotnews. A konferencia keretében arról döntenek, lehetséges e a Sars-Cov-2 vírus eredetének vizsgálata.Az EU és Ausztrália közösen kidolgozott állásfoglalás-tervezete értelmében minél előbb el kell indítani a értékelési folyamatot, amelynek során összegzik hogyan oldották meg a járvány kérdéseit világszerte, illetve megfogalmazzák az Egészségügyi Világszervezet végső álláspontját is ebben az ügyben. Az állásfoglalás-tervezetet eddig 116 ország támogatta. A Reuters által közzétett szöveget kedden mutatják be a WHO Közgyűlésnek, a szervezet 194 tagja van, a tervezet elfogadásához a tagság kétharmadának támogatására van szükség. Peking természetese ellenzi a nemzetközi járványügyi nyomozást. Az állásfoglalás tervezet azonban érdekes módon nem említi Kínát vagy Wuhant.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) folyósított amerikai hozzájárulás korlátlan időre szóló felfüggesztésével és az Egyesült Államok tagságának átgondolásával fenyegetett Donald Trump amerikai elnök kedd éjjel a Twitteren. Az amerikai elnök harminc napot ad a WHO-nak arra hogy érzékelhető változást mutasson fel tevékenységében, máskülönben Washington lép – tudósít a The New York Times, az euronews.com, a BBC, a CNN vagy az AFP francia hírügynökség. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke közzétette azt a levelet is amit a WHO igazgatójának, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusznak címzett, és amelyben felidézi április 14-én miért függesztette fel átmeneti időre a szervezetnek nyújtott amerikai támogatást. Kitért a kínai kormányzat általa vélelmezett hiányos és késedelmes járványügyi tájékoztatására és arra is, hogy amerikai álláspont szerint Hszi Csin-ping kínai elnök mikor és hogyan gyakorolt nyomást a WHO vezetőségére Trump április közepén döntött úgy, hogy felfüggeszti a WHO-nak folyósított amerikai hozzájárulást, mert megítélése szerint a világszervezet nem időben és nem megfelelő mértékben adott tájékoztatást a járvány kirobbanásáról.