Dr. Nagy Attila Kalandozás Shakespeare idő-univerzumában című könyvét lapozgatom. Hozzá menekülök a koronavírus-cirkusz elől. Jól jött a politikusoknak ez a cirkusz, mert állandóan szerepelhetnek. Választások éve van, és gyakran mutogathatják a képüket. Attól, ha ők szerepelnek, kevesebb lesz a koronavírus? – erősen kétlem. Egyre több orvos és egészségügyi dolgozó esik áldozatául a koronavírus-cirkusznak.
Azok, akik a betegek gyógyításán, a vírustól fertőzöttek életének megmentésén fáradoznak. Jó lenne odafigyelni erre! Mert mint kiderült, a megbetegedések nagy részének a bűnös hanyagság az oka.
A vírus elleni védő felszerelések nagy része hiányzott az egészségügyi intézetek raktáraiból. Hogy miért? Valószínűleg másra fordították a pénzt. Gondolták, úgy sincs szükség e felszerelésekre. És aztán mégis szükség lett azokra. Ezért felelnie kellene valakinek? Kórházigazgatónak, politikusnak, miniszternek stb.
Mert azzal mit sem oldunk meg, hogy az embereket kitiltjuk az utcáról, lakásaikba zárjuk. Foglyokká tesszük – holott nem vétkeztek. S akik vétkeztek? Azok a televízióban sütkéreznek. Hát ez már nem csak cirkusz, hanem abszurd dráma – a javából!
Dr. Nagy Attila könyvében olvasom: „Mélységesen mély a múltnak kútja. Ne mondjuk feneketlennek?” – Thomas Mannt idézi. Hát, ebbe a kútba fogunk belehullani a koronavírussal együtt. Vagyis jelenünk szempillantás alatt múlttá válik. Shakespeare szavaival: „sötétség torka nyelte be. Így gyorsan elvész minden fény.” A Szentivánéji álom-ban olvasható ez.
Ugyancsak Dr. Nagy könyvében olvastuk: „Hass oda, hogy az emberek jók legyenek, s jók lesznek az idők is.” „Ahol az értelem megfogyatkozik, ott mindig létrejön a halálfélelem.” Francisco Petrarca szavai ezek. Shakespeare pedig Julius Caesarral mondatja: „A gyáva többször hal meg a sír előtt. A bátor egyszer ízleli a halált.”
Én megfogadtam az államfő és a miniszterelnök tanácsát – szorgalmasan olvasok, ha már otthon kell ülnöm, ki nem mehetek a házból. És ajánlom ezt másoknak is. Mert ha a koronavírus eltűnik végre, nem lesz több idő olvasásra. Helyre kell hozni mindazt, amit a szükségállapot művelt. Sürgősen be kell indítani újra a gyárakat, az ideiglenesen bezárt gazdasági egységeket. Különben nem a vírus fog megölni bennünket, hanem saját balgaságunk: éhen halunk tőle.
Ugyancsak Shakespeare-nél olvashatjuk, a Lear király-ban: „Időnk csapása, hogy bolond vezet vakot.” Jó lenne, ha kivédenénk ezt a csapást. Kérdés, hogy egyáltalán van-e még rá lehetőség. Lenne rá, ha nagyon akarnánk.