Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében mutatták be kedden este a fővárosi Cărturești Verona könyvesboltban Borbély Ernő: Az enyedi politikai főiskola, Politikai foglyok a ’80-as évek Romániájában című könyve román nyelvű kiadását. Borbély Ernő egykori fogolytársaival a börtönévekről készült interjú sorozata magyarul 2013-ban jelent meg a csíkszeredai Státus kiadónál.
A iasi Polirom kiadónál tavaly decemberben megjelent román nyelvű kiadást Andreea Cârstea, Bukaresti Egyetem tanára, Dalia Báthory, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet munkatársa, Szőcs Géza költő, Borbély Ernő egykori barátja mutatták be. A volt politikai foglyok kérdésével foglalkozó Dalia Báthory és Andreea Cârstea kutatók lábjegyzetekkel, látták el a román változatot és megpróbálták kontextusba helyezni a könyvben felelevenített életutakat, hogy a kommunizmus bukása után születettek is értsék, olvassák a könyvet. Az eseményen jelen volt Borbély Tünde, Borbély Ernő özvegye, valamint Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, valamint Borbély Ernő a könyvben megszólaltatott nagyenyedi fogolytársai. Az est házigazdája Ovidiu Simonca az Observator Cultural című lap szerkesztője volt.
Nehézi dőkben jelenik meg ez a kötet, amikor a szekustisztek írják át a történelmet – hangsúlyozta Ovidiu Simonca házigazda. Szőcs Géza költő a bemutatón hangsúlyozta, a román társadalom elitje találkozott Enyeden. Véleménye szerint Borbély Ernő könyve az önmegértés fontos dokumentuma, talán az egyedüli oral history jellegű munka. Radu Filipescu volt politikai fogoly szerint Enyed összeköti őket, olyan barátság alakult ki közöttünk, mint amilyen az iskolában szokott létrejönni.
Octav Bjoza a Romániai volt Politikai Foglyok Szervezetének elnöke megerősítette azt a korábban elhangzott felvetést, hogy jelen pillanatban a szekustisztek írják át a történelmet, miután az 1989-es események után elbújtak, félve áldozataik bosszújától. Az antikommunista harcosok etnikuma alakult ki a totalitarizmus éveiben – hangsúlyozta Bjoza, kiemelve, hogy a kommunizmussal szembeni ellenállást egységében kell vizsgálni. Furcsának tartottam, hogy 1989 decemberében a forradalmárok a televízió képernyőjén szerepeltek a golyók pedig az emberekbe csapódtak. Ez a forradalmakban fordítva szokott történni – magyarázta a visszásságokat a Romániai volt Politikai Foglyok Szervezetének elnöke hangsúlyozva, meg tudnak bocsátani egykori kínzóiknak, hiszen a szülők beléjük nevelték a megbocsátás szükségességét.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a könyv népszerűsítésében vesz részt – mondta el adásunknak Sándor Krisztina az EMNT ügyvezető elnöke.
Szőcs Géza költő, Borbély Ernő egykori barátja a magyar nyelvű kötet szerkesztéséből is kivette részét és a román kötetnek az előszavát is Szőcs Géza írta. Miért tartotta fontosnak, hogy román nyelven is megjelenjen ez a kötet – kérdeztem a költőt.
Borbély Tünde, Borbély Ernő özvegye elsősorban a csíkszeredai Státus kiadónál 2013-ban megjelent magyar nyelvű, Az enyedi politikai főiskola, Politikai foglyok a ’80-as évek Romániájában című könyv elkészítésében vett részt. Erről faggattam.
Dalia Báthorytól, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet munkatársától a könyv egyik gondozójától, tudományos munkatársától azt kérdeztem, mi jelentett kihívást a könyv román nyelvű kiadásának szerkesztése, összeállítása alatt?