A híradókat két téma uralja: az Európai Parlamenti választások és Liviu Dragnea házelnök, a kormánypárt elnökének börtönbe vonulása. S a tálalásból az derül ki, hogy a kettő szorosan összefügg, mert mindkét esemény Dragnea személyéhez kötődik: pártja – s lévén, hogy ő volt a párt arca – ő maga is vereséget szenvedett; ráadásul az igazságszolgáltatás számára kedvezőtlen ítéletet hozott az egyik, évek óta húzódó perében. Egyik csapás a másik után érte a politikust – ez derül ki a híradások többségéből.
Van, aki ünnepel a hír – vagy a két hír – hallatán; van, aki gyászol, hamut szór a fejére; s van, akit hidegen hagy. Tény, hogy az európai parlamenti választások alaposan átrendezték az erőviszonyokat a hazai politikai palettán: megrendült a választók bizalma a kormánypártban, az ellenzéki pártok által állított listákra pedig többen szavaztak, mint korábban.
Az elemzők attól tartottak, hogy érdektelenség övezi majd az Európai Parlamenti választásokat, ezért vetette be Iohannis államfő – a közvéleményt amúgy élénken foglalkoztató – korrupció kérdését taglaló népszavazást. Hogy legyen tétje a dolognak. Nem tudom, mennyire volt érdekfeszítő a referendum két kérdése, mennyire bírt mozgósító erővel a választók körében, a választási részvételi eredmények azonban azt mutatják, hogy a választópolgárok mintegy negyven százaléka élt szavazati jogával a népszavazáson, az Európai Parlamenti választásokon pedig több, mint 49 százaléka tette le voksát valamelyik lista mellett. Tehát megkérdőjelezhető a referendum mozgósító ereje, a választások önmagukban bírtak mozgósító erővel.
A választók véleményt nyilvánítottak szavazatuk által, s a kormánykoalíció két tagpárja az általuk vártnál jóval kevesebb voksot kapott: a szociáldemokraták elveszítették támogatóiknak mintegy felét, a kisebbik kormánypárt pedig az előzetes eredmények szerint nem érte el a választási küszöböt. Megerősödött viszont a nemzeti liberális párt, erőre kapott a Dan Barna vezette Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Dacian Cioloș nevéhez kötődő Szabadság, Egység, Szolidaritás Párt. Csökkent a támogatottsága a Traian Băsescu volt államfőhöz kötődő Népi Mozgalom Pártja – 6,21 százalékról 5,55 százalékra, s meglepően jól szerepelt Victor Ponta alakulata, a Pro Romania, megszerezve a voksok 7,01 százalékát. Az RMDSZ most 6,07 százalékon áll, a korábbi, 2015-ös Európai Parlamenti választáson szerzett 6,29 százalékhoz képest.
A magyar többségű megyékben kisebb volt a választási kedv az országos átlagnál. Ennek bizonyára több oka van. Ezek közé tartozhat, hogy a román politikai élet jelenlegi – a választásokon is megméretkezett – szereplői közül egyik sem viselkedett szimpatikusan a magyar választópolgárok körében. Míg a szociáldemokrata párt volt a legfogékonyabb a magyar közösséget érintő kérdések iránt, a párt vezetői övező folyamatos botrányok, a Dragnea megmentését célzó jogszabály-módosító kezdeményezések lenullázták a magyarság felé, illetve az RMDSZ felé tett gesztusokat. Az ellenzék soraiban sem túl szimpatikusak a szereplők, ugyanis az utóbbi időszakban gyakran voltak magyarellenes megnyilvánulások, s még az amúgy népszerű Dacian Cioloșról az a hír járta a közelmúltban, hogy nem túl magyarbarát közegben tevékenykedett. S a választási jelenlétre nézve visszafogó, visszatartó ereje volt bizonyára a magyar közösség tagjai között – a migráció kérdésének kezelése miatt – tapasztalható unióellenesség is.
Visszatérve Dragneára: az ő képére formált párt választási szereplése volt a mozgósító erő, így tartok tőle, hogy a szavazók többsége nem valamit választott, hanem valami ellen szavazott.
Kíváncsi vagyok a fejleményekre!