Bizonyosan sokakat gondolkodtatott már el a kérdés, hogy miért élnek tovább a nők, mint a férfiak. A dolog ugyanis elvben nem volna szükségszerű, hiszen a 100 évet a férfiak ugyanúgy elérhetik, mint a nők.
A statisztikai átlagok tehát aligha lehetnek genetikai – vagy engedékenyebb fogalmazásban – pusztán genetikai természetűek. A Világegészségügyi Szervezet (a WTO), miután a legújabb statisztikák is azt jelzik, hogy bár az átlagos élettartam világszerte növekszik (2000-hez viszonyítva 5 évvel tovább élünk), a nők világátlagban változatlanul valamivel több mint 4 esztendővel élik túl a férfiakat. Ez pedig valóban jelentékeny különbség. A világháborúk „csupán” négy-öt évig tartottak, s mégis úgy tűnt, soha nem érnek véget. Egy halálos beteg pedig hálás lenne a sorsnak, ha kapna még legalább egy év haladékot.
Érthető tehát, hogy a szakemberek megpróbáltak módszeresen utána járni a dolognak. Az elhalálozások negyven leggyakoribb oka közül harminchárom jóval súlyosabban érinti a férfiakat, mint a nőket. A vizsgálódásból, amint az várható is volt, az derült ki, hogy az okok egyrészt egészségügyiek, másrészt nem-specifikusak.
A szívbetegségek például a férfiak esetében 0,85 évvel hamarabb okoznak halált, mint a nőknél. Az autóbalesetek is átlagban 0,47 évet vesznek el a férfiak életéből. A tüdőrák szintén a férfiak átlagéletkorát kurtítja meg. Ezek az adatok természetesen országspecifikusak. A nyugati félteke államaiban a forgalmi balesetek gyakoribbak, mint a déli féltekén. S a lovasszekéren közlekedő paraszti társadalmakban ma is jóval ritkábbak, mint a naponta gépkocsizó városlakók közt. Az előbbieket a stressz és a szívbetegségek is inkább elkerülik, mint az utóbbiakat.
De vannak sajátos, a nemi hovatartozással összefüggő különbségek is. A női genomban található plusz X kromoszóma azt eredményezi, hogy a lányok erőteljesebb immunrendszerrel születnek, mint a fiúk. Ők azok, akik könnyebben vészelik át a gyerekkor megrázkódtatásait. Annak kockázata, hogy egy fiúgyermek ötödik életévének betöltése előtt halálozzon el, 11 százalékkal nagyobb, mint a lánygyermekek esetében.
Az okok másik, nemek szerint eltérő csoportja a társadalmi szerepek különbözőségével áll összefüggésben. A férfiak világátlagban később fordulnak orvoshoz, mint az azonos betegségben szenvedő nők. A nők ugyanis aggodalmaskodóbbak, mint a férfiak. A férfiak ráadásul vakmerőbbek is. Forgalmi balesetekben kétszer annyi férfi leli halálát, mint nő. Főként 15 éves kor után… No meg a gépkocsivezetők többsége is férfi…
Az is sokat nyomhat a latban, hogy az öngyilkosságok aránya a férfiak esetében 75 százalékkal nagyobb, mint a nőkében. Valószínűleg azért, mert a férfiak nehezebben viselik a kudarcokat, mint a nők… A munkában, a karrierben, a szerelemben… S aki nem lesz öngyilkos, a stressz elől az is gyakorta menekül az alkoholba, a játékszenvedélybe, a szexuális kicsapongásba. Ötször több férfi dohányzik, mint nő, és a férfiak négyszer annyi alkoholt is fogyasztanak. Ami sokuk számára szintén végzetes lehet.
S meggyilkolni is több férfit gyilkolnak meg, mint nőt. Ámbátor ma már a nők is háborúzhatnak…
Mindazonáltal a szegényebb országokban a férfiak és a nők átlagéletkorában mutatkozó különbség kisebb, mint a fejlettebb államokban. A fentiek alapján ez is érthető. A férfiak nyugalmasabb életet élnek, kisebb a hajtás, mint a világ „civilizáltabb” felén. És itt – az elmaradottság következtében – a nemi különbségek is másként érvényesülnek, mint a civilizációban. A női terhességek kockázatai nagyságrendekkel nagyobbak, mint a fejlettebb államokban. Az úgynevezett fejlődő országokban minden 41. nő belehal a szülésbe. Ez az arány a fejlett országokban rendkívül csekély. 3 300 szülésből csak egyetlen egy végződik halállal.
A fejlődő országokban az átlagéletkort a fertőző nemi betegségek is nagy mértékben csökkentik. Főként a HIV-vírusos fertőzések aránya kiugró. S bár ezek mifelénk is gyógyíthatatlanok, a fertőzések számát az elterjedtebb védekezési technikák nagy mértékben csökkenthetik…
Mindebből könnyen azt a következtetést lehetne levonni, hogy az embernek, ha kedves az élete, fejlett országokban és nőnek kell születnie. Azontúl óvakodnia kell a káros szenvedélyektől, s idejében kell kicserélnie a férjeit… Az utóbbiaknak úgyis mindegy, hiszen esetükben a várható életkor akár tíz évvel is rövidebb lehet, mint a nők esetében.
Sajnos, a sors a nőkön is könnyen kifoghat, őket meg a férfiak fogják sűrűbben cserélgetni. A nyugati férfiak ugyanis mind fiatalabb nőkre váltanak, a nők viszont kénytelenek mind öregebb férfiakkal beérni. Azzal a bizonyos maradékkal.
Sokkal okosabbak tehát nem lettünk. A tudomány ez esetben is legfeljebb ama szakállas bölcsességgel gazdagíthat bennünket, hogy minden előnynek hátránya van.
Ámbár már lehetséges, nemigen érdemes váltogatni a nemeinket sem… A kaszás előbb-utóbb mindannyiunkat utolér. S szinte mindegy, mikor. Minden attól függ mi volt a találkozás előtt? Merthogy Madáchcsal szólva: „Minden, mi él, az egyenlő soká él, /A százados fa, s egynapos rovar. /Eszmél, örül, szeret és elbukik, /Midőn napszámát s vágyait betölté. /Nem az idő halad: mi változunk.”
A kérdés továbbra is csak az, mivé?