Ma főként az intézménynevek helyesírásáról lesz szó. Hogyha egyebek mellett hivatalok, társadalmi szervezetek, tudományos intézetek és alapítványok többelemű hivatalos, cégszerű vagy széles körben használt nevét szeretnénk leírni, akkor az és kötőszó, illetve a névelők kivételével minden egyes tagot nagybetűvel kell kezdeni. Példaként felhozható a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, valamint a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet.
Az intézménynevek -i képzős származékában a tulajdonnévi értékű tagok nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi elemeket pedig kisbetűvel kezdjük. A Magyar Tudományos Akadémia esetében az -i képzős származék a magyar tudományos akadémiai lesz, és mindhárom tagot kis kezdőbetűvel írjuk. Ám ha a Babeș–Bolyai tudományegyetemi könyvtár nyitvatartásáról akarok érdeklődni e-mailben, megmarad a nagybetűs kezdés a két tulajdonnévnél, a tudományegyetemi pedig kisbetűvel íródik. Victor Babeș és Bolyai János családnevét nagykötőjellel kapcsolom össze, amely a számítógépen az Alt + 0250 billentyűkombinációval csalogatható elő, de az okostelefonon és a táblagépen is meg lehet találni.
Nem hagyhatom ki azokat az intézményneveket, amelyek megegyeznek azzal a formával, ahogyan az intézményt nem hivatalosan is említeni szoktuk. Ilyen például a pécsi nevelőintézet, illetve a tolmácsi általános iskola. Esetükben csak akkor kell nagy kezdőbetűt írni, ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét – tanácsolja a helyesírási szabályzat.
Teljes és cégszerű intézménynévnek tekinthető az olyan változat is, amelyben a telephely nevét vesszővel elkülönítve írjuk az alakulat végére. Például: Nemzeti Színház, Szeged. Gyakran a helységnév -i képzős származéka a szókapcsolat elejére kerül, és ilyenkor az intézménynév részének tekintjük. Jó példa erre a Szegedi Nemzeti Színház, amelynek mindhárom tagját nagybetűvel kezdjük. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem esetében azonban az -i képzős melléknévi jelző nem része a megnevezésnek, ezért a budapesti kisbetűvel íródik.
Most pedig többek között a pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, szállodák, vendéglők megnevezése kerül nagyító alá. A szabály szerint a tulajdonnévi értékű tagot vagy tagokat nagybetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot pedig kisbetűvel kezdve különírjuk. Például: Keleti pályaudvar, Corvin mozi, Kis Rabló étterem, Kossuth rádió. A köznév elhagyásával írhatjuk vagy mondhatjuk azt is, hogy a Keletibe érkezik, a Corvinban látta a filmet, a Kis Rablóban randevúztak, illetve a Kossuthon hallotta.
Van néhány olyan mozi, vendéglő, eszpresszó, üzlet és fürdő, amelynek a neve intézménynév. Például: Corvin Budapest Filmpalota, Sport- és Rendezvényközpont, illetve Rózsakert Bevásárlóközpont. Ilyenkor az és kötőszó kivételével mindegyik tagot nagybetűvel kezdjük. A mai rész vége felé közeledve muszáj beszéljek a közelgő jeles napról. Hivatalosan nemzetközi nőnapként említik, de főként az egyszerű nőnap megnevezés került be a köztudatba. Mivel kisbetűvel kezdjük a nevezetes napok, történelmi események nevét, a nőnap is kisbetűvel íródik, még a jókívánságokban is. Ha boldog nőnapot szeretnénk kívánni, csak a mondat első szavát kezdjük nagybetűvel.